Giovan Giacomo Barbiano di Belgioioso

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Taz (vitalap | szerkesztései) 2021. május 2., 23:08-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (jav - a lektor sablon kiváltó oka már nem érvényes, azonban a szövegben Barbiano ill Belgioiosoként is szerepelt, egységesíteni kellene a szócikk nevével (Barbian/Barbiano))
Giovan Giacomo Barbiano di Belgioioso
Született1565[1]
Elhunyt1626. október 18. (60-61 évesen)[2]
Liège
Állampolgárságanémet
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Giovan Giacomo Barbiano di Belgioioso témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Barbiano Belgiosi János Jakab (1565 k. – 1626)[3] (olaszul: Giovanni Giacomo Barbiano conte di Belgiojoso) olasz nemesi családból származó gróf, német-római császári katonatiszt, kassai főkapitány.

Élete

1565 körül született. Apja Lodovico Barbiano di Belgiojoso, Belgiojoso grófja (1550–1590),[4] anyja Barbara Trivulzio († 1607), Gian Giacomo Trivulzio velencei condottiere dédunokája.[5] Előbb a francia ligánál szolgált, majd a pápai, később a spanyol hadseregben tábornok volt.

1593-ban lett Felső-Magyarország kormányzója és Kassa parancsnoka. A kassai Szent Erzsébet dómot 1604. január 6-án Barbiano segédletével foglalták el a katolikusok. Három nappal később Belgiojoso a kisszebeni templomot is elfoglalta.[6] 1604-ben levelet írt Bocskai Istvánnak, amelyben 20 000 aranyforintos kölcsönt kért, de Bocskai azt megtagadta tőle, ezért halálos ellensége lett. Bocskai leveleit elfogatta, a császárnál bevádolta felségárulással, és szentjobbi várát császári sereggel támadta meg.[forrás?] Bocskai, miután hiába próbálta tisztázni magát a vádak alól, fegyvert fogott Barbiano ellen.

Október 14-én Belgiojoso kifizette a hajdúk elmaradt zsoldját, feltárva előttük Bocskai árulását, s feleskette őket a császár hűségére, de azok még ugyanaz nap hazaszeretetből és a vallásszabadságukat féltve Bocskainak is hűséget esküdtek. A Belgiojoso főseregéhez igyekvő Johannes Pezzen vezette hadon az 1604. október 15-én Álmosd és Bihardiószeg között hajnalban vívott álmosdi (vagy diószegi) csatában a hajdúk rajtaütöttek, és ezután Barbiano visszavonult.[7]

Megmaradt csapataival, köztük a sziléziai lovasokkal, a székely gyalogsággal és a rác hajdúkkal, mintegy 8000 emberrel Váradra menekült. Barbiano Kassára akart menekülni, de ott nem fogadták be, így Szepes várába futott. Később Spanyolország kormányzója lett. 1626-ban ott halt meg.

Alakja szépirodalomban

  • Szabó Magda: Kiálts, város! c. drámájában (1971) Belgiojoso gróf visszavonuló serege megsarcolja Debrecen városát, és túszként elhurcolja a főszereplő leány vőlegényét. (Maga a gróf nem jelenik meg személyesen, csak küldöncei útján üzen).

Jegyzetek

Források

Kapcsolódó szócikk