„Henipavírus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
számsablon |
bőv. |
||
21. sor: | 21. sor: | ||
Mint minden mononegavírus genomja, a Hendra és a Nipah vírusoké is nem szegmentált, egyszálú, negatív-szenz RNS. Mindkét genom {{szám|18200}} bázis hosszú, és hat gént tartalmaz, amik hat struktúrfehérjének felelnek meg.<ref name="wang">{{cite journal |author=Wang L, Harcourt BH, Yu M |title=Molecular biology of Hendra and Nipah viruses |journal=Microbes and Infection |volume=3 |issue=4 |pages=279–87 |year=2001 |pmid=11334745 |doi= 10.1016/S1286-4579(01)01381-8}}</ref> |
Mint minden mononegavírus genomja, a Hendra és a Nipah vírusoké is nem szegmentált, egyszálú, negatív-szenz RNS. Mindkét genom {{szám|18200}} bázis hosszú, és hat gént tartalmaz, amik hat struktúrfehérjének felelnek meg.<ref name="wang">{{cite journal |author=Wang L, Harcourt BH, Yu M |title=Molecular biology of Hendra and Nipah viruses |journal=Microbes and Infection |volume=3 |issue=4 |pages=279–87 |year=2001 |pmid=11334745 |doi= 10.1016/S1286-4579(01)01381-8}}</ref> |
||
A ''Paramyxoviridae'' család többi tagjához hasonlóan a nukleotidok száma a henipavírusok genomjában hat valamely többszöröse.<ref>{{cite journal |
A ''Paramyxoviridae'' család többi tagjához hasonlóan a nukleotidok száma a henipavírusok genomjában hat valamely többszöröse.<ref>{{cite journal|last1=Kolakofsky|first1=D |author2=Pelet, T |author3=Garcin, D |author4=Hausmann, S |author5=Curran, J |author6=Roux, L |title=Paramyxovirus RNA synthesis and the requirement for hexamer genome length: the rule of six revisited|url=https://archive.org/details/sim_journal-of-virology_1998-02_72_2/page/891 |journal=Journal of Virology|date=February 1998|volume=72|issue=2|pp=891–9|pmid=9444980|pmc=124558|doi=10.1128/JVI.72.2.891-899.1998}}</ref> |
||
== Életciklus == |
|||
A kisebb artériák epitélsejtjeiben, neuronokban és simaizomsejtekben lévő efrin-B2 receptort a G fehérje célozza.<ref>{{Cite journal|last1=Bonaparte|first1=Matthew I.|last2=Dimitrov|first2=Antony S.|last3=Bossart|first3=Katharine N.|last4= Crameri|first4=Gary|last5=Mungall|first5=Bruce A.|last6=Bishop|first6=Kimberly A.|last7=Choudhry|first7=Vidita|last8=Dimitrov|first8=Dimiter S.|last9=Wang|first9=Lin-Fa|last10=Eaton|first10=Bryan T.|last11=Broder|first11=Christopher C.|date= 2005-07-05|title=Ephrin-B2 ligand is a functional receptor for Hendra virus and Nipah virus|journal=Proceedings of the National Academy of Sciences|volume=102|issue=30|pp=10652–10657|doi=10.1073/pnas.0504887102|pmid=15998730|pmc=1169237 |bibcode=2005PNAS..10210652B |issn=0027-8424|doi-access=free}}</ref> Az ehhez való kapcsolódás után az E fehérje könnyíti a gazdasejttel való egyesülést, és vírus-RNS-t bocsát ki a gazdasejt citoplazmájába.<ref>{{Cite journal|last=Zuckerman |first=Arie J.