Ancistrus minutus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen DenesFeri (vitalap | szerkesztései) 2020. augusztus 10., 12:47-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források)
Ancistrus minutus
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Harcsaalakúak (Siluriformes)
Család: Tepsifejűharcsa-félék (Loricariidae)
Alcsalád: Ancistrinae
Nemzetség: Ancistrini
Nem: Algaevő harcsák (Ancistrus)
Kner, 1854
Faj: A. minutus
Tudományos név
Ancistrus minutus
Fisch-Muller, Mazzoni & Weber, 2001
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ancistrus minutus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ancistrus minutus témájú kategóriát.

Az Ancistrus minutus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának harcsaalakúak (Siluriformes) rendjébe, ezen belül a tepsifejűharcsa-félék (Loricariidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Az Ancistrus minutus Dél-Amerikában fordul elő. A brazíliai Goiás államban levő Tocantins folyó felső szakaszán és az abba ömlő mellékfolyókban található meg ez a tepsifejűharcsa.

Megjelenése

Ez a halfaj legfeljebb 5,7 centiméter hosszú. A hátúszóján csak 1 tüske látható. 28-29 csigolyája van. A lapított teste, a hosszához képest eléggé széles. A szája széles; fején alig vannak dudorok. A háti része és az úszói barnásak, sok fehéres pettyel. Az ajkai és a hasi része sárgásak; e két testrészen alig van sötét pettyezettség. A hátúszóval párhuzamosan 7-8 csontos lemez van.

Életmódja

A trópusi édesvizeket kedveli, ahol mint a többi Ancistrus-faj a víz fenekén él és keresi meg a táplálékát.

Források