Atmoszféra (mértékegység)
Az atmoszféra (jele: atm) a nyomás mértékegysége. Nem tartozik az SI mértékegységek közé, de nemzetközileg mindmáig használják. A mértékegység és jele része a Műszaki–technikai mértékegységrendszernek.
Definíció[szerkesztés]
Az 1954-ben rendezett 10. súly- és mértékügyi konferencia (Conférence Générale des Poids et Mesures – CGPM) során az atmoszférát általános használatra elfogadták, és a következőképpen definiálták:[1]
- 1 atmoszféra pontosan 1 013 250 dyn/cm²
- 1 atmoszféra 101 325 Pa
Ez az érték Párizs szélességi körénél a tengerszinten mért átlagos légköri nyomást hivatott képviselni, és gyakorlati szempontból nem elhanyagolhatóan valóban megfelel számos iparosodott ország tengerszinten mért átlagos légnyomásának.
pascal Pa |
bár bar |
technikai atmoszféra at |
fizikai atmoszféra atm |
torr és mmHg |
font per négyzethüvelyk psi | |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 Pa | ≡ 1 N/m² | 10−5 | 10,197·10−6 | 9,8692·10−6 | 7,5006·10−3 | 145,04·10−6 |
| 1 bar | 100 000 | ≡ 106 dyn/cm² | 1,0197 | 0,98692 | 750,06 | 14,504 |
| 1 at | 98 066,5 | 0,980665 | ≡ 1 kp/cm² | 0,96784 | 735,56 | 14,223 |
| 1 atm | 101 325 | 1,01325 | 1,0332 | ≡ 101 325 Pa | 760 | 14,696 |
| 1 torr | 133,322 | 1,3332·10−3 | 1,3595·10−3 | 1,3158·10−3 | ≡ 1 mmHg | 19,337·10−3 |
| 1 psi | 6,89476·103 | 68,948·10−3 | 70,307·10−3 | 68,046·10−3 | 51,715 | ≡ 1 lbf/in² |
Például: 1 Pa = 1 N/m² = 10−5 bar = 10,197·10−6 at = 9,8692·10−6 atm … stb.
Használata[szerkesztés]
A kémia tudományában a standard hőmérséklet és nyomás (standard temperature and pressure – STP) esetén 0 °C (273.15 K) hőmérsékletet és 1 atm nyomást kell érteni.
A könnyűbúvárok szóhasználatában az atmoszféra kifejezés gyakran az 1 bar (1000 millibar vagy 100 000 Pa) helyett használatos
Használatát bonyolulttá tette nem csak a fizikai és technikai atmoszféra közötti néhány százalékos különbség; sokkal inkább a túlnyomásnak mértékegységként való használata. Értelmezni kellett volna ugyanis, hogy a túlnyomást az aktuális légköri nyomáshoz, vagy annak a törvényes értékéhez viszonyítják-e. Magyarországon részben megoldotta a problémát a mértékegység jele:
- at - mértékegység általában
- ata - az atmoszferikus nyomásnak abszolút (a nullához viszonyított) mértékegysége
- att - „atmoszféra túlnyomás”, a német atü magyar változata
Emiatt az ötvenes-hatvanas években elterjedtek olyan nyomásmérő műszerek, amelyeken negatív értékek is szerepeltek. Ezek a „vákuum” értékét mutatták egészen mínusz egy atmoszféráig.[2]
Az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia 1954-es döntése nem legalizálta sem a mértékegységet, sem a jelét, csupán annak mérőszámára vonatkozó állásfoglalást tartalmazott. Azt t.i. hogy ezt az értéket nem csak a kémia számára, hanem általánosan is megengedett használni. A döntés máig ható következménye, hogy fizikai és kémiai adatok megadása számára az Amerikai Egyesült Államokban a légköri nyomás szabványos értéke 101 325 Pa, míg az IUPAC erre a célra a 100 000 Pa nyomást jelölte ki.
A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal dokumentumaiban az atm – mértékegység jeleként – csak a fényabszorpciós mérésekkel kapcsolatban fordul elő.
Magyarországon erre 8/1976 Mt. a következőképpen nyilatkozik:
- Az alább felsorolt mértékegységek, ezek többszörösei és törtrészei, akár egymagukban, akár más mértékegységekkel kombinálva, 1980. január 1-ig törvényes mértékegységek
- A technikai atmoszféra - jele: kgf/cm² vagy kp/cm² vagy at - nyomásmértékegység.
- 1 kgf/cm² = 1 kp/cm² = 1 at = 98 066,5 Pa
A jelenleg hatályos 1991. évi XLV. törvény („A mérésügyről”)[3] a fentieket nem módosította. Ebből következőleg 1980 január elseje óta az atm-nek mértékegységként való használata nem törvényes.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ BIPM - Resolution 4 of the 10th CGPM
- ↑ Manométer kalibrálás Archiválva 2013. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben manovákuummmérők
- ↑ 1991. évi XLV törvény