|date=1996-06-10|title=Fields virology|edition=3rd (two vol. set)|editor=B. N. Fields, D. M. Knipe, P. M. Howley, R. M. Chanock, J. L. Melnick, T. P. Monath, B. Roizman, S. E. Straus|publisher=Lippincott-Raven|location= Philadelphia, PA|year=1996|page=88|isbn=0 7817 0253 4|journal=FEBS Letters |language=en |volume=388 |issue=1|doi=10.1016/0014-5793(96)88179-8|doi-access=free}}</ref> Bekerüléskor a vírus-mRNS transzkripciója a vírus RNS-ét templátként használva történik. E folyamatot a polimerázkomplex indítja és állítja le. A vírusfehérjék a transzkripció során a sejtben felgyülemlenek, amíg a polimeráz le nem állítja a transzkripciót, és el nem kezdi a genomreplikációt. Ez pozitív-szenz RNS-szálakat állít elő, melyeket templátként használ negatív-szenz vírus-RNS előállításához. A replikáció leáll, mielőtt a vírusrészecskék virionná állhatnak össze. Ha a membrán kész, az új virionok csírázással kiléphetnek a gazdasejtből.<ref>{{cite journal|last1=Rota|first1=Paul A. |title=Molecular Virology of the Henipaviruses |year=2012 |work=Henipavirus |volume=359 |pages=41–58 |editor-last=Lee |editor-first=Benhur |place=Berlin, Heidelberg |publisher=Springer Berlin Heidelberg |doi=10.1007/82_2012_211 |isbn=978-3-642-29818-9 |last2=Lo |first2=Michael K. |pmid=22552699 |editor2-last=Rota |editor2-first=Paul A.}}</ref> |
|||
== Oltások == |
|||
A henipavírusok mortalitása emlősökben magas. Ezért szükséges az immunizáció HeV és NiV ellen is. Az Egészségügyi Világszervezet a henipavírusokat magas prioritásba sorolta jelentős járványkockázatuk miatt.<ref>{{Cite web|title=Prioritizing diseases for research and development in emergency contexts|url=https://www.who.int/activities/prioritizing-diseases-for-research-and-development-in-emergency-contexts|access-date=2023-03-29|website=www.who.int|language=en}}</ref> A széles fajtropizmus az emberek mellett a haszonállatokban is halálhoz vezetett, így állati oltásokat is fejlesztenek vagy védjegyeznek. Az EquiVac HeV-t, egy lovaknak szánt oltást 2012-ben fogadták el Ausztráliában.<ref>{{Cite web|title=Equivac® HeV |url=https://www.zoetis.com.au/all-products/portal-site/equivac-hev.aspx|access-date=2023-03-29|website=www.zoetis.com.au|language=en}}</ref><ref>{{Cite journal|last1=Halpin|first1=Kim|last2=Graham|first2=Kerryne|last3=Durr|first3=Peter A. |date=2021-07-02 |title=Sero-Monitoring of Horses Demonstrates the Equivac® HeV Hendra Virus Vaccine to Be Highly Effective in Inducing Neutralising Antibody Titres |journal=Vaccines |volume=9 |issue=7 |page=731 |doi=10.3390/vaccines9070731 |issn=2076-393X |pmc=8310234 |pmid=34358146 |doi-access=free }}</ref> Számos kísérleti humán oltás van preklinikai fejlesztés alatt, de egyet se védtek le. Egy oldható HeV-glikoprotein-oltás 2022 novemberében már átment az [[I. fázisú klinikai kísérlet]]eken, de az eredményeket még nem közölték.<ref>{{Cite journal|last=Auro Vaccines LLC|date=2022-11-16|others=PATH, Coalition for Epidemic Preparedness Innovations, Cincinnati Children's Hospital Medical Center (CCHMC)|title=A Phase 1 Randomized, Placebo-controlled, Observer-blind Trial to Assess the Safety and Immunogenicity of a Nipah Vaccine, HeV-sG-V (Hendra Virus Soluble Glycoprotein Vaccine), in Healthy Adults |website=ClinicalTrials.gov |url=https://clinicaltrials.gov/ct2/show/NCT04199169}}</ref> |
|||
