Algíri Kormányzóság
| Algíri Kormányzóság | |||
ایالة جزاير غرب 1515 – 1830 | |||
| |||
 | |||
| Algéria 1829-ben | |||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | Algír | ||
| Népesség | kb. 3 millió (1800) fő | ||
| Hivatalos nyelvek | arab (hivatalos) török (diplomáciai) berber (beszélt) | ||
| Vallás | szunnita iszlám | ||
| Államvallás | szunnita iszlám | ||
| Kormányzat | |||
| Uralkodó | Első: Hajreddin Barbarossa (1516–1518) Utolsó: Husszein dej (1818–1830) | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz ایالة جزاير غرب témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
Az Algíri Kormányzóság észak-afrikai állam volt 1515/1516 és 1830 között, amikor is Algírt megszállta a Francia Királyság. Hivatalosan a Oszmán Birodalom területe volt, viszont földrajzi pozíciójának köszönhetően messzemenő autonómiával rendelkezett, sőt 1710-től fogva majdnem, vagy teljesen önállóan cselekedtek.[1] Algír volt a berber kalózok egyik legfőbb bázisa.[2]
Nevek
Algírt történelme során sok neven emlegették, mint például "Algíri királyság",[3] "Algíri köztársaság",[4] "Algíri állam",[5] "Algíri Dejlikség"[6] de például néha egyszerűen "Algériá"-nak is nevezték.[7]
Uralkodók
Bejlerbejek és Pasák (1518-1659)
1518 és 1659 között Algír uralkodóit a török szultán nevezte ki. Ezek először Bejler-bejek voltak, habár később Pasák lettek. Az első pár évtizedben Algír kevés autonómiával rendelkezett, habár később többet kapott. Algír uralkodói általában sikeres Török vagy renegát admirálisokból lettek kinevezve.
Duális irányítás
1659 és 1710 között Algírnak egyfajta duális irányítás volt helyben. 1659-ben a janicsárok kezükbe vették az irányítást, habár a török szultán által kinevezett pasát nem merték elküldeni, így a janicsárok által kinevezett janicsár aga, és a török szultán által kinevezett Pasa osztozkodott az ország irányításán. 1671-ben a janicsárok elvesztették az erejüket és egy sikeres Berber Kalóz került hatalomra. Őt dejnek emlegették. A legtöbb hatalom a dej kezében volt, de a pasa még mindig rendelkezett erővel.[8]
Dejlikség
1710-ben egy Baba Ali nevű férfi sikeresen átvette az irányítást az ország felett és visszaküldte a Pasát Törökországba.[9] Habár ez feldühítette a Török szultánt, az nem tudott semmit se tenni róla. Ettől a ponttól kezdve a Dej egyfajta fejedelem volt. A Dejeket általában az Algíri Diván választotta meg. Habár a Dejek hivatalosan életük végéig uralkodtak, rengetegszer meggyilkolták őket.[10]
Államigazgatás
Területi elosztozás
A Dar es-soltan, egy olyan terület volt amelyet a Bejlerbej/Pasa/Aga/Dej saját kezűleg irányított.
Ezenkívül 3 kormányzóság (Bejlikség) működött az országban. A Kormányzókat (Bejeket) Algírból nevezték ki. Ezeket a Bejlikségeket általában földrajzi pozíciójuk alapján nevezték el.
A Keleti Bejlikség Tunézia mellett helyezkedett el. Legfontosabb városa, és adminisztrációs központja Kaszentína volt.[11]
A Titteri-i Bejlikség Algír alatt és körül helyezkedett el. Azonkívül általában itt adminisztálták a Szaharai területeket is. Médéa volt a "fővárosa".[11]
A Nyugati Bejlikség Marokkó melett helyezkedett el. Adminisztrációs központja változó volt, 1700-ig Mazouna volt, azután Maszkara, majd Orán lett.
Jegyzetek
- ↑ American Historical Association: General Index to Papers and Annual Reports of the American Historical Association, 1884-1914. 1918. Hozzáférés: 2021. május 6.
- ↑ Fact, Fancy, and Fable: A New Handbook for Ready Reference on Subjects Commonly Omitted from Cyclopaedias; Comprising Personal Sobriquets, Familiar Phrases, Popular Appellations, Geographical Nicknames, Literary Pseudonyms, Mythological Characters, Red-letter Days, Political Slang, Contractions and Abbreviations, Technical Terms, Foreign Words and Phrases, Americanisms, Etc. Comp. by Henry Frederic Reddall. 1892. Hozzáférés: 2021. május 6.
- ↑ (Tassy 1725, pp. 1, 3, 5, 7, 12, 15 et al)
- ↑ (Tassy 1725, p. 300 chap. XX)
- ↑ (Ghalem & Ramaoun 2000, p. 27)
- ↑ Leon Carl Brown: The Pattern of Politics in the Middle East: A Historical Interpretation. 1980. Hozzáférés: 2021. május 6.
- ↑ Baudrand Auteur du texte: Dictionnaire geographique universel , contenant une description exacte des Etats, royaumes, villes, forteresses, montagnes, caps, isles, presqu'iles, lacs, mers, golfes, détroits, &c. de l'Univers, le tout tiré du dictionnaire géographique latin de Baudrand, des meilleures relations, des plus fameux voyages, & des plus fideles cartes : ouvrage poussé plus loin qu'aucun qui ait paru jusques ici en françois. On y a ajouté un catalogue latin tres ample des noms anciens & modernes des lieux, traduits en françois, en faveur de ceux qui lisent des autheurs latins,& de tous les autres, qui trouvent tres souvent dans les cartes des noms en cette langue. 1701. Hozzáférés: 2021. május 6.
- ↑ Les Deys 1. exode1962.fr. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ Biographie universelle, ancienne et moderne. 1834. Hozzáférés: 2021. május 6.
- ↑ Clement Henry Moore: Politics in North Africa: Algeria, Morocco, and Tunisia. 1970. Hozzáférés: 2021. május 6.
- ↑ a b John Douglas Ruedy: Modern Algeria: The Origins and Development of a Nation. 2005. ISBN 978-0-253-34624-7 Hozzáférés: 2021. május 6.
Források
- Histoire du royaume d'Alger (Éd.1725), Laugier de Tassy 1725
