Ugrás a tartalomhoz

„Lipoproteinek” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Gyimhu (vitalap | szerkesztései)
22 038 szerkesztés
Átirányítás ide: Koleszterin#Lipoproteinek
Átirányítás megszüntetve. Eredeti cél: Koleszterin#Lipoproteinek
Címkék: Megszüntetett átirányítás HTML-sortörés Egyértelműsítő hivatkozások
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:Chylomicron.svg|bélyegkép|jobbra|Egy chilomikron szerkezete. Az ApoA, ApoB, ApoC, ApoE [[apolipoproteinek]], a zöld részecskék [[foszfolipidek]]et, a T [[trigliceridek]]et, a C koleszterinésztereket jelöl.]]
#REDIRECT [[Koleszterin#Lipoproteinek]]
A '''lipoproteinek''' olyan biokémiai egységek, melyek feladata a hidrofób [[lipidek|lipid]]- (más néven [[zsír]]-) molekulák vízben, [[vérplazma|vérplazmában]] vagy más [[sejten kívüli folyadék]]okban történő szállítása. Központjukban trigliceridek és [[koleszterin]] található, amit [[foszfolipidek]]ből álló külső réteg vesz körül, ahol a hidrofil részek a környező víz irányába, a lipofil részek pedig a lipidközpont felé mutatnak. Az [[apolipoprotein]]ek a külső rétegbe ágyazódnak, a komplexet stabilizálják, és a szerepüket meghatározó azonosságot is adnak.

Számos enzim, szállító-, szerkezeti fehérje, [[antigén]], [[adhezin]] és [[toxin]] lipoprotein. Ide tartoznak a plazmalipoprotein-részecskék ([[HDL]], [[LDL]], [[IDL (lipoprotein)|IDL]], [[VLDL]] és [[chilomikron]]ok). E részecskék egyes alcsoportjai az [[ateroszklerózis]] modulátorai.<ref>{{cite journal|author=J. W. Gofman, H. B. Jones, F. T. Lindgren, T. P. Lyon, H. A. Elliott, B. Strisower|title=Blood lipids and human atherosclerosis|journal=Circulation|volume=2|issue=2| pages=161–78|year=1950|month=8|pmid=15427204|doi=10.1161/01.CIR.2.2.161|doi-access=free}}</ref>

==Elnevezés==

===Transzmembrán lipoproteinek===
Egyes transzmembrán [[proteolipidek]]et, különösen a [[baktériumok]]ban találhatókat, lipoproteineknek neveznek, de ezeknek nincs közük a lipoproteinekhez.<ref name=bact>{{cite web |title=Microbial Proteolipids and Lipopeptides - glycopeptidolipids, surfactin, iturnins, polymyxins, daptomycin |url=http://www.lipidhome.co.uk/lipids/simple/lipopep/index.htm |website=The LipidWeb |access-date=2019-07-21}}</ref> E [[transzmembrán fehérje|transzmembrán fehérjéket]] nehéz izolálni, mert szorosan kötődnek a lipidmembránhoz, gyakran szükségesek lipidek a megfelelő szerkezethez, és vízben gyakran oldhatatlanok. Gyakran szükségesek [[detergensek]] a transzmembrán lipoproteinek megfelelő biológiai membránoktól való elkülönítéséhez.

===Plaszmalipoprotein-részecskék===
Mivel a zsírok vízben oldhatatlanok, nem szállíthatók önmagukban a sejtközi állományban, beleértve a vérplazmát. Ehelyett hidrofil külső réteg veszi ezeket körül, ami szállítóeszközként funkcionál. A lipoprotein-részecskék feladata a zsírmolekulák, például triacilglicerinek (más néven [[trigliceridek]]), foszfolipidek és koleszterin szállítása a szervezet sejtközi állományában annak minden sejtjéhez és szövetéhez. A külső rétegükben lévő fehérjéket, az apolipoproteineket a [[vékonybél]] és a [[máj]] sejtjei is előállítják és a sejtközi állományba ürítik. A külső réteg is tartalmaz foszfolipideket és koleszterint.

Minden [[sejt]]nek szüksége van zsírokra és koleszterinre a sejtmembránok létrehozásához, melyek célja a víz és vízoldékony anyagok mennyiségének szabályozása, valamint a belső szerkezet és enzimrendszerek létrehozása. A lipoproteinek külső héjában a hidrofil foszfolipidek, koleszterin és apolipoproteinek kifelé mutatnak. Ezek a jellemzők teszik oldhatóvá a vérben. A trigliceridek és a [[koleszterilészterek]] belül szállítódnak, a víztől a külső héj által elkülönítve. A külső héjban szállított apolipoproteinek határozzák meg a lipoproteinek működését. Az apolipoproteinek a vérben lévő enzimekkel, egymással vagy a sejtfelszíni specifikus fehérjékkel történő kölcsönhatása meghatározza, hogy a lipoprotein-részecskékbe bekerülnek vagy onnan kikerülnek a trigliceridek és koleszterin.


{| class="wikitable"
|+Az emberi plazma lipoproteinjeinek jellemzése<ref>{{Cite book|title=Biochemistry|last=Satyanarayana|first=U.|date=2002|publisher=Books and Allied|isbn=8187134801|edition=2nd|location=Kolkata, India|oclc=71209231}}</ref>
|
!Chilomikronok
!VLDL
!LDL
!HDL
|-
|[[Szérumprotein-elektroforézis|Elektroforetikus mobilitás]]
|Keletkezésnél
|Pre-béta
|Béta
|Alfa
|-
|Sűrűség (g/cm<sup>3</sup>)
|<0,96
|0,96-1,006
|1,006-1,063
|1,063-1,21
|-
|Átmérő (nm)
|100-1000
|30-90
|20-25
|10-20
|-
|Apolipoproteinek
|B<sub>48</sub>, Al, All
|B<sub>100</sub> CI, CII
|B<sub>100</sub>
|AI, AII, CI
|-
|'''Összetétel'''<br>(teljes tömeg %-a)
|
|
|
|
|-
|Fehérje
|2
|10
|20
|40
|-
|Lipid
|98
|90
|80
|60
|-
|'''Lipidösszetétel'''<br>(lipidtartalom %-a)
|
|
|
|
|-
|Trigliceridek
|88
|55
|12
|12
|-
|Koleszterilészterek
|4
|24
|59
|40
|-
|Foszfolipidek
|8
|20
|28
|47
|-
|Szabad zsírsavak
|0 -
|1
|1
|1
|}