A NiV és HeV elleni oltás általi védelmet feltehetően elsősorban semlegesítő antitestek okozzák.<ref>{{Cite journal|last1=Amaya|first1=Moushimi|last2=Broder|first2=Christopher C.|date=2020-09-29|title=Vaccines to Emerging Viruses: Nipah and Hendra |journal=Annual Review of Virology |language=en |volume=7 |issue=1 |pp=447–473 |doi=10.1146/annurev-virology-021920-113833 |issn=2327-056X|pmc=8782152|pmid=32991264|doi-access=free}}</ref> Azonban számos állatmodelleken végzett preklinikai oltástanulmány szerint a sejtmediált immunválasz, beleértve a CD8+ és CD4+ T-sejteket, szintén szerepet játszhat a védelemben.<ref>{{Cite journal |last1=Liew|first1=Yvonne Jing Mei |last2=Ibrahim|first2=Puteri Ainaa S. |last3=Ong |first3=Hui Ming |last4=Chong |first4=Chee Ning |last5=Tan |first5=Chong Tin |last6=Schee |first6=Jie Ping |last7=Gómez Román |first7=Raúl |last8=Cherian |first8=Neil George |last9=Wong |first9=Won Fen |last10=Chang |first10=Li-Yen |date=June 2022 |title=The Immunobiology of Nipah Virus |journal=Microorganisms |language=en |volume=10 |issue=6 |pages=1162 |doi=10.3390/microorganisms10061162 |issn=2076-2607 |pmc=9228579 |pmid=35744680 |doi-access=free}}</ref> |
|||
==A megjelenés okai== |
|||
A henipavírusok megjelenése más zoonotikus vírusok utóbbi évtizedekben való megjelenéséhez hasonlít. A [[SARS-koronavírus]], az [[ausztrál denevér-lisszavírus]], a [[Menangle-vírus]], a [[Marburg-vírus]], a [[SARS-CoV-2]] és feltehetően az [[Ebola-vírus]] hordozói is denevérek, és képesek számos más faj fertőzésére is. E vírusok megjelenése feltehetően kapcsolatban van a növekvő denevér–ember kontaktussal, néha érintett háziállat köztigazdával. E növekvő érintkezést az ember növekvő behatolása okozza a denevérek területére (a Nipah esetén például a sertésfarmok jelenléte e területen) és a denevérek humán populációk felé való mozgása az élőhelyvesztés és a táplálékeloszlás miatt. |
|||
A dél-ázsiai és ausztrál repülőkutyák élőhelyvesztése (különösen a keleti parton), valamint az emberi lakhelyek és a mezőgazdaság megmaradt élőhelyekre való behatolása növeli az emberek és a repülőkutyák életterének átfedését.<ref>{{Cite journal |last1=Breed |first1=Andrew C. |last2=Field |first2=Hume E. |last3=Epstein |first3=Jonathan H. |last4=Daszak |first4=Peter |date=August 2006 |title=Emerging henipaviruses and flying foxes - Conservation and management perspectives |journal=Biological Conservation |volume=131 |issue=2 |pages=211–220 |doi=10.1016/j.biocon.2006.04.007 |issn=0006-3207 |pmc=7096729 |pmid=32226079}}</ref> |
|||
== Taxonómia == |
|||
{| class="sortable wikitable" |
|||
|+ ''Henipavirus'' nemzetség: fajok és vírusaik<ref>{{Cite journal|last1=Amarasinghe|first1=Gaya K. |last2=Bào |first2=Yīmíng |last3=Basler |first3=Christopher F. |last4=Bavari |first4=Sina |last5=Beer |first5=Martin |last6=Bejerman |first6=Nicolás |last7=Blasdell |first7=Kim R. |last8=Bochnowski |first8=Alisa |last9=Briese |first9=Thomas|date=7 April 2017 |title=Taxonomy of the order Mononegavirales: update 2017 |journal=Archives of Virology |volume=162 |issue=8 |pages=2493–2504 |doi=10.1007/s00705-017-3311-7 |issn=1432-8798 |pmc=5831667 |pmid=28389807}}</ref> |
|||
|- |
|||
!Nemzetség |
|||
!Faj |
|||
!Vírus (rövidítés) |
|||
|- valign="TOP" |
|||
| rowspan="6" | ''Henipavirus'' |
|||
|''[[Cedar henipavirus]]'' |
|||
|[[Cedar-vírus]] (CedV) |
|||
|- valign="TOP" |
|||
|''[[Kumasi-vírus|ghánaidenevér-henipavírus]]'' |
|||
|Kumasi-vírus (KV) |
