Azary Ákos
| Azary Ákos | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1850. április 27. Verbiás, Bereg vármegye, Habsburg Birodalom |
| Elhunyt | 1888. július 20. (38 évesen) Szob, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, Osztrák–Magyar Monarchia |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Ismeretes mint | állatorvos |
| Nemzetiség |  magyar |
| Házastárs | Gregersen Emma Louisa Mathilda Christina |
| Gyermekek | Azary Lujza |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Budapesti Egyetem |
| Egyéb diplomája | állatorvos |
| Pályafutása | |
| Szakterület | orvos-sebészdoktor, állatorvos |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Azary Ákos témájú médiaállományokat. | |
Azary Ákos (Verbiás, 1850. április 27. – Szob, 1888. július 20.) magyar orvos.
Élete
[szerkesztés]Görög katolikus lelkészi családban nevelkedett szűkös anyagi körülmények között. Ungváron végezte el a középiskolát, s a magyar mellett német, orosz és francia nyelvtudással a pesti egyetem orvosi karára iratkozott be. Az orvosdoktori oklevelét 1874-ben nyerte el, de már korábban, 1873-tól gyakornoka, majd 1875. április 22-én a budapesti egyetem Balogh Kálmán vezette gyógyszertani intézetének tanársegédévé választották. 1878-ban be kellett vonulnia, a boszniai hadjáratban mint közös hadseregbeli főorvos vett részt. A hadjáratból visszatérve az állatorvostan és állatjárványtan tanulmányozásába fogott; e célból hosszasan tartózkodott a berlini, a müncheni és a párizsi iskolákban. Külföldi utazása után 1885 áprilisától mint állami állatorvos nyert alkalmazást; majd az állatorvostan és járványtan rendes tanárává nevezték ki a budapesti állatgyógyintézetbe.[1]
A Fiumei Úti Sírkert jobb oldali kriptasor 455. kriptájában alussza örök álmát a Gregersen család sírboltjában, feleségével, a 81. évében elhunyt Gregersen Emmával, ahova 1888. július 31-én temették el.[2]
Emlékezete
[szerkesztés]Erzsébetváros István utca 2-es házszáma alatt Telcs Ede által készített, 1905. szeptember 3-án felállíttatott szobra őrzi emlékét Azary Ákosnak.[3][4]
Művei
[szerkesztés]- Előadások az idegrendszer betegségeiről, tartotta a Salpétriere kórházban Charcot J. M. összegyűjté és közlé Bourneville. 2. kiadás után ford. Bpest, 1875. (Orvosi Könyvkiadó-Társulat Könyvtára XXVII.)
- Kórboncztani jelzéstan vezérfonala. Orth János után ford. Uo. 1876. (M. Orv. Könyvk.-Társ Könyvtára XXX.)
- Szerkesztette a Veterinarius szakfolyóiratot 1882. szeptember 15-étől 1884. szeptember 15-éig.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 1888-ban elhunyt természettdósok nekrológja. (magyar nyelven) (PDF). Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis. (Hozzáférés: 2013. február 3.)
- ↑ Azary Ákos (magyar nyelven). Állatorvos-tudományi Könyvtár. (Hozzáférés: 2013. február 3.)
- ↑ Neszták Béla: Azary Ákos mellszobor (magyar nyelven) (HTML). kozterkep.hu. Köztérkép, 2009. május 12. [2016. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 13.)
- ↑ Azary Ákos mellszobra (HTML). Állatorvos-tudományi Könyvtár. (Hozzáférés: 2013. február 3.)
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
További információk
[szerkesztés]- Jeles Napok – Azary Ákos születésnapja
- Azary Ákos Állatorvostudományi Könyvtár
- Állatorvostudományi Könyvtár: Magyar Állatorvosi Panteon. Állatorvostudományi Egyetem. (Hozzáférés: 2021. december 1.)
- Azary Ákos bronzérme Állatorvos-tudományi Könyvtár
Ajánlott irodalom
[szerkesztés]- Liebermann Leó: Dr. Azary Ákos emléke. Veterinarius, 1891. 14. 2. 80–88.
- Hutÿra Ferenc: Dr. Azary Ákos emlékezete. Beszéd, melyet az Azary-emlék leleplezési ünnepélyén mondott. Állatorvosi Lapok, 1905. 28. 24. 786–792.