== Szerkezet ==
A lipoproteinek egy központi, nem poláris lipidekből, főképp koleszterilészterekből és trigliceridekből álló hidrofób magból és az azt körülvevő, foszfolipidekből, szabad koleszterinből és apolipoproteinekből álló hidrofil membránból állnak. A plazma-lipoproteineket hét osztályba sorolják méret, lipidösszetétel és apolipoproteinek alapján.<ref>{{Citation|last1=Feingold|first1=Kenneth R.|title=Introduction to Lipids and Lipoproteins|date=2000|url=http://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK305896/|work=Endotext|editor-last=Feingold|editor-first=Kenneth R.|place=South Dartmouth (MA)|publisher=MDText.com, Inc.|pmid=26247089|access-date=2020-12-10|last2=Grunfeld|first2=Carl|editor2-last=Anawalt|editor2-first=Bradley|editor3-last=Boyce|editor3-first=Alison|editor4-last=Chrousos|editor4-first=George}}</ref>

== Funkciók ==

=== Metabolizmus ===
A lipoprotein-részecskék átalakítása a szervezetben a ''lipoprotein-metabolizmus''. Két útvonala van: az [[exogén]] és az [[endogén]], nagyrészt attól függően, hogy a lipoproteinek nagyrészt az bevitt (exogén) vagy májban ''de novo'' trigliceridszintézissel termelődő (endogén) lipidekből állnak.

A [[hepatocita|hepatociták]] a trigliceridek és a koleszterin átalakításának fő helyszíne, ezenkívül a máj képes bizonyos mennyiségű [[glikogén]] és triglicerid eltárolására. Noha az [[adipocita|adipociták]] a fő triglicerid-tároló sejtek, azok nem termelnek lipoproteint.
====Exogén útvonal====
[[Fájl:Lipoprotein metabolism.png|500px|thumbnail|right|A lipoprotein-metabolizmus fő részeit bemutató egyszerűsített folyamatábra]]

Az [[epe (anatómia)|epe]] emulgeálja a [[gyomorpép]] zsírjait, majd a [[hasnyálmirigylipáz]] két zsírsavra és egy 2-monogliceridre bontja a triglicerideket. Az [[enterocita|enterociták]] a kismolekulákat elnyelik a gyomorpépből. Az enterocitákon belül a zsírsavak és a monogliceridek újra trigliceridekké válnak. Majd ezek a lipidek a [[B-48 apolipoprotein]]nel összeállnak ''naszcens chilomikronokká''. E részecskék ezután a vékonybél nyirokereibe ürülnek egy a B-48 apolipoproteintől erősen függő folyamaton keresztül. Ahogy a [[nyirokér|nyirokereken]] át haladnak, a naszcens chilomikronok áthaladnak a máj keringésén és a [[mellkasi fő nyirokvezeték]]en keresztül kerülnek a vérkeringésbe.

A vérkeringésben a naszcens chilomikron-részecskék kölcsönhatásba lépnek a HDL-részecskékkel, melynek eredményeképp [[C-II apolipoprotein|C-II]] és [[E apolipoprotein]] kerül át a HDL-ről a chilomikronra. A chilomikron ettől kezdve érettnek számít. A C-II apolipoproteinen keresztül az érett chilomikronok aktiválják a [[lipoprotein-lipáz]]t (LPL), az erek [[endotél sejt]]jeinek enzimét. Az LPL a triglicerid-[[hidrolízis]]t katalizálja, melynek végtermékeként glicerin és zsírsavak kerülnek ki a chilomikronokból. A glicerint és a zsírsavakat ezután a perifériás szövetek, különösen a [[zsírszövet|zsír-]] és az [[izomszövet]] felhasználhatják energiaforrásként vagy -tárolásra.

A hidrolizált chilomikronok a ''chilomikronmaradványok''. Ezek tovább keringenek a vérben, míg az E apolipoproteinen keresztül chilomikronmaradvány-receptorokkal lépnek kölcsönhatásba, amelyek főként a májban találhatók. Ez a kölcsönhatás a chilomikron-maradványok [[endocitózis]]át okozza, s ezeket később a [[lizoszóma|lizoszómák]] hidrolizálják. A lizoszomális hidrolízis glicerint és zsírsavakat bocsát ki a sejtbe, amely energiaforrásként vagy tárolásra használhatja azokat.

====Endogén útvonal====
A máj a lipidek kezelésében a legfőbb szerv: képes sejtjeiben, a [[hepatocita|hepatocitákban]] glicerinszármazékokat és zsírokat tárolni. A hepatociták ezenkívül képesek triglicerideket előállítani ''de novo'' szintézissel. Ezenkívül epét hoznak létre koleszterinből. A belek nyelik el a koleszterinből, ami a vérkeringésbe kerül át onnan.
<!--
In the hepatocytes, triacylglycerols and cholesteryl esters are assembled with [[apolipoprotein B-100]] to form ''nascent VLDL particles''. Nascent VLDL particles are released into the bloodstream via a process that depends upon apolipoprotein B-100.

In the blood stream, ''nascent VLDL particles'' bump with HDL particles; as a result, HDL particles donate [[apolipoprotein C-II]] and apolipoprotein E to the nascent VLDL particle. Once loaded with apolipoproteins C-II and E, the nascent VLDL particle is considered mature. VLDL particles circulate and encounter LPL expressed on [[endothelial cell]]s. Apolipoprotein C-II activates LPL, causing hydrolysis of the VLDL particle and the release of glycerol and fatty acids. These products can be absorbed from the blood by peripheral tissues, principally adipose and muscle. The hydrolyzed VLDL particles are now called [[Remnant cholesterol|VLDL remnants]] or [[intermediate-density lipoprotein]]s (IDLs). VLDL remnants can circulate and, via an interaction between apolipoprotein E and the remnant receptor, be absorbed by the liver, or they can be further hydrolyzed by [[hepatic lipase]].

