Ugrás a tartalomhoz

„Brasszinoszteroid” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szubcsonk, ez olyan, mint egy szótári bejegyzés, márpedig a WP nem szótár
Bercess (vitalap | szerkesztései)
Készült a(z) „Brassinosteroid” oldal lefordításával
Címkék: Szubcsonk- vagy törléssablon levétele Egyértelműsítő hivatkozások [[1]] ContentTranslation2
1. sor: 1. sor:
{{szubcsonk|2022. március 29., 09:38 (CEST)}}
A brasszinoszteroidok [[Növényi hormon|növényi hormonok]], amelyek szabályozzák a sejtosztódást és -megnyúlást, a fotomorfogenezist, a reproduktív fejlődést, a levélöregedést és a stresszválaszokat.<ref>{{Cite web |url=https://dtk.tankonyvtar.hu/bitstream/handle/123456789/8589/13-Etilen-ABA-brasszinoszteroidok.pdf?sequence=13&isAllowed=y |title=https://dtk.tankonyvtar.hu/ |accessdate=2022-03-28}}</ref>


[[Fájl:Brassinolide2.svg|bélyegkép| [[Brassinolide|Brasszinolid]], az elsőként izolált brasszinoszteroid, melyről kimutatták, hogy biológiai aktivitással rendelkezik]]
==Források==
A '''brasszinoszteroidok''' (rövidítése BR vagy ritkábban BS) <ref name="Khripach, VLADIMIR 2000">{{Cite journal|first=Vladimir|author=Khripach|title=Twenty Years of Brassinosteroids: Steroidal Plant Hormones Warrant Better Crops for the XXI Century|journal=Annals of Botany|volume=86|issue=3|date=2000|pages=441–47|doi=10.1006/anbo.2000.1227}}</ref> a polihidroxiszteroidok egy osztálya, amely a [[Növényi hormon|növényi hormonok]] egyik családjaként ismert, endokrin-reszponzív rákos megbetegedések esetén apoptózis kiváltására és növekedés gátlására alkalmasak így rákellenes gyógyszerként is hasznosak lehetnek. A brasszinoszteroidokat először az 1970-es években fedezték fel, amikor Mitchell és mtsai. felfigyeltek markáns növekedésserkentő tulajdonságukra. A repce pollen ( ''[[Repce|Brassica napus]]'' ) szerves kivonatainak kezelésével a szár megnyúlását és a sejtosztódás fokozódását idézték elő. <ref name="Mitchell-et-al-1970" /> A kísérletben használt biológiailag aktív anyag a [[Brassinolide|Brasszinolid]] volt az első izolált brasszinoszteroid. <ref name="10.1038/281216a0">{{Cite journal|title=Brassinolide, a plant growth-promoting steroid isolated from ''Brassica napus'' pollen|journal=Nature|volume=281|pages=216–217|year=1979|doi=10.1038/281216a0|author=Grove|first=Michael D.|issue=5728}}</ref> <ref name="Mitchell-et-al-1970">{{Cite journal|title=Brassins{{emdash}}a new family of plant hormones from rape pollen|journal=Nature|volume=225|issue=5237|pages=1065–6|date=March 1970|pmid=16056912|doi=10.1038/2251065a0}}</ref> Az előbbi kísérletben a molekula előállításához 230 kg repce pollent használtak, melyből mindössze 10 mg. brasszinoszteroid keletkezett. Felfedezésük óta több mint 70 BR-vegyületet izoláltak növényekből. <ref>{{Cite journal|author=Bajguz|first=A.|title=Metabolism of brassinosteroids in plants|journal=Plant Physiology and Biochemistry|volume=45|issue=2|pages=95–107|date=February 2007|pmid=17346983|doi=10.1016/j.plaphy.2007.01.002}}</ref>
{{jegyzetek}}
{{Növényi hormonok}}
{{csonk-növény}}


