Akusztikus hőmérsékletmérés
Az akusztikus hőmérsékletmérés azon a fizikai tényen alapszik, hogy a hang sebessége a hőmérséklettel változik (levegőben és vízben a hőmérséklet négyzetgyökével).
Az ezen az elven működő műszer általában több hangforrásból és tőlük ismert távolságban lévő hangérzékelőből áll. A hang beérkezésének idejéből és a hang által megtett távolságból meghatározható a hang sebessége, a sebesség ismeretében pedig kiszámítható a hőmérséklet.
Levegőben
[szerkesztés]A hang sebességének hőmérsékletfüggése levegőben:
A fenti képlet átrendezésével a hőmérséklet levegőben:
ahol
- léghőmérséklet (kelvin)
- hangsebesség (m/s)
- a légköri pára parciális nyomása (millibar)
- a légkör statikus nyomása (millibar)
Ha a légköri pára parciális nyomását elhanyagoljuk, a hangsebesség:
- 0 °C-on (273 K): 331,7 m/s;
- 10 °C-on (283 K): 337,7 m/s;
- 20 °C-on (293 K): 343,6 m/s.
Tengervízben
[szerkesztés]A hangsebesség kiszámítására tengervízben több tapasztalati képlet ismeretes:
- Leroy (1969):
- [1]
ahol
- c: hangsebesség (m/s)
- T: hőmérséklet [0...25] (°C)
- S: sótartalom (PSU) (az elektromos vezetőképesség mérésével pontosan meghatározható - nagyságrendileg 30-35 közötti érték) [30...42]
- D: vízmélység [0...1000] (m)
Szögletes zárójelben az értékeknél használható tartományok vannak feltüntetve.
A tengervízben 1 °C változás 3 m/s hangsebesség-változást okoz; 1 PSU változás 1,3 m/s sebességváltozást; és 100 m mélységváltozás körülbelül 1,7 m/s sebességváltozást (ez utóbbi a nyomás változása miatt). A hangsebesség a tengervízben növekszik a nyomással, hőmérséklettel és sótartalommal.
A Leroy-féle képletet a hőmérsékletre rendezve:
A másodfokú egyenlet megoldóképlete alapján:
Alkalmazása
[szerkesztés]Akusztikus hőmérsékletmérést általában nagy távolságokból (tengerben 100 vagy akár 5000 kilométer) végeznek, így a kapott eredmény az adott távolságban lévő tengervíz átlagos hőmérsékletét adja meg. Ez az átlagolás kívánatos is nagy területek, például a Csendes-óceán hőmérsékletének mérésére, mert kiszűri a helyi zavarokat, ugyanakkor elég pontos eredményt ad.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Brüel & Kjær Dictionary. [2014. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)
- ↑ Anthony F. Molland (szerk.): Maritime Engineering Reference Book, 2008, p. 34.
- ↑ Medwin, H., 1975, Speed of sound in water for realistic parameters, Journal of Acoustic Society, 58, 1318.
- ↑ A gyökjel előtt azért van csak a pluszjel, és nem plusz-mínusz, mert fizikailag csak egy megoldás lehetséges.
- ↑ On equations for the speed of sound in seawater. [2014. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)
Források
[szerkesztés]- Glenn D. Considine (főszerk.): Van Nostrand's Scientific Encyclopedia, 2008, John Wiley & Sons, Inc., ISBN 978-0-471-74338-5, p39