Hydrolysis by hepatic lipase releases glycerol and fatty acids, leaving behind ''IDL remnants'', called [[low-density lipoprotein]]s (LDL), which contain a relatively high cholesterol content<ref name="pmid21573056">{{cite journal | vauthors = Kumar V, Butcher SJ, Öörni K, Engelhardt P, Heikkonen J, Kaski K, Ala-Korpela M, Kovanen PT | title = Three-dimensional cryoEM reconstruction of native LDL particles to 16Å resolution at physiological body temperature | journal = PLOS ONE | volume = 6 | issue = 5 | pages = e18841 | date = May 2011 | pmid = 21573056 | pmc = 3090388 | doi = 10.1371/journal.pone.0018841 | bibcode = 2011PLoSO...618841K | doi-access = free }}</ref> ({{YouTube|id=CtFwss81GBk|title=see native LDL structure at 37°C}}). LDL circulates and is absorbed by the liver and peripheral cells. Binding of LDL to its target tissue occurs through an interaction between the [[LDL receptor]] and apolipoprotein B-100 on the LDL particle. Absorption occurs through [[endocytosis]], and the internalized LDL particles are hydrolyzed within lysosomes, releasing lipids, chiefly cholesterol.
-->
=== Lehetséges szerep az oxigénszállításban ===
<!--
A plazma-lipoproteinek szállíthatnak oxigént.<ref>{{Cite journal|last1=Petyaev|first1=I. M.|last2=Vuylsteke|first2=A.|last3=Bethune|first3=D. W.|last4=Hunt|first4=J. V.|date=1998|title=Plasma oxygen during cardiopulmonary bypass: a comparison of blood oxygen levels with oxygen present in plasma lipid|journal=Clinical Science |volume=94|issue=1|pages=35–41|doi=10.1042/cs0940035|issn=0143-5221|pmid=9505864}}</ref> This property is due to the crystalline hydrophobic structure of lipids, providing a suitable environment for O<sub>2</sub> solubility compared to an aqueous medium.<ref>{{Cite journal|last1=Bacić|first1=G.|last2=Walczak|first2=T.|last3=Demsar|first3=F.|last4=Swartz|first4=H. M.|date=October 1988|title=Electron spin resonance imaging of tissues with lipid-rich areas|journal=Magnetic Resonance in Medicine|volume=8|issue=2|pages=209–219|doi=10.1002/mrm.1910080211|issn=0740-3194|pmid=2850439|s2cid=41810978}}</ref>

=== Szerepe a gyulladásban ===
[[Inflammation]], a biological system response to stimuli such as the introduction of a [[pathogen]], has an underlying role in numerous systemic biological functions and pathologies. This is a useful response by the immune system when the body is exposed to pathogens, such as bacteria in locations that will prove harmful, but can also have detrimental effects if left unregulated. It has been demonstrated that lipoproteins, specifically HDL, have important roles in the inflammatory process.<ref name=":0">{{cite journal | vauthors = Namiri-Kalantari R, Gao F, Chattopadhyay A, Wheeler AA, Navab KD, Farias-Eisner R, Reddy ST | title = The dual nature of HDL: Anti-Inflammatory and pro-Inflammatory | journal = BioFactors | volume = 41 | issue = 3 | pages = 153–9 | date = May 2015 | pmid = 26072738 | doi = 10.1002/biof.1205 | s2cid = 28785539 }}</ref>

Ha a szervezet s functioning under normal, stable physiological conditions, HDL has been shown to be beneficial in several ways.<ref name=":0" /> LDL contains apolipoprotein B (apoB), which allows LDL to bind to different tissues, such as the artery wall if the [[glycocalyx]] has been damaged by high [[blood sugar level]]s.<ref name=":0" /> If oxidised, the LDL can become trapped in the proteoglycans, preventing its removal by HDL cholesterol efflux.<ref name=":0" /> Normal functioning HDL is able to prevent the process of oxidation of LDL and the subsequent inflammatory processes seen after oxidation.<ref name=":0" />

[[Lipopoliszacharid]], or LPS, is the major pathogenic factor on the cell wall of [[Gram-negative bacteria]]. [[Gram-positive bacteria]] has a similar component named [[Lipoteichoic acid]], or LTA. HDL has the ability to bind LPS and LTA, creating HDL-LPS complexes to neutralize the harmful effects in the body and clear the LPS from the body.<ref name=":1">{{cite book | vauthors = Pirillo A, Catapano AL, Norata GD | title = High Density Lipoproteins | chapter = HDL in infectious diseases and sepsis | journal = Handbook of Experimental Pharmacology | volume = 224 | pages = 483–508 | date = 2015 | publisher = Springer | pmid = 25522999 | doi = 10.1007/978-3-319-09665-0_15 | hdl = 2434/274561 | isbn = 978-3-319-09664-3 }}</ref> HDL also has significant roles interacting with cells of the immune system to modulate the availability of cholesterol and modulate the immune response.<ref name=":1" />

Under certain abnormal physiological conditions such as system [[infection]] or [[sepsis]], the major components of HDL become altered,<ref name=":1" /><ref name=":2">{{cite journal | vauthors = Norata GD, Pirillo A, Ammirati E, Catapano AL | title = Emerging role of high density lipoproteins as a player in the immune system | journal = Atherosclerosis | volume = 220 | issue = 1 | pages = 11–21 | date = January 2012 | pmid = 21783193 | doi = 10.1016/j.atherosclerosis.2011.06.045 }}</ref> The composition and quantity of lipids and apolipoproteins are altered as compared to normal physiological conditions, such as a decrease in HDL cholesterol (HDL-C), phospholipids, apoA-I (a major lipoprotein in HDL that has been shown to have beneficial anti-inflammatory properties), and an increase in [[Serum amyloid A]].<ref name=":1" /><ref name=":2" /> This altered composition of HDL is commonly referred to as acute-phase HDL in an acute-phase inflammatory response, during which time HDL can lose its ability to inhibit the oxidation of LDL.<ref name=":0" /> In fact, this altered composition of HDL is associated with increased mortality and worse clinical outcomes in patients with sepsis.<ref name=":1" />
-->
==Csoportosítás ==