|||
|- valign="TOP" |
|||
| ''[[Hendra henipavirus]]'' |
|||
| [[Hendra virus]] (HeV) |
|||
|- |
|||
|''[[Mojiang henipavirus]]'' |
|||
|{{kínai|Mòjiāng|Mocsiang}}-vírus (MojV)<ref name="Wu-2014">{{Cite journal|last=Wu |first=Zhiqiang |display-authors=etal |year=2014 |title=Novel Henipa-like Virus, Mojiang Paramyxovirus, in Rats, China, 2012 |journal=Emerging Infectious Diseases |volume=20 |issue=6 |pages=1064–1066 |doi=10.3201/eid2006.131022 |pmid=24865545 |pmc=4036791}}</ref> |
|||
|- valign="TOP" |
|||
|''[[Nipah henipavirus]]'' |
|||
|[[Nipah-vírus]] (NiV) |
|||
|- valign="TOP" |
|||
|''[[Langya henipavirus]]'' |
|||
|{{kínai|Langja|Lángyá}}-vírus (LayV)<ref name="Zhang-2022">{{Cite journal|last=Zhang|first=Xiao-Ai|display-authors=etal|year=2022|title=A Zoonotic Henipavirus in Febrile Patients in China|journal=The New England Journal of Medicine |volume=387 |issue=5 |pages=470–472 |doi=10.1056/NEJMc2202705 |pmid=35921459 |s2cid=251315935}}</ref><ref>{{cite web |url=https://www.taipeitimes.com/News/taiwan/archives/2022/08/09/2003783223 |title=Zoonotic Langya virus found in China, CDC says - Taipei Times |date=9 August 2022}}</ref> |
|||
|} |
|||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
==Fordítás== |
==Fordítás== |
||
{{fordítás|en|Henipavirus}} |
{{fordítás|en|Henipavirus|1182784307}} |
||
{{csonk-dátum|csonk-bio|2021 áprilisából}} |
|||
[[Kategória:Vírusok]] |
[[Kategória:Vírusok]] |
A lap 2023. október 31., 13:16-kori változata
Henipavírus | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Vírusbesorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Henipavírus témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Henipavírus témájú kategóriát. |
A Henipavirus öt fajt tartalmazó nemzetség a negatív szálú RNS-vírusok Paramyxoviridae családjának Mononegavirales rendjében. Henipavírusokat a természetben a Pteropus nembe tartozó gyümölcsdenevérek (repülőkutyák) és több kisebb denevérfaj tartalmaznak.[1][2] A henipavírusokat hosszú genom és széles gazdaszervezet-tartomány jellemzi, ezért emberre is terjedhetnek.[forrás?] A közelmúltban megjelent, a háziállatok és az emberek esetén egyaránt betegséget és halált okozni képes zoonózis-kórokozók, ezért aggodalomra adnak okot.[3][4] 2009-ben három új, ismert henipavírusokkal filogenetikus kapcsolatban álló vírus RNS-szekvenciáját észlelték pálmarepülőkutyákban (Eidolon helvum) Ghánában. Ezen új henipavírusok jelenlétének Ausztrálián és Ázsián kívüli megállapítása azt jelzi, hogy a henipavírusok világszerte előfordulhatnak. Ezeket az afrikai henipavírusokat lassan írják le a kutatók.
Az Egyesült Államok agrárminisztériuma és egészségügyi minisztériuma (USDA és HHS) a Nipah és Hendra henipavírusokat egyaránt C kategóriás veszélyességűnek tekinti (Lehetséges eszköz bioterrorizmushoz, ill. elterjedőben lévő kórokozó).[5]
Struktúra
A henipavírusok pleomorfok (változó alakúak), méretük 40-600 nm közt változik.[6] Lipidmembránjuk van, ami a vírus fehérjeburkát veszi körül. Magjuknál egyszálú N- (nukleokapszid) fehérjéhez kapcsolódó RNS található, ami az L- (nagy) és a P- (foszfoprotein) fehérjével kapcsolatban áll, amik biztosítják az RNS-polimeráz működését a replikáció közben.
