Pálmarepülőkutya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Pálmarepülőkutya
Eidolon helvum fg01.JPG
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Denevérek (Chiroptera)
Alrend: Nagy denevérek (Megachiroptera)
Család: Repülőkutyafélék (Pteropodidae)
Nem: Eidolon
Faj: E. helvum
Tudományos név
Eidolon helvum
Kerr, 1792
Elterjedés
Straw-coloured Fruit Bat area.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Pálmarepülőkutya témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pálmarepülőkutya témájú kategóriát.

A pálmarepülőkutya (Eidolon helvum) a az emlősök (Mammalia) osztályába, azon belül a denevérek (Chiroptera) rendjébe és a nagy denevérek alrendjébe tartozó repülőkutyafélék (Pteropodidae) családjának egyik faja.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az afrikai kontinens Szahara alatti területein, valamint az Arab-félszigeten a szavannák és dzsungelek lakója.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bundája angol nevével (Straw-coloured Fruit Bat) ellentétben nem mindenütt szalmaszínű, a hasa barna illetve szürke. Feje viszonylag nagy, nagy szemei vannak. Tömege 230-350 g, hossza 143–215 mm és alkarhossza 762 mm, ezzel az egyik legnagyobb denevérfaj.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Társas állat, 100 000–1 000 000 egyedből álló csoportokban él. Nappal a fán lóg, éjjel keresi gyümölcsökből álló táplálékát, de időnként elfogyasztja a fakérgét és rügyeit. Természetes ellenségei a baglyok, sasok és egyéb vágómadárfélék, továbbá a kígyók és a cibetmacskák. A párzási időszak április és június között van. 9 hónapos vemhesség után a nőstény megelli egyetlen 50 g súlyú kölykét. A vadonban átlagosan 15 évig él, míg a fogságban lényegesen tovább él - átlagosan 21 év, legfeljebb 22 év.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]