===Sűrűség alapján===
A lipoproteineket öt nagy csoportba lehet sorolni, itt a nagyobb mérettől és alacsonyabb sűrűségtől a kisebb méret és a magasabb sűrűség felé haladva. A lipoproteinek annál nagyobbak és annál alacsonyabb sűrűségűek, minél több zsír jut egységnyi fehérjére. Ezeket [[elektroforézis]], [[ultracentrifugálás]] és [[mágneses magrezonancia-spektroszkópia]] alapján sorolják be a [https://www.youtube.com/watch?v=OkKn4pLY3AU Vantera Analyzer] alapján.<ref>{{cite web|title=Vantera Clinical Analyzer - MDEA 2013 Finalist|url=https://www.youtube.com/watch?v=OkKn4pLY3AU|website=YouTube.com|publisher=LipoScience, Inc. |location=2500 Sumner Blvd, Raleigh, NC 27616}}</ref>
* A [[chilomikron]]ok triglicerideket (zsírt) szállítanak a belekből a máj, a [[vázizmok]] és a [[zsírszövet]] felé.
* A nagyon alacsony sűrűségű lipoproteinek (VLDL) (újonnan szintetizált) triglicerideket szállítanak a májból a zsírszövet felé.
* A köztes sűrűségű lipoproteinek (IDL) a VLDL és az LDL között vannak. Általában nem mutathatók ki a vérben éhezés esetén.
* Az alacsony sűrűségű lipoproteinek (LDL) 3000-6000 zsírmolekulát (foszfolipidek, koleszterin, trigliceridek stb.) szállítanak a testben. Az LDL-t néha „rossz” lipoproteinnek is nevezik, mert a dózishoz viszonyított koncentrációk korrelálnak az ateroszklerózis előrehaladásával.
** nagy lebegő LDL (lb LDL-) részecskék
** kis sűrű LDL (sd LDL-) részecskék
** A [[lipoprotein(a)]] egy bizonyos fenotípusú lipoprotein-részecske
*A [[magas sűrűségű lipoprotein]]ek (HDL) a test sejtjeiből/szöveteiből gyűjtik össze a zsírmolekulákat, és visszaszállítják a májhoz. A HDL-t néha „jó” lipoproteinnek is nevezik, mert a magasabb koncentrációk korrelálnak az ateroszklerózis előrehaladásának csökkenésével vagy visszafordulásával.

Az alábbi adatok fiatal, egészséges, körülbelül 70&nbsp;kg-os alanyok adatainak átlagai. A százalékok a száraz tömeg százalékát jelentik:
{| cellpadding=3 cellspacing=0 border=1 style="border-collapse:collapse"
|bgcolor="#cccccc"| '''Sűrűség''' (g/ml)
|bgcolor="#cccccc"| '''Besorolás'''
|bgcolor="#cccccc"| '''Átmérő''' (nm)
|bgcolor="#cccccc"| '''% fehérje'''
|bgcolor="#cccccc"| '''% koleszterin, koleszterilészter'''
|bgcolor="#cccccc"| '''% foszfolipid'''
|bgcolor="#cccccc"| '''% triglicerid'''
|-
| >1,063
| [[Magas sűrűségű lipoprotein|HDL]]
| 5–15
| 33
| 30
| 29
| 4-8
|-
| 1,019–1,063
| [[Alacsony sűrűségű lipoprotein|LDL]]
| 18–28
| 25
| 46-50
| 21-22
| 8-10
|-
| 1,006–1,019
| [[Köztes sűrűségű lipoprotein|IDL]]
| 25–50
| 18
| 29
| 22
| 31
|-
| 0,95–1,006
| [[VLDL]]
| 30–80
| 10
| 22
| 18
| 50
|-
| <0,95
| [[Chilomikron]]ok
| 75-1200
| 1-2
| 8
| 7
| 83-84
|} <ref>''Biochemistry'' 2nd Ed. 1995 Garrett & Grisham</ref><ref>''Principles of Biochemistry'' 2nd Ed. 1995 Zubay, Parson and Vance</ref> Azonban ezek az adatok nem szükségképpen megbízhatók egyes emberek vagy az általános klinikai populáció számára.

===Alfa és béta===
A lipoproteineket be lehet sorolni „alfa” és „béta” kategóriába is, a [[szérumprotein-elektroforézis]] fehérjebesorolásának megfelelően. Ez a terminológia használatos az olyan lipid-rendellenességek leírásakor, mint például az [[abetalipoproteinémia]].

===Alegységek===
A lipoproteinek, például az LDL és HDL, tovább oszthatók alcsoportokra, melyek számos módszerrel különíthetők el.<ref name=":3">{{cite journal | vauthors = Shah AS, Tan L, Long JL, Davidson WS | title = Proteomic diversity of high density lipoproteins: our emerging understanding of its importance in lipid transport and beyond | journal = Journal of Lipid Research | volume = 54 | issue = 10 | pages = 2575–85 | date = October 2013 | pmid = 23434634 | pmc = 3770071 | doi = 10.1194/jlr.R035725 }}</ref><ref>{{cite journal | vauthors = Garcia-Rios A, Nikolic D, Perez-Martinez P, Lopez-Miranda J, Rizzo M, Hoogeveen RC | title = LDL and HDL subfractions, dysfunctional HDL: treatment options | journal = Current Pharmaceutical Design | volume = 20 | issue = 40 | pages = 6249–55 | date = 2014 | pmid = 24953394 | doi = 10.2174/1381612820666140620154014 }}</ref> Ezeket sűrűség, fehérjetartalom vagy szállított fehérjék alapján különítik el.<ref name=":3" /> A kutatók észrevették, hogy az eltérő alcsoportokhoz eltérő apolipoproteinek, fehérjék és lipidek tartoznak, amelyek eltérő fiziológiai szereppel rendelkeznek.<ref name=":3" /> Például a HDL lipoprotein-alcsoporton belül számos fehérje vesz részt az általános lipidmetabolizmusban.<ref name=":3" /> Azonban a HDL tartalmazhat [[homeosztázis]]hoz, [[koaguláció]]hoz, gyulladásos és immunválaszokhoz szükséges fehérjéket, beleértve a [[komplementrendszer]] fehérjéit, [[proteolízis]]-gátlókat, [[akut fázisválasz|akutfázisválasz]]-fehérjéket és [[lipopoliszacharid-kötő fehérje|LPS-kötő fehérjéket]], [[hem]]- és vasmetabolizmushoz szükséges, [[vérlemezke]]-szabályzó, vitaminkötő és általános transzportfehérjéket.<ref name=":3" />

