Állkapocsízület
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az állkapocsízület (Articulatio temporomandibularis) a koponya egyetlen valódi ízülete, mely az állkapcsot a koponyához rögzíti, ugyanakkor lehetővé teszi az állkapocs elmozdulását.
Páros tojásízület, funkcionálisan a két ízület müködési egységet alkot. Anatómiailag korlátolt szabadízületnek, ginglimo-artroidának tekintik. Mivel a két ízület között egy csont található, valamely mozgás során mindkettőben létrejön egy elmozdulás.
[szerkesztés] Felépítése
Csontos elemei:
Kötőszövetes elemek:
- Cartilago articularis – a csontok ízfelszíneit borítja. Ez nem az ízületekre jellemző hialinporc, hanem egy speciális érmentes rostos kötőszövet, amelyben porcsejtek is lehetnek.
- Ízületi korong (discus articularis) – az ízvápa és az ízületi fej között helyezkedik el, kitölti a rést. Alakja ovális, hossztengelye harántállású, szélei elvastagodnak. Oldalt erőssen rögzül a caput mandibulae pólusaihoz és az ízületi tokhoz, így az ízületet két egymással nem közlekedő üregre osztja: egy felső, discotemporalis, és egy alsó discomandibularis üregre. Hátul a korong két lemezre oszlik. A felső a halántékcsonthoz rögzül és inkább rugalmas rostokat tartalmaz, ezeknek a discus visszahúzásában van szerepük. Az alsó az állkapocs fejecséhez tapad, elsősorban kollagén rostokat tartalmaz. A két lemez közé egy vérereket tartalmazó kötőszöveti réteg kuszik be. Az ízületi korong elülső részébe a musculus pterygoideus lateralis rostjai sugároznak.
- Ízületi tok (capsula articularis) – egy rostos tok, ami beborítja az előbbieket. A halántékcsonton a tuberculum articulare előtt, a járomív hátulsó gyökerén, a fissura petrotympanica elülső peremén, és a spina sphenoidalison tapad. A mandibula fejének odalsó pólusain erőteljesen tapad. Hátul az ízfelszín alatt egy érdes háromszögletű területen, elől az ízfelszín szélén rögzül.
- Ízületi szalagok:
- a tok saját szalagja a ligamentum latelare – tulajdonképpen a tok külső megvastagodása. Rostjai a járomív elülső gyökén erednek, onnan lefele és hátra konvergálnak, majd a mandibula nyakának oldalsó és hátsó peremén tapadnak. Szerepe a mandibula hátracsúszásának a megakadályozása.
- járulékos szalagok: a ligamentum sphenomandibulare – a spina sphenoidalisról a lingula mandibulaehoz húzódik; a ligamentum stylomandibulare – a processus styloideusról ered és az angulus mandibulaen tapad
Az ízületi szalagok szerepe, hogy a koponyához rögzítsék az állkapcsot, és hogy határt szabjanak az elmozdulásoknak.
[szerkesztés] Működése
Az ízület két résében két különböző mozgás valósul meg. Az alsó, discomandibularis üregben, forgó mozgás történik, egy harántirányú tengely körül. Ez a mozgás zajlik le egy kb. 2 cm-es szájnyitásig. További szájnyitáshoz már a felső üregben zajló csúszó mozgás is szükséges. Ilyenkor az oldalsó röpizom nemcsak az állkapocs fejecsét húzza előre a tuberculum articularen, hanem az ízületi korongot is.
Oldalmozgásnál az egyik ízületben csúszó mozgás valósul meg (ez az ún. balanszoldal), a másikban (amelyik fele történik az eltolás) forgó mozgás (munkaoldal). Ilyen mozgások (azaz nyító-záró és oldalmozgások) bonyolult egymásutánisága zajlik le rágáskor.
