Örkény
| Örkény | |||
 |
|||
| Pálóczy-Horváth kastély | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség 2012-ig | Dabasi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Kovács István (MSZP)[1] | ||
| Irányítószám | 2377 | ||
| Körzethívószám | 29 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4966 fő (2012. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 134,50 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 36,44 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Örkény
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Örkény
Pozíció Pest megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,12733°, k. h. 19,42790° | |||
| Örkény weboldala | |||
Örkény város Pest megyében, a Dabasi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Örkény Pest-megye déli részén, a Dabasi kistérség területén fekszik. Távolsága Budapest központjától 53, Kecskeméttől 36 kilométer. Örkény megközelíthető az M5-ös autópályáról az 52-es kijárattól. A településen áthalad a 142-es számú (Budapest-Nyugati–Lajosmizse–Kecskemét) vasútvonal, és az 5-ös számú főközlekedési út.
Örkény területének egésze a Kiskunsági homokháton terül el, a népnyelv sívónak nevezi a település talaját alkotó holocén folyami homokot.
Története [szerkesztés]
Nevezetességei [szerkesztés]
Örkény természeti látványosságai közé tartozik a város nyugati határában elterülő katonai lőtér borókás-nyáras társulása. A Bögölyjárás néven ismert területet a XVIII. századig legelőként használták. A túllegeltetés következtében azonban annyira tönkrement, hogy területén megindult a homokdűnék vándorlása. Az 1784-es első katonai felmérés során Bögölyjárás deserte (sivatag) besorolást kapott. A tönkrement területet II. József idején kezdték katonai lőgyakorlatok céljára használni. A legeltetés megszűnt és elkezdődött a növényzet záródása. Azóta a területen folyamatosan regenerálódott a homokpusztai növényzet, ma is jól megfigyelhetők a pusztai gyep, a borókás-nyáras és a homoki tölgyes társulások koncentrikus foltjai.
A város külterületén, Bikahegy tanyacsoport mellett találhatók a tatárjárás után egy kunhalom köré épített földvár maradványai. Az 5-ös főút mellett található a Pálóczy-Horváth-kastély, amely jelenleg a város művelődési házaként működik. 1888-ban jelent meg Örkényen a református nemes, a vállalkozó kedvű Pálóczy-Horváth István, aki a téglagyár, a református templom, tanyasi iskolák és a máig működő mezőgazdasági szakközépiskola mellett megépíttette a ma is látható kastélyt. Pálóczy-Horváth István nevét és alakját a szakközépiskola és a református templom parkjában található mellszobor őrzi. A település másik jelentős építészeti emléke a Fischer-kúria, amely napjainkban a településen működő festékgyár adminisztrációját szolgálja.
Örkény falumúzeuma egy 1845-ben épült parasztházban tekinthető meg az Arany János utca 46. alatt. A város határában helyezkedik el az EuroRing névre keresztelt autós és motoros versenypálya.
Források [szerkesztés]
- ↑ Örkény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2012 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2012. január 1. (Hozzáférés: 2012. december 28.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Örkény témájú médiaállományokat.- Örkény Önkormányzatának honlapja
- Légifotók Örkényről
|
|||||||
|
|||||
