Bátori Lajos
| Bátori Lajos | |
| Született | Bauer Lajos György Gyula 1846. december 20.[1] Pest[1] |
| Elhunyt | 1920. április 29. (73 évesen)[1] Budapest VI. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Nemzeti Zenede (–1864) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bátori Lajos, 1881-ig Bauer[2] (Pest, 1846. december 20.[3] – Budapest, Terézváros, 1920. április 29.)[4] képző-intézeti zenetanár.
Életútja[szerkesztés]
Bauer György orgonista és Uhl Teréz fiaként született. A főreáliskola négy osztályát, továbbá a tanítóképzőnek akkor még két évfolyamát Pesten végezte. 1864. október 25-én fővárosi tanítóvá nevezték ki, s mint ilyen 1868. július 2-ig működött. 1863–1868 között a pesti Nemzeti Zenében tanult, majd Prágában folytatott orgonatanulmányokat. Hazatérése után, 1870. szeptember 22-től 1900-ig a Csurgói Tanítóképző Intézetben zenét tanított, és 1872. október 7-én ugyanott kinevezték a rajz tanárának ki. Összhangzattana Magyarországon elsőként foglalkozik a modális hangnemekkel és a gregorián dallamok harmonizálásával.
Az elemi énekoktatásra vonatkozó módszertani értekezései megjelentek a Népiskolai Szemlében (1884–85)
Családja[szerkesztés]
Felesége Zöld Ottilia volt, akit 1873. április 24-én vett nőül.
Gyermekei:
- Bátori Ferenc György (1875–1955)
- Bátori Ilona Terézia (1877–?)
- Bátori Jolán (1878–1958), férjezett Fövényessy Elemérné
- Bátori Jenő Menyhárt (1880–?)
Munkái[szerkesztés]
- Magyar népdalok. Kezdő zongora-játszók számára. Lipcse, 1873-74. két füzet.
- Polyphon tanulmányok orgonára (Lipcse 1875)
- Rövidre foglalt dallam- és öszhangzattan iskolai czélokra (Budapest, 1881)
- Gyakorló-könyv a népiskolai énekoktatáshoz. Budapest, 1884. (1. füzet 2. kiadás.)
- Az írás tanmódja (Budapest, 1888)
- Elemi énekoktatás. I. rész. Hallás utáni énekoktatás. (Budapest, 1889)
- Énekkönyv. Népiskolai és tanítóképző intézeti tankönyv. (Budapest, 1892)
- Gyakorlati összhangzattan az egyházi orgonajáték követelményeire való különös tekintettel (Budapest, 1900)
- Praeludiumos könyv orgonára (Budapest, 1900)
- A magyar hangszer és a magyar népdal (Ország–Világ, 1903).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 38144/1881. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1881. év 2. oldal 19. sor
- ↑ Keresztelési bejegyzése a Pest-Terézváros római katolikus keresztelési akv. 20/1846. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1004/1920. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
További információk[szerkesztés]
- Brockhaus Riemann zenei lexikon I. (A–F). Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. Budapest: Zeneműkiadó. 1983. ISBN 963-330-474-1
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar prágaiak - prágai magyarok. Szerk. Gál Jenő. Praha, Pražská záklandí organizace Svazu Maďarů žijících zemích, 2002.
- Magyar zenészeti lexicon. Encyklopediai kézikönyv... Szerk. és írta Ságh József. Bp., [Szerző?], 1880.
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
- Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon I–III. Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.