== Tanulmányok ==
Az [[atherosclerosis]] a [[koszorúér-betegség]]ek egyik leggyakoribb oka.<ref>{{cite web |url=https://www.cdc.gov/heartdisease/coronary_ad.htm|title=Coronary Artery Disease (CAD)|work=cdc.gov|access-date=2021-01-18}}</ref> Továbbá az [[ischaemiás szívbetegség]]ek a halál legfőbb okai a világon.<ref>{{cite web|url=https://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs310/en/|title=The top 10 causes of death|work=who.int|access-date=2 January 2017}}</ref> Számos tanulmány vizsgált lehetséges összefüggéseket a betegség és a vérplazma lipoprotein-koncentrációja közt. Számos feltételezés létezik az okokra, de egyik sincs még bizonyítva.<ref>{{cite journal |url=https://link.springer.com/article/10.1007/BF02690936|title=Science, atherosclerosis and the "age of unreason": A review|journal=Integrative Physiological and Behavioral Science|year=1993|doi=10.1007/BF02690936|access-date=2021-01-18|last1=Stehbens|first1=William E.|volume=28|issue=4|pages=388–395|pmid=8117583|s2cid=25819465}}</ref><ref>{{cite journal|doi=10.1016/S0140-6736(79)92827-7|title=Dietary Fats and Coronary Heart Disease: Unfinished Business|year=1979|last1=Ahrens|first1=E.H.|journal=The Lancet|volume=314|issue=8156–8157|pages=1345–1348|pmid=92686|s2cid=10492793}}</ref><ref>{{cite journal |title=Test of effect of lipid lowering by diet on cardiovascular risk. The Minnesota Coronary Survey|journal= Arteriosclerosis |year=1989|pmid=2643423|last1=Frantz Jr|first1=I. D.|last2=Dawson|first2=E. A.|last3=Ashman|first3=P. L.|last4=Gatewood|first4=L. C.|last5=Bartsch|first5=G. E.|last6=Kuba|first6=K.|last7=Brewer|first7=E. R.|volume=9|issue=1|pages=129–35|doi=10.1161/01.atv.9.1.129|s2cid=1026879|doi-access=free}}</ref><ref>{{cite book |url=https://link.springer.com/chapter/10.1007%2F978-1-4684-0967-3_18|title=Low fat, low cholesterol diet in secondary prevention of coronary heart disease|series=Advances in Experimental Medicine and Biology|year=1978|doi=10.1007/978-1-4684-0967-3_18|access-date=2021-01-18|last1=Woodhill|first1=J. M.|last2=Palmer|first2=A. J.|last3=Leelarthaepin|first3=B.|last4=McGilchrist|first4=C.|last5=Blacket|first5=R. B.|volume=109|pages=317–330|pmid=727035|isbn=978-1-4684-0969-7}}</ref><ref>{{cite journal |url=https://jamanetwork.com/journals/jama/fullarticle/202339|title=Low-Fat Dietary Pattern and Risk of Cardiovascular Disease: The Women's Health Initiative Randomized Controlled Dietary Modification Trial|date=8 February 2006|volume=295|issue=6|doi=10.1001/jama.295.6.655|access-date=18 January 2021|last1=Howard|first1=Barbara V.|last2=Van Horn|first2=Linda|last3=Hsia|first3=Judith|last4=Manson|first4=Joann E.|last5=Stefanick|first5=Marcia L.|last6=Wassertheil-Smoller|first6=Sylvia|last7=Kuller|first7=Lewis H.|last8=Lacroix|first8=Andrea Z.|last9=Langer|first9=Robert D.|last10=Lasser|first10=Norman L.|last11=Lewis|first11=Cora E.|last12=Limacher|first12=Marian C.|last13=Margolis|first13=Karen L.|last14=Mysiw|first14=W. Jerry|last15=Ockene|first15=Judith K.|last16=Parker|first16=Linda M.|last17=Perri|first17=Michael G.|last18=Phillips|first18=Lawrence|last19=Prentice|first19=Ross L.|last20=Robbins|first20=John|last21=Rossouw|first21=Jacques E.|last22=Sarto|first22=Gloria E.|last23=Schatz|first23=Irwin J.|last24=Snetselaar|first24=Linda G.|last25=Stevens|first25=Victor J.|last26=Tinker|first26=Lesley F.|last27=Trevisan|first27=Maurizio|last28=Vitolins|first28=Mara Z.|last29=Anderson|first29=Garnet L.|last30=Assaf|first30=Annlouise R.|journal=JAMA|pages=655–666|pmid=16467234|display-authors=1|doi-access=free}}</ref><ref>{{cite journal |url=http://www.samj.org.za/index.php/samj/article/view/7343/5505|title=The Women's Health Initiative Randomized Controlled Dietary Modification Trial: An inconvenient finding and the diet-heart hypothesis|journal= South African Medical Journal|year=2013|doi=10.7196/SAMJ.7343|access-date=18 January 2021|last1=Noakes|first1=Timothy David|volume=103|issue=11|pages=824–825|pmid=24148164|doi-access=free}}</ref><ref>{{cite web |url=https://www.youtube.com/watch?t=6134&v=jyzkv5uFGt8|title=Prof. Tim Noakes - The Cholesterol Hypothesis: 10 Key Ideas that the Diet Dictators Have Hidden...|work=youtube.com|access-date=2021-01-18}}</ref> E tanulmányok [[korreláció]]t mutattak ki (amely még nem ok-okozati összefüggés)<ref>{{cite web |url=https://www.youtube.com/watch?t=236&v=jyzkv5uFGt8/|title=Prof. Tim Noakes - 'The Cholesterol Hypothesis: 10 Key Ideas that the Diet Dictators Have Hidden...'|work=youtube.com|access-date=2021-01-20}}</ref> az atherosclerosis és a részecskekoncentráció közt. Kifejezetten különböző fenotípusokat célzó tanulmányok kellenek annak meghatározására, hogy a részecskék száma válasz-e a diéta összetételére.<ref>{{cite web |url=https://cholesterolcode.com/|title=Cholesterol Code: Reverse Engineering the Mystery|work=cholesterolcode.com|access-date=18 January 2021}}</ref> <ref>Archiválva a [https://ghostarchive.org/varchive/youtube/20211211/jZu52duIqno Ghostarchive-on] és a [https://web.archive.org/web/20180131224913/https://www.youtube.com/watch?v=jZu52duIqno&feature=youtu.be Wayback Machine-ben]: {{cite web |url=https://www.youtube.com/watch?v=jZu52duIqno|title=Dave Feldman - 'The Dynamic Influence of a High Fat Diet on Cholesterol Variability'|work=youtube.com|access-date=2021-01-18}}</ref> A Citizen Science Foundation kísérletet tesz erre.<ref>{{cite web |url=https://citizensciencefoundation.org/|title=Citizen Science Foundation|work=citizensciencefoundation.org|access-date=2021-01-18}}</ref>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
==Fordítás ==
{{fordítás|en|Lipoprotein}}

