2017-es brit parlamenti választás
A 2017-es brit parlamenti választásokra 2017. június 8-án került sor. Ezen a napon az Egyesült Királyság lakói megválasztották a kétkamarás brit parlament alsóházának tagjait, szám szerint 650 egyéni képviselőt.[1] A biztos kormányalakítást biztosító minimális többséget (326 képviselő) egyik párt sem érte el.
Választási rendszer
Kizárólag egyéni mandátumokkal lehet a Képviselőházba bekerülni. Az ország 650 egyéni kerületre van osztva. A választás egyfordulós, és a relatíve legtöbb szavazatot kapott képviselő nyeri el a mandátumot (a győztes mindent visz, angolul first-past-the-post, FPTP).
Ez a többségi választási rendszer rendkívül aránytalan eredményre vezet, torzítva mutatja a nép akaratát, ugyanakkor a parlamentbe nem tud bejutni olyan jelölt, aki személyében nem elég népszerű a körzetében. A képviselőknek jobban kell figyelniük választókörzetük lakóinak akaratára, így kis regionális pártok is megjelenhetnek a törvényhozásban. Nincs bejutási küszöb.[2]
Előzmények
.jpg)
Theresa May, az Egyesült Királyság miniszterelnöke 2017. április 18-án bejelentette, hogy előrehozott választásokat kíván tartani. A brit parlament a javaslatot 2017. április 19-én 522:13 arányban támogatta, és úgy döntött, hogy 2017. június 8-ra írja ki a következő parlamenti választást.[1]
A választással a kormányzó Konzervatív Párt a brexit végigviteléhez szeretett volna nagyobb támogatást kapni, míg az ellenzéki Munkáspárt a kormányváltás érdekében szavazta meg a javaslatot.
Előzetes várakozások
A választás kiírásakor a kormányzó Konzervatív Pártnak komoly (egyes közvélemény-kutatások szerint 20% körüli) előnye volt, mely alapján joggal remélhette pozíciójának megerősödését.[3] A választási kampány időszakban a kormányzópártnak jelentősen csökkent a támogatottsága, míg az ellenzékben lévő Munkáspárt megerősödött.
 |
A választást megelőző napon az elemzők egyetértettek abban, hogy szoros eredmény várható, és a jobboldal el fogja veszíteni a parlamenti többségét.
Az exit poll eredmények a politikai elemzők véleményét igazolták.
Eredmények
| Pártok | Mandátumok | Szavazatok | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| száma | aránya (%) | változása az előző választáshoz képest (fő) |
száma | aránya (%) | változása az előző választáshoz képest (százalékpont) | ||
| Konzervatív Párt | 317 | 48,8 |  -13
|
13 632 914 | 42,3 |  +5,4
| |
| Munkáspárt | 262 | 40,3 | +30
|
12 874 985 | 40,0 | +9,5
| |
| Skót Nemzeti Párt | 35 | 5,4 | -21
|
977 569 | 3,0 | -1,7
| |
| Liberális Demokraták | 12 | 1,8 | +4
|
2 371 772 | 7,4 | –0,5
| |
| Demokratikus Unionista Párt | 10 | 1,5 | +2
|
292 316 | 0,9 | +0,3
| |
| Sinn Féin | 7 | 1,1 | +3
|
238 915 | 0,7 | +0,2
| |
| Plaid Cymru | 4 | 0,6 | +1
|
164 466 | 0,5 | –0,1
| |
| Anglia és Wales Zöld Pártja | 1 | 0,2 | – | 525 371 | 1,6 | –2,1
| |
| Független | 1 | 0,2 | – | 16 148 | 0,6 | +0,3
| |
| Elnök | 1 | 0,2 | – | 34 299 | 0,1 | – | |
| Függetlenségi Párt | 0 | 0 | –1
|
593 852 | 1,8 | –10,8
| |
| Szociáldemokrata és Munkáspárt | 0 | 0 | –3
|
95 419 | 0,3 | – | |
| Ulsteri Unionista Párt | 0 | 0 | –2
|
83,280 | 0,3 | –0,1
| |
Választási térképek
| független |
Az eredmény megítélése
A parlament mandátumát szabályzó 2011-es Fixed-term Parliaments Act szerint az általános választásokat ötévenként (május első csütörtökén) kell tartani, így a következő választás napja 2020. május 7-én lett volna. Az előrehozott választásokkal Theresa May saját pozícióját szerette volna megerősíteni, ez azonban visszájára sült el.
A jobboldalnak ez a második félresikerült politikai „játéka” volt, miután a David Cameron által a brexit ügyében kezdeményezett népszavazás sem a kiírók szándékai szerinti eredményt hozta. Az ellenzék Theresa Mayt lemondásra szólította fel, és megszólaltak hasonló hangok saját pártján belül is. May bocsánatot kért a frakciótól és pártja azon képviselőitől, akik az előrehozott választás miatt nem tölthették ki a mandátumukat.[5]
A választás fő vesztese a UKIP, amely gyakorlatilag elveszítette támogatottságát, 2015-ös szavazói most nagyobb részben a Munkáspártra, kisebb részben a Konzervatív Pártra szavaztak. Másik vesztes a Skót Nemzeti Párt (SNP), amely 2015-ös szavazói egyharmadát elveszítette az akkori – igaz, rekordszintű – támogatottságból.
Kormányalakítás
Theresa May a választást követő napon a királynőnél tett látogatása után bejelentette, hogy kisebbségi kormányt alakít, melyben az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) kívülről támogatja. (A DUP jóval jóval konzervatívabb a Konzervatív Pártnál: ellenzi a azonos neműek házasságát és az abortuszt.) Beszédében May „együttműködésről” és nem „koalícióról” beszélt.
Legfontosabb céljaiként a választás után 10 nappal, 2017. június 19-én kezdődő brexit-tárgyalások sikeres végigvitelét, és a manchesteri illetve londoni merényletekre utalva az iszlám szélsőségesség visszaszorítását jelölte meg.
Az új, immár kisebbségi kormány 2017. június 9-én alakult meg az előzőhöz képest változatlan összetétellel.
Jegyzetek
- ↑ a b General elections (angol nyelven). UK Parliament. (Hozzáférés: 2017. április 21.)
- ↑ Ezt kell tudni a brit választási rendszerről – Transindex, 2015. május 8.
- ↑ Nate Silver amerikai választási szakértő szerint azonban valójában nem volt ekkora előny, a közvélemény-kutatások ugyanis rendre felülmérték a Konzervatív Pártot. Lásd: Are The U.K. Polls Skewed? – Fivethirtyeight.com, 2017. június 3. (angolul)
- ↑ Results of the 2017 General Election. BBC. (Hozzáférés: 2017. június 10.)
- ↑ Theresa May elnézést kért – Népszava, 2017. június 12.
Kapcsolódó szócikkek
