Giovan Giacomo Barbiano di Belgioioso
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Giovan Giacomo Barbiano di Belgioioso | |
 | |
| Született | 1565[1] |
| Elhunyt | 1626. október 18. (60-61 évesen)[2] Liège |
| Állampolgársága | német |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Giovan Giacomo Barbiano di Belgioioso témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Barbiano Belgiosi János Jakab (1565 k. – 1626)[3] (olaszul: Giovanni Giacomo Barbiano conte di Belgiojoso) olasz nemesi családból származó gróf, német-római császári katonatiszt, kassai főkapitány.
Élete
1565 körül született. Apja Lodovico Barbiano di Belgiojoso, Belgiojoso grófja (1550–1590),[4] anyja Barbara Trivulzio († 1607), Gian Giacomo Trivulzio velencei condottiere dédunokája.[5] Előbb a francia ligánál szolgált, majd a pápai, később a spanyol hadseregben tábornok volt.
1593-ban lett Felső-Magyarország kormányzója és Kassa parancsnoka. A kassai Szent Erzsébet dómot 1604. január 6-án Barbiano segédletével foglalták el a katolikusok. Három nappal később Belgiojoso a kisszebeni templomot is elfoglalta.[6] 1604-ben levelet írt Bocskai Istvánnak, amelyben 20 000 aranyforintos kölcsönt kért, de Bocskai azt megtagadta tőle, ezért halálos ellensége lett. Bocskai leveleit elfogatta, a császárnál bevádolta felségárulással, és szentjobbi várát császári sereggel támadta meg.[forrás?] Bocskai, miután hiába próbálta tisztázni magát a vádak alól, fegyvert fogott Barbiano ellen.
Október 14-én Belgiojoso kifizette a hajdúk elmaradt zsoldját, feltárva előttük Bocskai árulását, s feleskette őket a császár hűségére, de azok még ugyanaz nap hazaszeretetből és a vallásszabadságukat féltve Bocskainak is hűséget esküdtek. A Belgiojoso főseregéhez igyekvő Johannes Pezzen vezette hadon az 1604. október 15-én Álmosd és Bihardiószeg között hajnalban vívott álmosdi (vagy diószegi) csatában a hajdúk rajtaütöttek, és ezután Barbiano visszavonult.[7]
Megmaradt csapataival, köztük a sziléziai lovasokkal, a székely gyalogsággal és a rác hajdúkkal, mintegy 8000 emberrel Váradra menekült. Barbiano Kassára akart menekülni, de ott nem fogadták be, így Szepes várába futott. Később Spanyolország kormányzója lett. 1626-ban ott halt meg.
Alakja szépirodalomban
- Szabó Magda: Kiálts, város! c. drámájában (1971) Belgiojoso gróf visszavonuló serege megsarcolja Debrecen városát, és túszként elhurcolja a főszereplő leány vőlegényét. (Maga a gróf nem jelenik meg személyesen, csak küldöncei útján üzen).
Jegyzetek
- ↑ Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 31.)
- ↑ Dizionario Biografico degli Italiani (olasz nyelven), 1960. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ BARBIANO, Giovanni Giacomo Conte di Belgioioso (1565 - 1626)
- ↑ Gian Giacomo II. Barbiano, conte di Belgiojoso (geneall.net)
- ↑ Quarti di Barbara Trivulzio †1607 (geneall.net)
- ↑ Szabó András Péter: A Bocskai-felkelés képe a szepességi krónikákban
- ↑ ntf.hu Botcsinálta felkelővezér? Bocskai István 1604-es felkelésének kezdetei. A hamis hírek történelemformáló erejéről.; A diószegi ütközet 1604. október 15-én. (//zrinyi.zmne.hu). [2013. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 14.)
Források
- Bokor József (szerk.). Barbian Belgiojoso, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- A hajdúk a magyar történelemben – Benda Kálmán-Kenéz Győző: Barbiano generális jelentése a Bocskai-szabadságharc első hónapjairól Archiválva 2018. július 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
Kapcsolódó szócikk
- Da Barbiano di Belgiojoso család (olaszul)
