Ugrás a tartalomhoz

Barta András (labdarúgó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Marsos (vitalap | szerkesztései) 2021. február 11., 16:15-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források)
Barta András
Személyes adatok
Születési dátum1951. november 3. (72 éves)
Születési helyVécs, Magyarország
BecenévBabu
Posztközéppályás
Junior klubok
IdőszakKlub
 Magyar 1957-2000 Salgótarján
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
19701974Magyar 1957-2000 Salgótarján033 0(3)
19741979Magyar 1957-2000 Eger SE
19791981Magyar 1957-2000 Debreceni MVSC033 0(5)[1]
19811982Magyar 1957-2000 Eger SE
19831984Magyar 1957-2000 Nyíregyházi VSSC033 0(4)
19841985Magyar 1957-2000 Füzesabonyi SC
19851986Magyar 1957-2000 Bélapátfalvai Építők
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma:
1984. június 3.
SablonWikidataSegítség

Barta András (Vécs, 1951. november 3.[2] –) labdarúgó, középpályás.

Pályafutása

1970 és 1974 között a Salgótarján labdarúgója volt. Az élvonalban 1970. május 24-én mutatkozott be a Szegedi EOL ellen, ahol csapata 2–0-s győzelmet aratott. Részese volt a Salgótarjáni BTC legnagyobb sikerének, az 1971–72-es bajnoki bronzérem megszerzésének. 1974-ben az Egerehez igazolt. 1979 és 1981 között a Debreceni MVSC játékosa volt. 1981 és 1982-ben ismét Egerben szerepelt. 1983 és 1984 között a Nyíregyházi VSSC csapatában játszott. Az élvonalban 99 bajnoki mérkőzésen szerepelt és 12 gólt szerzett. 1984 nyarán Füzesabonyba szerződött.[3] 1985-től a Bélapátfalva játékosa lett.[4]

Sikerei, díjai

Jegyzetek

  1. Csak az élvonalbeli mérkőzések adatait tartalmazza
  2. AZ NB i Legénysége. Labdarúgás, XVIII. évf. 9. sz. (1972. szeptember) 8. o.
  3. NB Il-es tabló, egy héttel a rajt előtt. Népsport, XL. évf. 193. sz. (1984. augusztus 11.) 3. o.
  4. Szigetváry József: Egy pont hiányzott a Füzesabony bentmaradásához. Népújság, XXXVI. évf. 178. sz. (1965. július 31.) 6. o.

Források