A lap 2023. március 21., 20:58-kori változata

Egy chilomikron szerkezete. Az ApoA, ApoB, ApoC, ApoE apolipoproteinek, a zöld részecskék foszfolipideket, a T triglicerideket, a C koleszterinésztereket jelöl.

A lipoproteinek olyan biokémiai egységek, melyek feladata a hidrofób lipid- (más néven zsír-) molekulák vízben, vérplazmában vagy más sejten kívüli folyadékokban történő szállítása. Központjukban trigliceridek és koleszterin található, amit foszfolipidekből álló külső réteg vesz körül, ahol a hidrofil részek a környező víz irányába, a lipofil részek pedig a lipidközpont felé mutatnak. Az apolipoproteinek a külső rétegbe ágyazódnak, a komplexet stabilizálják, és a szerepüket meghatározó azonosságot is adnak.

Számos enzim, szállító-, szerkezeti fehérje, antigén, adhezin és toxin lipoprotein. Ide tartoznak a plazmalipoprotein-részecskék (HDL, LDL, IDL, VLDL és chilomikronok). E részecskék egyes alcsoportjai az ateroszklerózis modulátorai.[1]

Elnevezés

Transzmembrán lipoproteinek

Egyes transzmembrán proteolipideket, különösen a baktériumokban találhatókat, lipoproteineknek neveznek, de ezeknek nincs közük a lipoproteinekhez.[2] E transzmembrán fehérjéket nehéz izolálni, mert szorosan kötődnek a lipidmembránhoz, gyakran szükségesek lipidek a megfelelő szerkezethez, és vízben gyakran oldhatatlanok. Gyakran szükségesek detergensek a transzmembrán lipoproteinek megfelelő biológiai membránoktól való elkülönítéséhez.

Plaszmalipoprotein-részecskék

Mivel a zsírok vízben oldhatatlanok, nem szállíthatók önmagukban a sejtközi állományban, beleértve a vérplazmát. Ehelyett hidrofil külső réteg veszi ezeket körül, ami szállítóeszközként funkcionál. A lipoprotein-részecskék feladata a zsírmolekulák, például triacilglicerinek (más néven trigliceridek), foszfolipidek és koleszterin szállítása a szervezet sejtközi állományában annak minden sejtjéhez és szövetéhez. A külső rétegükben lévő fehérjéket, az apolipoproteineket a vékonybél és a máj sejtjei is előállítják és a sejtközi állományba ürítik. A külső réteg is tartalmaz foszfolipideket és koleszterint.

Minden sejtnek szüksége van zsírokra és koleszterinre a sejtmembránok létrehozásához, melyek célja a víz és vízoldékony anyagok mennyiségének szabályozása, valamint a belső szerkezet és enzimrendszerek létrehozása. A lipoproteinek külső héjában a hidrofil foszfolipidek, koleszterin és apolipoproteinek kifelé mutatnak. Ezek a jellemzők teszik oldhatóvá a vérben. A trigliceridek és a koleszterilészterek belül szállítódnak, a víztől a külső héj által elkülönítve. A külső héjban szállított apolipoproteinek határozzák meg a lipoproteinek működését. Az apolipoproteinek a vérben lévő enzimekkel, egymással vagy a sejtfelszíni specifikus fehérjékkel történő kölcsönhatása meghatározza, hogy a lipoprotein-részecskékbe bekerülnek vagy onnan kikerülnek a trigliceridek és koleszterin.


Az emberi plazma lipoproteinjeinek jellemzése[3]
Chilomikronok VLDL LDL HDL
Elektroforetikus mobilitás Keletkezésnél Pre-béta Béta Alfa
Sűrűség (g/cm3) <0,96 0,96-1,006 1,006-1,063 1,063-1,21
Átmérő (nm) 100-1000 30-90 20-25 10-20
Apolipoproteinek B48, Al, All B100 CI, CII B100 AI, AII, CI
Összetétel
(teljes tömeg %-a)
Fehérje 2 10 20 40
Lipid 98 90 80 60
Lipidösszetétel
(lipidtartalom %-a)
Trigliceridek 88 55 12 12
Koleszterilészterek 4 24 59 40
Foszfolipidek 8 20 28 47
Szabad zsírsavak 0 - 1 1 1

Szerkezet

A lipoproteinek egy központi, nem poláris lipidekből, főképp koleszterilészterekből és trigliceridekből álló hidrofób magból és az azt körülvevő, foszfolipidekből, szabad koleszterinből és apolipoproteinekből álló hidrofil membránból állnak. A plazma-lipoproteineket hét osztályba sorolják méret, lipidösszetétel és apolipoproteinek alapján.[4]

Funkciók

Metabolizmus

A lipoprotein-részecskék átalakítása a szervezetben a lipoprotein-metabolizmus. Két útvonala van: az exogén és az endogén, nagyrészt attól függően, hogy a lipoproteinek nagyrészt az bevitt (exogén) vagy májban de novo trigliceridszintézissel termelődő (endogén) lipidekből állnak.

A hepatociták a trigliceridek és a koleszterin átalakításának fő helyszíne, ezenkívül a máj képes bizonyos mennyiségű glikogén és triglicerid eltárolására. Noha az adipociták a fő triglicerid-tároló sejtek, azok nem termelnek lipoproteint.

