| Örkény |
 |
| Pálóczy-Horváth kastély |

Örkény címere |
|
| Közigazgatás |
| Ország |
Magyarország |
| Régió |
Közép-Magyarország |
| Megye |
Pest |
| Kistérség 2012-ig |
Dabasi |
| Jogállás |
város |
| Polgármester |
Kovács István (MSZP)[1] |
| Irányítószám |
2377 |
| Körzethívószám |
29 |
| Népesség |
| Teljes népesség |
4966 fő (2012. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség |
134,50 fő/km² |
| Földrajzi adatok |
| Terület |
36,44 km² |
| Időzóna |
CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése |
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 47,12733°, k. h. 19,42790°47.12733, 19.4279 |
Pozíció Pest megye térképén
|
| é. sz. 47,12733°, k. h. 19,42790°47.12733, 19.4279 |
| Örkény weboldala |
Örkény város Pest megyében, a Dabasi kistérségben.
Örkény Pest-megye déli részén, a Dabasi kistérség területén fekszik. Távolsága Budapest központjától 53, Kecskeméttől 36 kilométer. Örkény megközelíthető az M5-ös autópályáról az 52-es kijárattól. A településen áthalad a 142-es számú (Budapest-Nyugati–Lajosmizse–Kecskemét) vasútvonal, és az 5-ös számú főközlekedési út.
Örkény területének egésze a Kiskunsági homokháton terül el, a népnyelv sívónak nevezi a település talaját alkotó holocén folyami homokot.
Örkény természeti látványosságai közé tartozik a város nyugati határában elterülő katonai lőtér borókás-nyáras társulása. A Bögölyjárás néven ismert területet a XVIII. századig legelőként használták. A túllegeltetés következtében azonban annyira tönkrement, hogy területén megindult a homokdűnék vándorlása. Az 1784-es első katonai felmérés során Bögölyjárás deserte (sivatag) besorolást kapott. A tönkrement területet II. József idején kezdték katonai lőgyakorlatok céljára használni. A legeltetés megszűnt és elkezdődött a növényzet záródása. Azóta a területen folyamatosan regenerálódott a homokpusztai növényzet, ma is jól megfigyelhetők a pusztai gyep, a borókás-nyáras és a homoki tölgyes társulások koncentrikus foltjai.
A város külterületén, Bikahegy tanyacsoport mellett találhatók a tatárjárás után egy kunhalom köré épített földvár maradványai. Az 5-ös főút mellett található a Pálóczy-Horváth-kastély, amely jelenleg a város művelődési házaként működik. 1888-ban jelent meg Örkényen a református nemes, a vállalkozó kedvű Pálóczy-Horváth István, aki a téglagyár, a református templom, tanyasi iskolák és a máig működő mezőgazdasági szakközépiskola mellett megépíttette a ma is látható kastélyt. Pálóczy-Horváth István nevét és alakját a szakközépiskola és a református templom parkjában található mellszobor őrzi. A település másik jelentős építészeti emléke a Fischer-kúria, amely napjainkban a településen működő festékgyár adminisztrációját szolgálja.
Örkény falumúzeuma egy 1845-ben épült parasztházban tekinthető meg az Arany János utca 46. alatt. A város határában helyezkedik el az EuroRing névre keresztelt autós és motoros versenypálya.