Agrippina (idősebb)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Agrippina Maior

Julia Vipsania Agrippina (Kr. e. 14 körül – Kr. u. 33. október 18.), ismertebb nevén Agrippina Maior („Idősebb” Agrippina), a Római Birodalom egyik legnagyobb megbecsülésnek örvendő asszonya a Kr. u. 1. század első felében. Marcus Vipsanius Agrippa lánya annak harmadik, Julia Caesarisszel kötött házasságából, így Augustus császár unokája volt. Germanicushoz ment feleségül, tőle született Agrippina Minor és a későbbi Caligula császár.

Születésének helye és ideje ismeretlen, de Kr. u. 5. körül feleségül ment Germanicushoz, Livia császárné unokájához. A népszerű Germanicus potenciális örökösjelöltje volt a princepsnek, galliai és Germaniai hadisikerei pedig megerősítették a helyzetét. Agrippina hű feleség lévén urával tartott, ami szokatlan volt a római hagyományokat tekintetbe véve. A konvencionális felfogás szerint otthon kellett volna maradnia a háztartásban, azonban így is erősödött megbecsültsége: Agrippina vált a hősies nőiség szimbólumává. Gemanicusnak két gyermeket szült Galliában, és kettőt a rajnai határon.

Agrippina férje megbízatásának helyére, a Közel-Keletre utazott Kr. u. 19-ben, amikor is a házaspár kivívta Tiberius császár haragját. Germanicus sorozatosan összetűzésbe keveredett Syria kormányzójával, Cnaeus Calpurnius Pisóval, ráadásul elutazott a császári magánprovinciába, Aegyptusba (Egyiptom). Hamarosan rejtélyes körülmények között elhalálozott Antiochiában. Széles körben elterjedt a nézet, hogy Germanicust megmérgezték – talán a császár személyes parancsára – mire Agrippina Rómába utazott, és bátran Pisót vádolta meg a gyilkossággal. A közfelháborodást elkerülendő Piso öngyilkosságot követett el.

19 és 29 között Agrippina Rómában maradt, és mindinkább bekapcsolódott egy, a Tiberius egyre nagyobb hatalmú kegyence, Seianus ellen szerveződő ellenzéki senatori csoportba. A császárral is megromlott a viszonya, mivel éreztette vele, hogy ő ölte meg Germanicust. Tiberius attól is joggal tarthatott, hogy Agrippina esetleg saját gyermekeinek akarja biztosítani a trónt, ezért aztán 26-ban megtiltotta neki, hogy újra férjhez menjen.

Agrippinát és két legidősebb fiát, Drusus és Nero Caesart 29-ben a princeps parancsára letartóztatták. A senatus színe előtt folytattak eljárást ellenük, és Agrippinát Pandataria (ma Ventotene) szigetére száműzték, a Tirrén-tengeren. Gyanús körülmények között hunyt el: hivatalosan halálra éheztette magát, de ugyanilyen valószínű, hogy Tiberius rendelkezett így. Halála után a császár elrendete a senatusban, hogy visszavonják minden korábban kapott előjogát, születésének napját pedig baljós előjelű napnak kiáltatta ki.

Agrippina kilenc gyermeket szült Germanicusnak, azonban közülük három nem érte meg a felnőttkort. Drusus és Nero hamarosan meghalt, miután Rómában bebörtönözték őket. Négy utódja maradt csak életben: Julia Livilla, Drusilla, az ifjabb Agrippina, és a később Caligula néven trónra lépő Caius. Tiberius végül Caligulát és unokafivérét, Tiberius Gemellust tette meg társörököseivé.

Agrippinát kortársai a római erkölcsök megtestesítőjének, a legnemesebb jellemnek tartották. Hamvait Caligula hozatta vissza Rómába, és helyeztette el Augustus mauzóleumában.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Agrippina (idősebb) témájú médiaállományokat.
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap