Alginát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alginát
Alginsäure.svg
Giantkelp2 300.jpg
Más nevek E400
Kémiai azonosítók
CAS-szám 9005-32-7
EINECS-szám 232-680-1
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet (C6H8O6)n
Moláris tömeg 10000 - 600000
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

Az alginát (más néven algin, alginsav vagy E400) egy viszkózus, gumiszerű anyag, mely a barnamoszatok sejtfalában nagy mennyiségben fordul elő. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Acidum alginicum néven hivatalos.

Felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alginát kémialag egy lineáris ko-polimer. β-D-mannuronsav és α-L-guluronsav 1-4 glikozidos észterkötéssel összekapcsolódó monomerjeiből épül fel. β-D-mannuronátból (M blokkok) és C-5-epimer-α-L-guluronátból (G blokkok) álló homopolimer blokkok is találhatók. Ezek kovalens kötéseket alkotnak.

Monomerjei:

  • G blokkok homopolimerje
  • M blokkok homopolimerje
  • G és M blokkok felváltva alkotott homopolimer
  • G és M blokkok által véletlenszerűen alkotott homopolimer.

Formái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ipari felhasználásra kerülő alginsavat általában a Macrocystis pyriferaból, Ascophyllum nodosumból vagy a Laminaria fajokból állítják elő. Az alginát jó vízmegkötő képessége miatt testsúlycsökkentő készítményekben, a papír- és textilgyártás során egyaránt alkalmazzák. Felhasználják továbbá víz- és tűzálló anyagok gyártásakor, zselésítőanyagként, valamint a vérben oldott állapotban lévő mérgező fémek megkötésére (a túl sok alginsav bevitele meggátolhatja a vas felszívódását, mert leköti azt).

Megjelenése tág határok között mozog:

  • Színe: fehér, sárga, sárgásbarna
  • Állaga: granulátum, por, zselé

Vízben és szerves oldószerekben nem oldható, nátrium-karbonát, nátrium-hidroxid és trinátrium-foszfát lúgos oldatában lassan oldható.

Felhasználási területei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • a gyógyszeriparban széles körben alkalmazzák
  • égési sérülések esetén elősegíti a sérült rész gyógyulását
  • fémmérgezés esetén fémek megkötésére használják
  • élelmiszerekben sűrítőanyagként, stabilizálószerként, zselésítő anyagként, valamint emulgeálószerként használják E400 néven.

Alginátok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A propán-1,2-diol-alginát monomerje

Az élelmiszerekben sűrítőanyagként, stabilizálószerként, zselésítő anyagként, valamint emulgeálószerként használják őket. Napi maximum beviteli mennyiséget kizárólag a propilén-glikol-alginát esetében állapítottak meg (70 mg/testsúlykg), a többi esetén nincs ilyen korlát, bár túlzott fogyasztás esetén meggátolhatják a vas felszívódását)

A nátrium-alginát

Előfordulásuk:

  • nátrium-alginát: számos termékben
  • kálium-alginát: alacsony sótartalmú élelmiszerekben
  • ammonium-alginát: üdítőitalokban,
  • kalcium-alginát: jégkrémekben, és fagyasztott pékárukban
  • propilén-glikol-alginát: jégkrémekben, cukrászipari termékekben

Külső források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]