Üveggyapot
Az üveggyapot egy üvegszálakból álló, gyapjúhoz hasonló szerkezetű szigetelőanyag. Táblákat és göngyölegeket is gyártanak belőle, különféle mechanikai és termális tulajdonságokkal.
Gyártási folyamat[szerkesztés]
A természetes homok és az újrahasznosított üveg 1450 °C-on történő összekeverése után a képződő üveget szálakra formázzák. A vattacukorgyártáshoz hasonló eljárást alkalmaznak: a megömlesztett üveget forgásba hozva a centrifugális erő kihasználásával kis méretű lyukakon préselik át, majd a levegővel érintkezve lehűtik. A termék mechanikai tulajdonságait a hozzáadott kötőanyag határozza meg. Ideális esetben minden szál találkozásánál kötőanyag található. Ezt az összetapadt csomót ezután felhevítik körülbelül 200 °C-ra, hogy polimerizálják a kötőanyagként használt gyantát, majd laposra préselik, hogy erős és stabil legyen. Végül pedig henger vagy lemez formájúra darabolják nagy nyomáson, mielőtt csomagolják és szállítják.
Felhasználása[szerkesztés]
Az üveggyapot egy összefonódó, rugalmas üvegszálakból álló hőszigetelő, mely levegőt is tartalmaz, ezáltal kis sűrűségű lesz. Sűrűsége a kötőanyag mennyiségének és a préselés módjának függvényében változtatható. Lehet laza töltőanyag, illetve alkalmas sík felületek szigetelésére például falakban, cserepeknél, vízvezetékeknél. Csövek szigetelésére és hangszigetelésre is alkalmas.
Üveggyapot lemezek és takarók[szerkesztés]
A lemezek előre vágottak, míg a takarók tekercselt formában kaphatóak. Az anyag összenyomása csökkenti a hatékonyságát. Elektromos szekrények és egyéb akadályok falba illesztéséhez használva szabad utat biztosít a levegőnek a falon át. Beépíthető akár padlások padlójába is, csökkentve ezzel a hőhidak kialakulásának esélyét. A takarókkal oszlopokat és gerendákat vonhatnak be, vagy a közöttük lévő teret tölthetik ki. A lemezek gerendák közé helyezése problémát okozhat; szíjak, dróthálók vagy egyéb merevítések segíthetnek. A lemezek közötti réseknél szivárgás vagy lecsapódás keletkezhet (mindkettő csökkenti a szigetelési képességeket), ezért a beépítésük szigorú odafigyelést igényel. Ugyanezen okból kifolyólag gondos védelem szükséges az időjárás és a nedvesség ellen, hogy a feladatukat minél jobban el tudják látni. A levegő szivárgását szintén csökkenteni lehet egy réteg cellulóz hozzáadásával.
Egészségügyi problémák[szerkesztés]
A National Toxicology Program (NTP) 2011 júniusában eltávolította a karcinogén anyagokról szóló jelentéséből az összes biológiailag oldódó üveggyapotot (a lakóépületek szigetélésénél használtakat és az egyéb, nem szigetelésre használtakat is).[1] Hasonlóképpen a California's Office of Environmental Health Hazard Assessment (OEHHA) 2011 novemberében módosította listáját, hogy csak a biológiailag nem lebomló és belélegezhető üveggyapotot tartalmazza.[2] Az amerikai egyesült államokbeli NTP és a kaliforniai OEHHA lépése azt eredményezte, hogy a lakóházak és egyéb épületek szigeteléséhez használt biológiailag lebomló üveggyapoton nem szükséges feltüntetni rákkeltő hatásról szóló figyelmeztetést. Az összes hő- és hangszigetelésre általánosan használt üveggyapot új besorolást kapott az International Agency for Research on Cancertől (IARC) 2001 októberében, így ekkortól a nem besorolható az emberek számára rákkeltő anyagok közé minősítést kapta (Group 3).[3]
Az üveggyapot irritálja a szemet, a bőrt és a légzési rendszert. Lehetséges tünetei lehetnek a szemek, bőr, orr, torok irritációja, légzési nehézség, torokfájás, rekedtség és köhögés.[4] Tudományosan bizonyított, hogy az üveggyapot gyártása, behelyezése és használata biztonságos, ha a biztonsági előírásokat betartják, ezáltal csökkentik az időszakos mechanikai irritációt.[5]
Az üveggyapot ellenáll a penészedésnek, de mégis előfordulhat, ha az üveggyapot nedvessé válik és szerves anyaggal szennyeződik. A vízzel érintkező üveggyapotot célszerű megvizsgálni és megbizonyosodni arról, hogy szennyezetté vált-e vagy megnedvesedett-e. A szennyeződött üveggyapot-szigetelést azonnal ki kell cserélni.[6]
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Glass wool című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- ↑ Department of Health and Human Services (2011), National Institute of Environmental Health Sciences, National toxicology Program, Fact Sheet, "The Report on Carcinogens," June 2011, <http://ntp.niehs.nih.gov/ntp/roc/twelfth/profiles/GlassWoolFibers.pdf>. Hozzáférés ideje: 2013-02-05
- ↑ 46-Z California Regulatory Notice Register, P.1878 (November 18, 2011).
- ↑ IARC Press Release, 24 October 2001 (http://www.iarc.fr/en/media-centre/pr/2001/pr137.html Archiválva 2013. december 19-i dátummal a Wayback Machine-ben)
- ↑ Labor, United States Department of (2005), Occupational Safety & Health Administration, Chemical Sampling Information, CAS Registry Number: 65997-17-3 (Fibrous Glass)
- ↑ North American Insulation Manufacturers Association ("NAIMA"), Insulation Facts #62 "Health and Safety Facts for Fiber Glass", Pub. No. N040, May 2012.
- ↑ Corning, Owens (2007), Fiberglass Thermal Batt, Product Data Sheet, <http://www.owenscorning.com/comminsul/documents/thermalbatt_eng.pdf>. Hozzáférés ideje: 2012-02-23 Archiválva 2012. december 24-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2012. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 18.)