Exogén útvonal

A lipoprotein-metabolizmus fő részeit bemutató egyszerűsített folyamatábra

Az epe emulgeálja a gyomorpép zsírjait, majd a hasnyálmirigylipáz két zsírsavra és egy 2-monogliceridre bontja a triglicerideket. Az enterociták a kismolekulákat elnyelik a gyomorpépből. Az enterocitákon belül a zsírsavak és a monogliceridek újra trigliceridekké válnak. Majd ezek a lipidek a B-48 apolipoproteinnel összeállnak naszcens chilomikronokká. E részecskék ezután a vékonybél nyirokereibe ürülnek egy a B-48 apolipoproteintől erősen függő folyamaton keresztül. Ahogy a nyirokereken át haladnak, a naszcens chilomikronok áthaladnak a máj keringésén és a mellkasi fő nyirokvezetéken keresztül kerülnek a vérkeringésbe.

A vérkeringésben a naszcens chilomikron-részecskék kölcsönhatásba lépnek a HDL-részecskékkel, melynek eredményeképp C-II és E apolipoprotein kerül át a HDL-ről a chilomikronra. A chilomikron ettől kezdve érettnek számít. A C-II apolipoproteinen keresztül az érett chilomikronok aktiválják a lipoprotein-lipázt (LPL), az erek endotél sejtjeinek enzimét. Az LPL a triglicerid-hidrolízist katalizálja, melynek végtermékeként glicerin és zsírsavak kerülnek ki a chilomikronokból. A glicerint és a zsírsavakat ezután a perifériás szövetek, különösen a zsír- és az izomszövet felhasználhatják energiaforrásként vagy -tárolásra.

A hidrolizált chilomikronok a chilomikronmaradványok. Ezek tovább keringenek a vérben, míg az E apolipoproteinen keresztül chilomikronmaradvány-receptorokkal lépnek kölcsönhatásba, amelyek főként a májban találhatók. Ez a kölcsönhatás a chilomikron-maradványok endocitózisát okozza, s ezeket később a lizoszómák hidrolizálják. A lizoszomális hidrolízis glicerint és zsírsavakat bocsát ki a sejtbe, amely energiaforrásként vagy tárolásra használhatja azokat.

Endogén útvonal

A máj a lipidek kezelésében a legfőbb szerv: képes sejtjeiben, a hepatocitákban glicerinszármazékokat és zsírokat tárolni. A hepatociták ezenkívül képesek triglicerideket előállítani de novo szintézissel. Ezenkívül epét hoznak létre koleszterinből. A belek nyelik el a koleszterinből, ami a vérkeringésbe kerül át onnan.

Lehetséges szerep az oxigénszállításban

Csoportosítás

Sűrűség alapján

A lipoproteineket öt nagy csoportba lehet sorolni, itt a nagyobb mérettől és alacsonyabb sűrűségtől a kisebb méret és a magasabb sűrűség felé haladva. A lipoproteinek annál nagyobbak és annál alacsonyabb sűrűségűek, minél több zsír jut egységnyi fehérjére. Ezeket elektroforézis, ultracentrifugálás és mágneses magrezonancia-spektroszkópia alapján sorolják be a Vantera Analyzer alapján.[5]

  • A chilomikronok triglicerideket (zsírt) szállítanak a belekből a máj, a vázizmok és a zsírszövet felé.
  • A nagyon alacsony sűrűségű lipoproteinek (VLDL) (újonnan szintetizált) triglicerideket szállítanak a májból a zsírszövet felé.
  • A köztes sűrűségű lipoproteinek (IDL) a VLDL és az LDL között vannak. Általában nem mutathatók ki a vérben éhezés esetén.
  • Az alacsony sűrűségű lipoproteinek (LDL) 3000-6000 zsírmolekulát (foszfolipidek, koleszterin, trigliceridek stb.) szállítanak a testben. Az LDL-t néha „rossz” lipoproteinnek is nevezik, mert a dózishoz viszonyított koncentrációk korrelálnak az ateroszklerózis előrehaladásával.
    • nagy lebegő LDL (lb LDL-) részecskék
    • kis sűrű LDL (sd LDL-) részecskék
    • A lipoprotein(a) egy bizonyos fenotípusú lipoprotein-részecske
  • A magas sűrűségű lipoproteinek (HDL) a test sejtjeiből/szöveteiből gyűjtik össze a zsírmolekulákat, és visszaszállítják a májhoz. A HDL-t néha „jó” lipoproteinnek is nevezik, mert a magasabb koncentrációk korrelálnak az ateroszklerózis előrehaladásának csökkenésével vagy visszafordulásával.

Az alábbi adatok fiatal, egészséges, körülbelül 70 kg-os alanyok adatainak átlagai. A százalékok a száraz tömeg százalékát jelentik:

Sűrűség (g/ml) Besorolás Átmérő (nm) % fehérje % koleszterin, koleszterilészter % foszfolipid % triglicerid
>1,063 HDL 5–15 33 30 29 4-8
1,019–1,063 LDL 18–28 25 46-50 21-22 8-10
1,006–1,019 IDL 25–50 18 29 22 31
0,95–1,006 VLDL 30–80 10 22 18 50
<0,95 Chilomikronok 75-1200 1-2 8 7 83-84

[6][7] Azonban ezek az adatok nem szükségképpen megbízhatók egyes emberek vagy az általános klinikai populáció számára.

Alfa és béta

A lipoproteineket be lehet sorolni „alfa” és „béta” kategóriába is, a szérumprotein-elektroforézis fehérjebesorolásának megfelelően. Ez a terminológia használatos az olyan lipid-rendellenességek leírásakor, mint például az abetalipoproteinémia.