Genom
Mint minden mononegavírus genomja, a Hendra és a Nipah vírusoké is nem szegmentált, egyszálú, negatív-szenz RNS. Mindkét genom 18 200 bázis hosszú, és hat gént tartalmaz, amik hat struktúrfehérjének felelnek meg.[7]
A Paramyxoviridae család többi tagjához hasonlóan a nukleotidok száma a henipavírusok genomjában hat valamely többszöröse.[8]
Életciklus
A kisebb artériák epitélsejtjeiben, neuronokban és simaizomsejtekben lévő efrin-B2 receptort a G fehérje célozza.[9] Az ehhez való kapcsolódás után az E fehérje könnyíti a gazdasejttel való egyesülést, és vírus-RNS-t bocsát ki a gazdasejt citoplazmájába.[10] Bekerüléskor a vírus-mRNS transzkripciója a vírus RNS-ét templátként használva történik. E folyamatot a polimerázkomplex indítja és állítja le. A vírusfehérjék a transzkripció során a sejtben felgyülemlenek, amíg a polimeráz le nem állítja a transzkripciót, és el nem kezdi a genomreplikációt. Ez pozitív-szenz RNS-szálakat állít elő, melyeket templátként használ negatív-szenz vírus-RNS előállításához. A replikáció leáll, mielőtt a vírusrészecskék virionná állhatnak össze. Ha a membrán kész, az új virionok csírázással kiléphetnek a gazdasejtből.[11]
Oltások
A henipavírusok mortalitása emlősökben magas. Ezért szükséges az immunizáció HeV és NiV ellen is. Az Egészségügyi Világszervezet a henipavírusokat magas prioritásba sorolta jelentős járványkockázatuk miatt.[12] A széles fajtropizmus az emberek mellett a haszonállatokban is halálhoz vezetett, így állati oltásokat is fejlesztenek vagy védjegyeznek. Az EquiVac HeV-t, egy lovaknak szánt oltást 2012-ben fogadták el Ausztráliában.[13][14] Számos kísérleti humán oltás van preklinikai fejlesztés alatt, de egyet se védtek le. Egy oldható HeV-glikoprotein-oltás 2022 novemberében már átment az I. fázisú klinikai kísérleteken, de az eredményeket még nem közölték.[15]
A NiV és HeV elleni oltás általi védelmet feltehetően elsősorban semlegesítő antitestek okozzák.[16] Azonban számos állatmodelleken végzett preklinikai oltástanulmány szerint a sejtmediált immunválasz, beleértve a CD8+ és CD4+ T-sejteket, szintén szerepet játszhat a védelemben.[17]
A megjelenés okai
A henipavírusok megjelenése más zoonotikus vírusok utóbbi évtizedekben való megjelenéséhez hasonlít. A SARS-koronavírus, az ausztrál denevér-lisszavírus, a Menangle-vírus, a Marburg-vírus, a SARS-CoV-2 és feltehetően az Ebola-vírus hordozói is denevérek, és képesek számos más faj fertőzésére is. E vírusok megjelenése feltehetően kapcsolatban van a növekvő denevér–ember kontaktussal, néha érintett háziállat köztigazdával. E növekvő érintkezést az ember növekvő behatolása okozza a denevérek területére (a Nipah esetén például a sertésfarmok jelenléte e területen) és a denevérek humán populációk felé való mozgása az élőhelyvesztés és a táplálékeloszlás miatt.
A dél-ázsiai és ausztrál repülőkutyák élőhelyvesztése (különösen a keleti parton), valamint az emberi lakhelyek és a mezőgazdaság megmaradt élőhelyekre való behatolása növeli az emberek és a repülőkutyák életterének átfedését.[18]
Taxonómia
Nemzetség | Faj | Vírus (rövidítés) |
---|---|---|
Henipavirus | Cedar henipavirus | Cedar-vírus (CedV) |
ghánaidenevér-henipavírus | Kumasi-vírus (KV) | |
Hendra henipavirus | Hendra virus (HeV) | |
Mojiang henipavirus | Mocsiang ( )-vírus (MojV)[20] | |
Nipah henipavirus | Nipah-vírus (NiV) | |
Langya henipavirus | Lángyá ( )-vírus (LayV)[21][22] |
Jegyzetek
- ↑ (2019. december) „ICTV Virus Taxonomy Profile: Paramyxoviridae”. The Journal of General Virology 100 (12), 1593–1594. o. DOI:10.1099/jgv.0.001328. PMID 31609197.
- ↑ ICTV Report Paramyxoviridae
- ↑ Hendra and Nipah Virus, Animal Viruses: Molecular Biology. Caister Academic Press (2008). ISBN 978-1-904455-22-6
- ↑ Nipah yet to be confirmed, 86 under observation: Shailaja (angol nyelven). OnManorama . (Hozzáférés: 2019. június 4.)
