A nagyrozsdási eset

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gysev5047 (vitalap | szerkesztései) 2021. március 10., 09:58-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Televíziós megjelenés)
A nagyrozsdási eset
1957-es magyar film

Sinkovits Imre a masszőr
Sinkovits Imre a masszőr
RendezőKalmár László
Műfajfilmszatíra
filmvígjáték
ForgatókönyvíróGyárfás Miklós
FőszerepbenZenthe Ferenc
Páger Antal
Sinkovits Imre
Tompa Sándor
Fónay Márta
ZeneTamássy Zdenko
OperatőrSzécsényi Ferenc
VágóSzécsényi Ferencné
HangmérnökPintér György
JelmeztervezőH. Weingruber Éva
DíszlettervezőAmbrózy Iván
GyártásvezetőTeuchert József
Gyártás
GyártóHunnia Filmstúdió
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
Játékidő93 perc
Képarány1,37:1
Forgalmazás
ForgalmazóMokép
BemutatóMagyarország 1957.
Felújítás:
Magyarország 1984. november 15.
Korhatár12 III. kategória (NFT/22918/2015)
További információk
SablonWikidataSegítség

A nagyrozsdási eset egy 1957-ben készült fekete-fehér magyar filmszatíra, kisvárosi komédia Zenthe Ferenc, Páger Antal, Sinkovits Imre főszereplésével. A filmet 27 évre betiltották, így csak 1984-ben kerülhetett közönség elé.

Tartalom

Barka Sándor borellenőr és sofőrje útjuk során Nagyrozsdásra, az álmos és korrupt kisvárosba érkeznek. A tréfás sofőrnek köszönhetően Barkát miniszternek hiszik, ráadásul az is elterjed, hogy a masszőr rokona. A város vezetői megijednek az ellenőrzéstől, és vesztegetéssel próbálják eltussolni visszaéléseiket. Gábriel, a masszőr pedig kihasználva a számára kedvező helyzetet, harcot indít a nők fürdőhasználati jogáért.

„Egyszer volt Magyarországon olyan miniszter, aki nem is létezett, mégis mindent elintézett.”

Szereposztás

További szereplők: Bikády György, Dömsödy János, Harsányi Rezső, Hlatky László, Kibédi Ervin, Lédeczi Antal, Mátray György, Siménfalvy Sándor, Szemethy Endre

Elemzés

A nagyrozsdási eset tömegműfajok, a komédia, kisebb részben a melodráma eszközeit feszíti neki az ötvenes évek mozdíthatatlannak tűnő, óriási, súlyos, nyomasztó tömegének. A film szintjén nem is sikertelenül: kiderül az igazság, a bűnösök megbűnhődnek, happy end. A film története 1952-ben játszódik, a kultúrpolitika korifeusai tetszését nem nyerte el, mert az a nagyon megszelídített valóság (a minimális maximum), amellyel dolgozott, még így is túl kritikusnak találtatott. Ebben a formában félreérthetetlenül váltak el a „könnyű” műfaj könnyed, profi, csiszolt elemei a brutális, durva tényektől. Korrupció, meghunyászkodás, félelem, nepotizmus – ezeken a durvaságokon kellett fogást találni a komédia finomabb célpontokra kidolgozott eszközeivel. Ha ez a valóság, akkor ezt kell használni a tömegfilmhez, ezt a durvaságot kell elemelni, hogy komédiázni lehessen, s le lehessen aztán győzni. A művön kívüli nem szelídített valóság úgy oldotta meg az esztétikai problémát, hogy egyszerűen lesöpörte a művet a színről. Volt, nincs, amiről nem beszélünk, az nincs alapon. A filmet 1984-ben mutatták be, Kalmár akkor már négy éve halott volt.

Televíziós megjelenés

MTV1, m1, MTV2, m2, Duna TV, TV2 (1. logó), RTL Klub, Filmmúzeum, Szolnok TV, Duna World, M3, M5

Jegyzetek

Források