Auer Pál
| Auer Pál | |
| Született | 1885. október 3.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1978. június 21. (92 évesen)[1] Párizs |
| Álneve |
|
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1908, jogtudomány) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Auer Pál, alsóterényi,[3] dr. (Budapest, 1885. október 3.[4] – Párizs, 1978. június 21.) magyar jogi író, nemzetközi jogász, szabadkőműves.[5]
Életpályája
Jómódú budapesti zsidó családban született. Apja, Auer Róbert (1861–1945)[6] tőzsdetanácsos, a Kereskedelmi Utazók Egyesületének elnöke, anyja Gallitzenstein Klára. A református hitre tért át. A család 1910-ben nemesi címet kapott, ettől fogva viselték az alsóterényi előnevet. Auer Pál a budapesti VII. kerületi főgimnáziumban érettségizett 1903-ban, majd a budapesti tudományegyetemen 1908-ban szerzett jogi doktorátust. Külföldi tanulmányait követően 1910-ben tett ügyvédi szakvizsgát. 1911-ben Budapesten nyitott ügyvédi irodát, ahol elsősorban nemzetközi jogi vonatkozású ügyekkel foglalkozott. Az I. világháborúban tüzértisztként teljesített frontszolgálatot 1914 és 1918 között. A Tanácsköztársaság idején[7] Bécsben élt. Az első világháború befejezése után 1919-ben Magyarországot képviselte a Nemzetek Szövetségét előkészítő nemzetközi konferencián, majd 1920-ban a békeszerződés által létesített határmegállapító bizottság jogi szakértője volt. A két világháború között ismét ügyvédi irodája volt Budapesten. 1923-ban a Magyar Békeegyesület elnöke lett, később (1924) a Páneurópai Unió magyar osztályának elnöke, a francia követség jogtanácsosa volt. 1926-ban a frankhamisítási ügyben a francia államot képviselte. 1936-ban javaslatot dolgozott ki a Nemzetek Szövetsége reformjára. A Journal de Genève magyarországi munkatársa volt. A gróf Károlyi Mihály vezette Függetlenségi és 48-as Párt tagja (1918–1919), Kossuth-párti, majd független képviselőként a budapesti törvényhatósági bizottság tagja (1926–1939). 1943-tól volt a Független Kisgazdapárt (FKgP) tagja. Francia és angol kapcsolatai, valamint németellenes nézetei miatt 1944-ben - az ország német megszállása után - illegalitásba kényszerült. A II. világháború után az FKgP budapesti VI. kerületi szervezetének elnöke és az országos intéző bizottság tagja volt (1945–1946), továbbá a budapesti nemzeti bizottság (1945), illetve a budapesti törvényhatósági bizottság tagja (1945–1946). Az Ideiglenes Nemzetgyűlés (Budapest, 1945. ápr.–nov.), a Nemzetgyűlés képviselője (Nagy-Budapest, 1945–1946) és Külügyi Bizottságának elnöke (1945–1946). Auer Pál volt 1946-tól Magyarország párizsi követe[8] Amikor Nagy Ferenc miniszterelnök lemondott és elhagyta az országot, 1947. június 2-án Auer is lemondott tisztségéről és Franciaországban maradt. Ezután haláláig Párizsban élt. Számos jogi tanulmány szerzője. A magyar politikai emigráció egyik meghatározó személyiségeként írott politikai írásai az európai egység kérdésén kívül főleg a nagyhatalmak konfliktusainak békés megoldásával foglalkoztak.
Főbb művei
- Kezdetben Avar Pál néven szépirodalmi műveket is írt, és műfordításaiból Benedek Marcellel közösen adott ki egy kötetet (Idegen költők, Bp., 1906).
- Becsület és becsületsértés (jogi tanulmány, Bp., 1908);
- A magyar középosztály forradalma (politikai tanulmány, Bp., 1913);
- A népek szövetsége (tanulmány, Bp., 1918);
- Das Páriser Völkerbundabkommen (1920);
- The protection of national minorities (International Law Association, London);
- L'ONU. Ce qu'elle est. Ce qu'elle devrait être (tanulmány, Párizs, 1962);
- Fél évszázad (emlékezések, Washington, D.C., 1971);
- Elkerülhető-e a harmadik világháború? (politikai tanulmány, München, 1977).
Díjai, elismerései
- A Francia Becsületrend lovagja (1927), parancsnoka (1947)[9]
Irodalom
- Vida István: A Független Kisgazdapárt politikája, 1944–47 (Bp. 1976).
Jegyzetek
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00003/00506.htm, Auer Pál, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
- ↑ 1910-től
- ↑ Születési bejegyzése a Pesti Izraelita Hitközség születési akv. 1755/1885. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ http://aprofan.blogspot.com/2007/07/l-nagy-zsuzsa-paneuropai-mozgalomrol.html
- ↑ Auer Róbert halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 1190/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ 1919. márciusa és augusztusa között
- ↑ Megbízólevelét 1946. május 10-én adta át.
- ↑ A lovagi címet a frankhamisítási perben végzett munkájáért, a parancsnoki fokozatot pedig a nagyköveti tisztségéről történt lemondása után kapta. Lásd: Fejérdy Gergely: Auer Pál, az árnyékember: A 20. századi magyar–francia kapcsolatok egy meghatározó szereplője. Kommentár, IX. évf. 3. sz. (2014) 71–86. o. arch ISSN 1787-6974 Hozzáférés: 2020. augusztus 19. PDF (5,7 MB)