Alegységek

A lipoproteinek, például az LDL és HDL, tovább oszthatók alcsoportokra, melyek számos módszerrel különíthetők el.[8][9] Ezeket sűrűség, fehérjetartalom vagy szállított fehérjék alapján különítik el.[8] A kutatók észrevették, hogy az eltérő alcsoportokhoz eltérő apolipoproteinek, fehérjék és lipidek tartoznak, amelyek eltérő fiziológiai szereppel rendelkeznek.[8] Például a HDL lipoprotein-alcsoporton belül számos fehérje vesz részt az általános lipidmetabolizmusban.[8] Azonban a HDL tartalmazhat homeosztázishoz, koagulációhoz, gyulladásos és immunválaszokhoz szükséges fehérjéket, beleértve a komplementrendszer fehérjéit, proteolízis-gátlókat, akutfázisválasz-fehérjéket és LPS-kötő fehérjéket, hem- és vasmetabolizmushoz szükséges, vérlemezke-szabályzó, vitaminkötő és általános transzportfehérjéket.[8]

Tanulmányok

Az atherosclerosis a koszorúér-betegségek egyik leggyakoribb oka.[10] Továbbá az ischaemiás szívbetegségek a halál legfőbb okai a világon.[11] Számos tanulmány vizsgált lehetséges összefüggéseket a betegség és a vérplazma lipoprotein-koncentrációja közt. Számos feltételezés létezik az okokra, de egyik sincs még bizonyítva.[12][13][14][15][16][17][18] E tanulmányok korrelációt mutattak ki (amely még nem ok-okozati összefüggés)[19] az atherosclerosis és a részecskekoncentráció közt. Kifejezetten különböző fenotípusokat célzó tanulmányok kellenek annak meghatározására, hogy a részecskék száma válasz-e a diéta összetételére.[20] [21] A Citizen Science Foundation kísérletet tesz erre.[22]

Jegyzetek

  1. ↑ J. W. Gofman, H. B. Jones, F. T. Lindgren, T. P. Lyon, H. A. Elliott, B. Strisower (1950. 8). „Blood lipids and human atherosclerosis”. Circulation 2 (2), 161–78. o. DOI:10.1161/01.CIR.2.2.161. PMID 15427204.  
  2. ↑ Microbial Proteolipids and Lipopeptides - glycopeptidolipids, surfactin, iturnins, polymyxins, daptomycin. The LipidWeb . (Hozzáférés: 2019. július 21.)
  3. ↑ Satyanarayana, U.. Biochemistry, 2nd, Kolkata, India: Books and Allied (2002. szeptember 26.). ISBN 8187134801. OCLC 71209231 
  4. ↑ Feingold, Kenneth R. & Grunfeld, Carl (2000), Feingold, Kenneth R.; Anawalt, Bradley & Boyce, Alison et al., eds., Introduction to Lipids and Lipoproteins, South Dartmouth (MA): MDText.com, Inc., <http://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK305896/>. Hozzáférés ideje: 2020-12-10
  5. ↑ Vantera Clinical Analyzer - MDEA 2013 Finalist. YouTube.com . LipoScience, Inc.
  6. ↑ Biochemistry 2nd Ed. 1995 Garrett & Grisham
  7. ↑ Principles of Biochemistry 2nd Ed. 1995 Zubay, Parson and Vance
  8. ↑ a b c d e (2013. október 1.) „Proteomic diversity of high density lipoproteins: our emerging understanding of its importance in lipid transport and beyond”. Journal of Lipid Research 54 (10), 2575–85. o. DOI:10.1194/jlr.R035725. PMID 23434634. PMC 3770071.  
  9. ↑ (2014. szeptember 26.) „LDL and HDL subfractions, dysfunctional HDL: treatment options”. Current Pharmaceutical Design 20 (40), 6249–55. o. DOI:10.2174/1381612820666140620154014. PMID 24953394.  
  10. ↑ Coronary Artery Disease (CAD). cdc.gov. (Hozzáférés: 2021. január 18.)
  11. ↑ The top 10 causes of death. who.int. (Hozzáférés: 2017. január 2.)
  12. ↑ (1993) „Science, atherosclerosis and the "age of unreason": A review”. Integrative Physiological and Behavioral Science 28 (4), 388–395. o. DOI:10.1007/BF02690936. PMID 8117583. (Hozzáférés: 2021. január 18.)  
  13. ↑ (1979) „Dietary Fats and Coronary Heart Disease: Unfinished Business”. The Lancet 314 (8156–8157), 1345–1348. o. DOI:10.1016/S0140-6736(79)92827-7. PMID 92686.  
  14. ↑ (1989) „Test of effect of lipid lowering by diet on cardiovascular risk. The Minnesota Coronary Survey”. Arteriosclerosis 9 (1), 129–35. o. DOI:10.1161/01.atv.9.1.129. PMID 2643423.  
  15. ↑ Low fat, low cholesterol diet in secondary prevention of coronary heart disease, Advances in Experimental Medicine and Biology, 317–330. o.. DOI: 10.1007/978-1-4684-0967-3_18 (1978). ISBN 978-1-4684-0969-7 
  16. ↑ (2006. február 8.) „Low-Fat Dietary Pattern and Risk of Cardiovascular Disease: The Women's Health Initiative Randomized Controlled Dietary Modification Trial”. JAMA 295 (6), 655–666. o. DOI:10.1001/jama.295.6.655. PMID 16467234. (Hozzáférés: 2021. január 18.)  
  17. ↑ (2013) „The Women's Health Initiative Randomized Controlled Dietary Modification Trial: An inconvenient finding and the diet-heart hypothesis”. South African Medical Journal 103 (11), 824–825. o. DOI:10.7196/SAMJ.7343. PMID 24148164. (Hozzáférés: 2021. január 18.)  
  18. ↑ Prof. Tim Noakes - The Cholesterol Hypothesis: 10 Key Ideas that the Diet Dictators Have Hidden.... youtube.com. (Hozzáférés: 2021. január 18.)
  19. ↑ Prof. Tim Noakes - 'The Cholesterol Hypothesis: 10 Key Ideas that the Diet Dictators Have Hidden...'. youtube.com. (Hozzáférés: 2021. január 20.)
  20. ↑ Cholesterol Code: Reverse Engineering the Mystery. cholesterolcode.com. (Hozzáférés: 2021. január 18.)
  21. ↑ Archiválva a Ghostarchive-on és a Wayback Machine-ben: Dave Feldman - 'The Dynamic Influence of a High Fat Diet on Cholesterol Variability'. youtube.com. (Hozzáférés: 2021. január 18.)
  22. ↑ Citizen Science Foundation. citizensciencefoundation.org. (Hozzáférés: 2021. január 18.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lipoprotein című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lipoproteinek&oldid=25937856”