Affin-rejtjel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az affin-rejtjel a helyettesítő rejtjelnek egy speciális, monoalfabetikus és szimmetrikus esete. Ez az egyik leginkább zavarbaejtő kód, amelyet valaha kitaláltak: a küldő könnyen meghatározhatja, hogy mennyivel akarja megváltoztatni a rejtjelet, de ez jóval megnehezíti az üzenet fogadójának a dolgát. Mindezek ellenére nagyon hasznos háborús célokra. Az affin-rejtjelnél egy betűnek az enkripciós függvénye e(x)=(ax+b)\pmod{m}, ahol

A dekripciós függvény d(x)=a^{-1}(x-b)\pmod{m}, ahol a^{-1} a reciproka \mathbb{Z}_{m} halmazon belül.

Ez a rejtjel egy helyettesítő rejtjelnél kevésbé biztonságos, mivel minden, helyettesítő rejtjelek ellen alkalmazott (és több más) támadással sebezhető. A kód gyengesége abból fakad, hogy ha az elemzőnek sikerül megtudnia, hogy két kódolt karakter eredetileg milyen betűt jelentett (gyakoriságelemzéssel, nyers erővel, találgatással vagy bármi más módon), akkor a kulcs megszerezhető egy egyenletrendszer megoldásával. Tudjuk, hogy a és m relatív prímek, ami jól felhasználható abból a célból, hogy gyorsan megszabaduljunk sok "hamis" kulcstól egy automatizált rendszerben.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]