Ugrás a tartalomhoz

Azary Ákos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Azary Ákos
Életrajzi adatok
Született1850. április 27.
Verbiás, Bereg vármegye, Habsburg Birodalom
Elhunyt1888. július 20. (38 évesen)
Szob, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, Osztrák–Magyar Monarchia
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Ismeretes mintállatorvos
Nemzetiségmagyar magyar
HázastársGregersen Emma Louisa Mathilda Christina
GyermekekAzary Lujza
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Budapesti Egyetem
Egyéb diplomájaállatorvos
Pályafutása
Szakterületorvos-sebészdoktor, állatorvos
A Wikimédia Commons tartalmaz Azary Ákos témájú médiaállományokat.

Azary Ákos (Verbiás, 1850. április 27.Szob, 1888. július 20.) magyar orvos.

Élete

[szerkesztés]

Görög katolikus lelkészi családban nevelkedett szűkös anyagi körülmények között. Ungváron végezte el a középiskolát, s a magyar mellett német, orosz és francia nyelvtudással a pesti egyetem orvosi karára iratkozott be. Az orvosdoktori oklevelét 1874-ben nyerte el, de már korábban, 1873-tól gyakornoka, majd 1875. április 22-én a budapesti egyetem Balogh Kálmán vezette gyógyszertani intézetének tanársegédévé választották. 1878-ban be kellett vonulnia, a boszniai hadjáratban mint közös hadseregbeli főorvos vett részt. A hadjáratból visszatérve az állatorvostan és állatjárványtan tanulmányozásába fogott; e célból hosszasan tartózkodott a berlini, a müncheni és a párizsi iskolákban. Külföldi utazása után 1885 áprilisától mint állami állatorvos nyert alkalmazást; majd az állatorvostan és járványtan rendes tanárává nevezték ki a budapesti állatgyógyintézetbe.[1]

A Fiumei Úti Sírkert jobb oldali kriptasor 455. kriptájában alussza örök álmát a Gregersen család sírboltjában, feleségével, a 81. évében elhunyt Gregersen Emmával, ahova 1888. július 31-én temették el.[2]

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben (Jobb oldali falsírboltok, J-455)

Emlékezete

[szerkesztés]

Erzsébetváros István utca 2-es házszáma alatt Telcs Ede által készített, 1905. szeptember 3-án felállíttatott szobra őrzi emlékét Azary Ákosnak.[3][4]

Művei

[szerkesztés]
  • Előadások az idegrendszer betegségeiről, tartotta a Salpétriere kórházban Charcot J. M. összegyűjté és közlé Bourneville. 2. kiadás után ford. Bpest, 1875. (Orvosi Könyvkiadó-Társulat Könyvtára XXVII.)
  • Kórboncztani jelzéstan vezérfonala. Orth János után ford. Uo. 1876. (M. Orv. Könyvk.-Társ Könyvtára XXX.)
  • Szerkesztette a Veterinarius szakfolyóiratot 1882. szeptember 15-étől 1884. szeptember 15-éig.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 1888-ban elhunyt természettdósok nekrológja. (magyar nyelven) (PDF). Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis. (Hozzáférés: 2013. február 3.)
  2. Azary Ákos (magyar nyelven). Állatorvos-tudományi Könyvtár. (Hozzáférés: 2013. február 3.)
  3. Neszták Béla: Azary Ákos mellszobor (magyar nyelven) (HTML). kozterkep.hu. Köztérkép, 2009. május 12. [2016. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 13.)
  4. Azary Ákos mellszobra (HTML). Állatorvos-tudományi Könyvtár. (Hozzáférés: 2013. február 3.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Ajánlott irodalom

[szerkesztés]
  • Liebermann Leó: Dr. Azary Ákos emléke. Veterinarius, 1891. 14. 2. 80–88.
  • Hutÿra Ferenc: Dr. Azary Ákos emlékezete. Beszéd, melyet az Azary-emlék leleplezési ünnepélyén mondott. Állatorvosi Lapok, 1905. 28. 24. 786–792.