500 (rovás)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. július 14., 12:11-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1)
500-as rovásjele
500-as rovásjele

A rovás 500 a székely-magyar rovásban használatos számjel, amely az ezres jelének megfelezése.

Számértéke

A rovásjel az 500-as számot fejezi ki, hagyományos írásmódja szerint:

Története

Bárczy Zoltán: Magyar rovásírás ábécéje (1971)

1943

Barátosi Lénárth Lajos: "a lámakolostorban talált ősírás kulcsa"[1]

1971

Az 500-as jelére 1971-ben Bárczy Zoltán javasolt önálló jelet, melynek továbbfejlesztett változata az 1000-es rovásjelének felezett változata: [2]

1996

Nagy Béla, középiskolai tanár programozta az első rovás 500-as jelet.[3]

A rovás 500-as jele - nagybetűs változat (1997.05.10). Rovásos szövegszerkesztő képernyőképe, 1996. Számítástechnikai órákon volt használva
A rovás 500-as jele - kisbetűs változat (1997.05.10).(Béla Nagy)

2003

Koricsánszky Attila: Magyar számrovás[4]

2008

Rumi Tamás: Az ötszázas jel[5]

2009

Zomoráné Cseh Márta: Számrovás[6]

2011

Nyíri Attila: Az ősi számrendszerünk használhatóságáról és a tizedesszám kialakításáról.[7]

2012

Romek, Károly: A "Magrun" készletek betűi és billentyűzet kiosztása[8]

Számítástechnikai megjelenítése

A korszerű székely-magyar rovás abc

Betűkészlet

Ingyenesen letölthető a Rovás Kiterjesztett JB helyről. A hozzá tartozó kódtáblázat a kódtábla helyről érhető el.

Forrásművek

Az Élő Rovás
  • Élő rovás szaktanácskozás könyve Élő Rovás - Nemzeti írásunk a szabványosítás útján. Imagent Kft. – Wou kft., Budapest, 2008. 1. kiadás ISBN 9789638796714
  • Élő rovás szaktanácskozás könyve Élő Rovás - Nemzeti írásunk az egységesítés útján. Imagent Kft. – Wou kft., Budapest, 2010. 2. kiadás ISBN 9789638796752
  • Bárczy, Zoltán (1971): Magyar rovásírás [Hungarian Rovas Script], “Nap fiai” újság melléklete [Sons of the Sun], 1971.
  • A Magyar Rovásírók Közösségének javaslata (készítette Dr. Hosszú Gábor): Proposal for encoding the Szekler-Hungarian Rovas in the BMP and the SMP of the UCS, 2008. október 4.
  • Rovásírás konferencia - Gödöllői Szolgálat c. újság, 2008. október 9.
  • Für Zoltán: A magyar rovásírás ábécés könyve, Püski, 1999.
  • Vér Sándor (2001): Életfa. Szeged: Bába és Társai, 2001 (Első kiadás), 2003 (Második kiadás), 2008 (Harmadik kiadás).
  • Gábor Hosszú (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First edition. Budapest: Rovas Foundation, ISBN 978-963-88437-4-6, available in Google Books at https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA1
  • Kéki Béla: Az írás története, Gondolat, 1971.
  • Rumi Tamás - Sípos László: Rovás Alapismeretek, 2010. ISBN 978-963-88437-1-5

Külső hivatkozások

Székely-magyar rovásírásra átíró szövegszerkesztők

Megjegyzések

  1. Mandics György: Róvott Múltunk, Irodalmi Jelen Kiadó, Arad, 2010. 386. o.
  2. Szabvány leírás Élő Rovás. Imagent Kft. – Wou kft., Budapest, 2008. ISBN 9789638796714
  3. Rovás 500-as jele programozva Archiválva 2013. január 15-i dátummal a Wayback Machine-ben Rovás Infó, 2012.01.22
  4. Koricsánszky Attila: A napút ábécéje, 2003. p. 117
  5. Dr. Hosszú Gábor - Rumi Tamás - Sípos László: Az Élő Rovás, 2008 (first edition), p. 143.
  6. Zomoráné Cseh Márta: A székely-magyar rovás ábc-s könyv, 2009. p. 65.
  7. http://rovasmag.hu/NyiriAttila/Jegyzet/Rovasszam1.pdf Archiválva 2016. szeptember 13-i dátummal a Wayback Machine-ben, page 4.
  8. Archivált másolat. [2016. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 6.)