Ausztrál serlegpáfrány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Ausztrál serlegpáfrány
a növény
a növény
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Harasztok (Pteridophyta)
Osztály: Valódi páfrányok (Pteridopsida)
Rend: Páfrányfák (Cyatheales)
Család: Serlegpáfrányfélék (Cyatheaceae)
Nemzetség: Serlegpáfrány (Cyathea)
Sm., 1793
Faj: C. australis
Tudományos név
Cyathea australis
Domin
Szinonimák
  • Alsophila australis R. Brown, 1810
  • Alsophila loddigesii Kunze, 1847
  • Cyathea loddigesii (Kunze) Domin, 1929
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Ausztrál serlegpáfrány témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztrál serlegpáfrány témájú kategóriát.

Az ausztrál serlegpáfrány (Cyathea australis) a valódi páfrányok (Pteridopsida) osztályának a páfrányfák (Cyatheales) rendjébe, ezen belül a serlegpáfrányfélék (Cyatheaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ausztrál serlegpáfrány őshazája Ausztrália és Tasmánia. A trópusitól a meleg-mérsékelt éghajlatú tájakig világszerte ültetik. A kontinentális Ausztráliában a következő szövetségi államokban található meg: Queensland, Új-Dél-Wales és Victoria.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felálló törzsű, ritkán 20 méter magas, többnyire jóval alacsonyabb fa. Karcsú törzsének felületét nagy, elliptikus, a pálmákéra emlékeztető levélripacsok borítják. Az idős levélalapokból és rövid gyökerekből álló köpeny következtében felfelé kúposan megvastagodottnak tűnik; fiatalabb növényeknél gyakran az egész törzs ilyen.

Fiatal levelei pásztorbotszerűen becsavarodnak, és sűrűn álló barna pikkelyek borítják őket. Egy-egy levele mintegy 1,5–3,5 méter hosszú, kétszeresen vagy háromszorosan szárnyalt. A levélkék keskenyek és hosszúak, gyakran mélyen hasadtak; a levél és a levélkék az alap felé mindig erősebben tagoltak, a csúcsokhoz közel a hasábok inkább egybeolvadnak. A levélnyelet és a levélgerincet pikkelyek és szőrök, gyakran bibircsek vagy tüskék is borítják. A levelek ernyőszerűen szétállnak. A kerekded vagy vese alakú szóruszok a fonákon a levélszárnyacskák gerincének két oldalán, a levélkék szélétől többé-kevésbé azonos távolságban, tehát nem közvetlenül a levélkék szélén állnak.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elsősorban a hegyi esőerdőket kedveli.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közvetlen gazdasági haszna nincs; ismert dísznövény.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]