Andrássy Kata
Csíkszentkirályi Andrássy Kata (– †1626) magyar földbirtokosnő; előbb serkei Lórántffy Mihály ónodi várkapitány, majd nemes Héderváry István földbirtokos felesége volt.
Származása[szerkesztés]
Apai ágon a székely származású csíkszentkirályi Andrássy család leszármazottja. Anyai ágon a báró erdődi Pálffy család leszármazottja.
Élete[szerkesztés]
Születési helye és ideje nem ismert. A család lakóhelye által valószínűsíthető, hogy a krasznahorkai várban született az 1590-es években. Édesapja csíkszentkirályi Andrássy Mátyás krasznahorkai várkapitány; édesanyja báró erdődi Pálffy Anna főúrnő volt. Néhány éves lehetett, amikor 1598-ban édesapja elhunyt, amellyel félárvaságra jutott.
Krasznahorkán, 1613. június 16-án házasodott meg első férjével, serkei Lórántffy Mihállyal,[1] aki egy Zemplén vármegyei nagybirtokos volt és az ónodi várkapitány tisztségét töltötte be. Közös lakóhelyük a sárospataki vár lett. A házassággal egy időre mostohaanyjává vált felsővadászi Rákóczi Györgyné serkei Lóránttfy Zsuzsanna erdélyi fejedelemasszonynak és felsővadászi Rákóczi Zsigmondné serkei Lórántffy Máriának. 1614. október 6-án megírt végrendeletében Lórántffy Mihály megemlékezett arról, hogy atyafiságban, azaz rokonságban állt második feleségével.[2] A rendelkezésünkre álló genealógiai táblázatokból ez nem állapítható meg. A házaspárnak egy lánygyermeke született:
- serkei Lórántffy Kata (– †1681). 1. férje: karatnai Alia Sámuel küküllői főispán; 2. férje: Apafi István
A férfi a végrendeletének megírását követően rövidesen elhunyt, Sárospatakon, 1614. november 26-án.[3] Özvegyének sikerült megtartania a szendrői Lórántffy-ház és majorság fél részét mostohalányai próbálkozásainak ellenére.[4] 1615 körül ismét megházasodott, második férje nemes Héderváry István volt.[5] A házasságból három közös gyermekük született:
- Héderváry Anna, „Annoka” (fl. 1624–1674). Férje: szentgyörgyi Kerekes András királyi személynök
- Héderváry János, „Jankó” (fl. 1620 – †1662) pozsonyi, majd győri kanonok; zirci apát; pápai pronotárius és komáromi főesperes; scopi címzetes püspök
- Héderváry Zsuzsanna, „Suska” (fl. 1624–1674). 1. férje: veglai Horváth Zsigmond; 2. férje: Kapy Gábor
Férje Héderváron, 1624-ben elhunyt, így ismét özvegyi sorsra jutott.
Az asszony 1626. január 15. és május 26. között hunyt el.[6] Andrássy Katától halála előtt felsővadászi Rákóczi György és felesége, serkei Lórántffy Zsuzsanna számos arany- és ezüsttárgyat, valamint készpénzt vitt el.[7] Hagyatéka 3000 forint készpénz és a czifferi, bucsányi, báhonyi és berencsi birtokok, továbbá a szakolcai földek és szőlők voltak.[8] Halála után első házasságából született lányának felsővadászi Rákóczi György és serkei Lórántffy Zsuzsanna lettek a gyámjai; második házasságából született gyermekeiről pedig mostohafia, ifjabb Héderváry István gondoskodott.
Személyével kapcsolatos téves leírások[szerkesztés]
Andrássy Katával kapcsolatban megannyi téves életrajzi leírást lehet olvasni. Szinnyei József Magyar írók élete és munkái. 7. kötet című művében arról írt, hogy férje, Lórántffy Mihály halála után rövidesen ő is elhunyt.[9] Miroslav Marek genealógus internetes adattárában az olvasható, hogy két Andrássy Kata létezett: az egyik Héderváry István felesége volt, a második pedig az unokahúga, aki Lórántffy Mihály felesége volt.[10] A Héderváry család oklevéltárában fennmaradt családi levelek alapján tudhatjuk, hogy ezek mind téves állítások.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Gervers-Molnár Vera: Sárospataki síremlékek. In: Aradi Nóra (szerk.): Művészettörténeti füzetek 14. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983. 43, 91. (https://www.szaktars.hu/akademiai/view/gervers-molnar-vera-sarospataki-siremlekek-1983/?pg=0&layout=s, utolsó letöltés: 2023. április 9.)
- ↑ Gervers-Molnár Vera: Sárospataki síremlékek. In: Aradi Nóra (szerk.): Művészettörténeti füzetek 14. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983. 44. (https://www.szaktars.hu/akademiai/view/gervers-molnar-vera-sarospataki-siremlekek-1983/?pg=0&layout=s, utolsó letöltés: 2023. április 9.)
- ↑ Gervers-Molnár Vera: Sárospataki síremlékek. In: Aradi Nóra (szerk.): Művészettörténeti füzetek 14. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983. 43–44. (https://www.szaktars.hu/akademiai/view/gervers-molnar-vera-sarospataki-siremlekek-1983/?pg=0&layout=s, utolsó letöltés: 2023. április 9.)
- ↑ Bodnár Tamás: Topográfiai és genealógiai kapcsolatok a kora újkori vég Szendrő városában. In: Veres László–Viga Gyula (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XLVII. Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 2008. 312–313. (https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BAZE_Hom_Evkonyv_47/?pg=0&layout=s, utolsó letöltés: 2023. április 9.)
- ↑ Závodszky Levente: A Héderváry-család oklevéltára. Második kötet. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1922. 74, 87, 225–229. (https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_GYMS_Sk_1922_hedervary_oklevel_02/?pg=0&layout=s, utolsó letöltés: 2023. április 9.)
- ↑ Závodszky Levente: A Héderváry-család oklevéltára. Második kötet. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1922. 232–233. (https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_GYMS_Sk_1922_hedervary_oklevel_02/?pg=0&layout=s, utolsó letöltés: 2023. április 9.) 1626. január 15-én Sypos János még a nevében beszélt, így ebből arra lehet következtetni, hogy ekkor még élt. 1626. május 26-án már halott volt.
- ↑ Závodszky Levente: A Héderváry-család oklevéltára. Második kötet. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1922. 232–233. (https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_GYMS_Sk_1922_hedervary_oklevel_02/?pg=0&layout=s, utolsó letöltés: 2023. április 9.)
- ↑ Závodszky Levente: A Héderváry-család oklevéltára. Második kötet. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1922. 265, 278. (https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_GYMS_Sk_1922_hedervary_oklevel_02/?pg=0&layout=s, utolsó letöltés: 2023. április 9.)
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 7. kötet. Hornyánszky Viktor Könyvkiadóhivatala, Budapest, 1900. 1398.
- ↑ Miroslav Marek: Andrássy de Csíkszentkirály et Krasznahorka family. 2009. január 10. (http://genealogy.euweb.cz/hung/andrassy1.html, utolsó letöltés: 2023. április 9.)