- ↑ Federal Select Agent Program (amerikai angol nyelven). www.selectagents.gov , 2021. január 8. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
- ↑ (2001) „Ultrastructure of Hendra virus and Nipah virus within cultured cells and host animals”. Microbes and Infection 3 (4), 297–306. o. DOI:10.1016/S1286-4579(01)01383-1. PMID 11334747.
- ↑ Wang L, Harcourt BH, Yu M (2001). „Molecular biology of Hendra and Nipah viruses”. Microbes and Infection 3 (4), 279–87. o. DOI:10.1016/S1286-4579(01)01381-8. PMID 11334745.
- ↑ (1998. február 1.) „Paramyxovirus RNA synthesis and the requirement for hexamer genome length: the rule of six revisited”. Journal of Virology 72 (2), 891–9. o. DOI:10.1128/JVI.72.2.891-899.1998. PMID 9444980.
- ↑ (2005. július 5.) „Ephrin-B2 ligand is a functional receptor for Hendra virus and Nipah virus”. Proceedings of the National Academy of Sciences 102 (30), 10652–10657. o. DOI:10.1073/pnas.0504887102. ISSN 0027-8424. PMID 15998730.
- ↑ Zuckerman, Arie J. (1996. június 10.). „Fields virology” (angol nyelven). FEBS Letters, Philadelphia, PA 388 (1), 88. o, Kiadó: Lippincott-Raven. DOI:10.1016/0014-5793(96)88179-8.
- ↑ (2012) „Molecular Virology of the Henipaviruses” 359, 41–58. o, Kiadó: Springer Berlin Heidelberg. DOI:10.1007/82_2012_211. PMID 22552699.
- ↑ Prioritizing diseases for research and development in emergency contexts (angol nyelven). www.who.int . (Hozzáférés: 2023. március 29.)
- ↑ Equivac® HeV (angol nyelven). www.zoetis.com.au . (Hozzáférés: 2023. március 29.)
- ↑ (2021. július 2.) „Sero-Monitoring of Horses Demonstrates the Equivac® HeV Hendra Virus Vaccine to Be Highly Effective in Inducing Neutralising Antibody Titres”. Vaccines 9 (7), 731. o. DOI:10.3390/vaccines9070731. ISSN 2076-393X. PMID 34358146.
- ↑ Auro Vaccines LLC (2022. november 16.). „A Phase 1 Randomized, Placebo-controlled, Observer-blind Trial to Assess the Safety and Immunogenicity of a Nipah Vaccine, HeV-sG-V (Hendra Virus Soluble Glycoprotein Vaccine), in Healthy Adults”.
- ↑ (2020. szeptember 29.) „Vaccines to Emerging Viruses: Nipah and Hendra” (angol nyelven). Annual Review of Virology 7 (1), 447–473. o. DOI:10.1146/annurev-virology-021920-113833. ISSN 2327-056X. PMID 32991264.
- ↑ (2022. június 1.) „The Immunobiology of Nipah Virus” (angol nyelven). Microorganisms 10 (6), 1162. o. DOI:10.3390/microorganisms10061162. ISSN 2076-2607. PMID 35744680.
- ↑ (2006. augusztus 1.) „Emerging henipaviruses and flying foxes - Conservation and management perspectives”. Biological Conservation 131 (2), 211–220. o. DOI:10.1016/j.biocon.2006.04.007. ISSN 0006-3207. PMID 32226079.
- ↑ (2017. április 7.) „Taxonomy of the order Mononegavirales: update 2017”. Archives of Virology 162 (8), 2493–2504. o. DOI:10.1007/s00705-017-3311-7. ISSN 1432-8798. PMID 28389807.
- ↑ Wu, Zhiqiang (2014). „Novel Henipa-like Virus, Mojiang Paramyxovirus, in Rats, China, 2012”. Emerging Infectious Diseases 20 (6), 1064–1066. o. DOI:10.3201/eid2006.131022. PMID 24865545.
- ↑ Zhang, Xiao-Ai (2022). „A Zoonotic Henipavirus in Febrile Patients in China”. The New England Journal of Medicine 387 (5), 470–472. o. DOI:10.1056/NEJMc2202705. PMID 35921459.
- ↑ Zoonotic Langya virus found in China, CDC says - Taipei Times, 2022. augusztus 9.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Henipavirus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.