== Bioszintézis ==
A BR-t a kampeszterolból bioszintetizálják. A bioszintézis útját japán kutatók tisztázták, és más növényfajok BR bioszintézis mutánsainak elemzésével bizonyították (''[[lúdfű]]'', [[paradicsom]], [[borsó]]). <ref>{{Cite journal|author=Fujioka|first=S|year=1997|title=Biosynthesis and metabolism of brassinosteroids|journal=Physiologia Plantarum|volume=100|issue=3|pages=710–15|doi=10.1111/j.1399-3054.1997.tb03078.x}}</ref> A növényekben a BR-szintézis helyeit kísérletileg nem igazolták. Az egyik jól alátámasztott hipotézis, hogy minden szövet termel BR-t, mivel a BR bioszintetikus és szignáltranszdukciós gének számos növényi szervben expresszálódnak, és a hormonok rövid távú aktivitása is ezt támasztja alá. <ref name="Clouse">{{Cite journal|author=Clouse|first=SD|title=Brassinosteroids: Essential Regulators of Plant Growth and Development|journal=Annual Review of Plant Physiology and Plant Molecular Biology|volume=49|pages=427–451|date=June 1998|pmid=15012241|doi=10.1146/annurev.arplant.49.1.427}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFClouseSasse1998">Clouse, SD; Sasse, JM. (June 1998). "Brassinosteroids: Essential Regulators of Plant Growth and Development". ''Annual Review of Plant Physiology and Plant Molecular Biology''. '''49''': 427–451. [[Digital object identifier|doi]]:[[doi:10.1146/annurev.arplant.49.1.427|10.1146/annurev.arplant.49.1.427]]. [[PubMed|PMID]]&nbsp;[//pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15012241 15012241].</cite></ref> <ref>{{Cite journal|author=Li|first=JM|title=A putative leucine-rich repeat receptor kinase involved in brassinosteroid signal transduction|journal=Cell|volume=90|issue=5|pages=929–38|date=September 1997|pmid=9298904|doi=10.1016/S0092-8674(00)80357-8}}</ref> Kísérletek kimutatták, hogy lehetséges a nagy távolságú szállítás, és az áramlás a növény tövétől a csúcsokig (akropetál) történik, de nem ismert, hogy ez a mozgás biológiailag releváns-e. <ref name="Clouse" />

== Hormonális aktivitás ==
A BR-kről kimutatták, hogy számos növényi folyamatban részt vesznek:

* A sejtek osztódásának és megnyúlásának elősegítése; az <ref name="Clouse">{{Cite journal|author=Clouse|first=SD|title=Brassinosteroids: Essential Regulators of Plant Growth and Development|journal=Annual Review of Plant Physiology and Plant Molecular Biology|volume=49|pages=427–451|date=June 1998|pmid=15012241|doi=10.1146/annurev.arplant.49.1.427}}</ref> [[Auxinok|auxinnal]] együttműködik a hatás elérése érdekében. <ref name="plos">{{Cite journal|author=Nemhauser|first=Jennifer L.|title=Interdependency of brassinosteroid and auxin signaling in Arabidopsis|journal=PLOS Biology|volume=2|issue=9|pages=E258|date=September 2004|pmid=15328536|doi=10.1371/journal.pbio.0020258}}</ref>
* Szerepe tisztázatlan a sejtosztódásban és a sejtfal regenerációjában. <ref name="Clouse" />
* Az [[edénynyaláb]] differenciálódás elősegítése; A BR jelátvitelt a vaszkuláris differenciálódás során tanulmányozták. <ref>{{Cite journal|author=Caño-Delgado|first=A|title=BRL1 and BRL3 are novel brassinosteroid receptors that function in vascular differentiation in Arabidopsis|journal=Development|volume=131|issue=21|pages=5341–51|date=November 2004|pmid=15486337|doi=10.1242/dev.01403}}</ref>
* Szükséges a pollen megnyúlásához a pollentömlő kialakulásához. <ref>{{Cite journal|author=Hewitt|first=FR|year=1985|title=Effect of brassinolide and other growth regulators on the germination and growth of pollen tubes of "Prunus avium" using a multiple hanging drop assay|journal=Aust. J. Plant Physiol.|volume=12|issue=2|pages=201–11|doi=10.1071/PP9850201}}</ref>
* Az öregedés felgyorsulása haldokló [[Szövet (biológia)|szövettenyészet]]<nowiki/>ek sejtjeiben; a BR-hiányos mutáns növények késleltetett öregedése alátámasztja, hogy ez a hatás biológiailag releváns lehet. <ref name="Clouse" />
* Védelmet nyújt a növényeknek hideg és szárazság idején. <ref name="Clouse" />

A ''Lychnis viscaria'' növényből származó kivonat viszonylag nagy mennyiségű brasszinoszteroidot tartalmaz. A ''Lychnis viscaria'' növeli a környező növények betegségekkel szembeni ellenálló képességét. 

A [[b:Növények/Növények_gyógyhatása/B/Bengáli_birs|bengálibirsből]] (''Aegle marmelos)'' (Rutaceae) izolált 24-epibrasszinolidot (EBL) (mely [[brasszinoszteroid]]) anti[[Genotoxikus anyag|genotoxikus]] hatását vizsgálták [[maleinsav]]-hidrazid (MH) által kiváltott vöröshagyma (''[[Vöröshagyma|Allium cepa]])'' kromoszóma-rendellenesség esetén. Kimutatták, hogy a maleinsav-hidraziddal kiváltott kromoszóma-rendellenességek százalékos aránya szignifikánsan csökkent a 24-epibraszinolid kezelés hatására. <ref>{{Cite journal|author=Sondhi|first=N.|year=2008|title=Isolation of 24-epibrassinolide from leaves of "Aegle marmelos" and evaluation of its antigenotoxicity potential employing ''Allium cepa'' chromosomal aberration assay|journal=Plant Growth Regul|volume=54|issue=3|pages=217–224|doi=10.1007/s10725-007-9242-7}}</ref>

Beszámoltak arról, hogy a BR-k mind az abiotikus, mind pedig a biotikus stressz ellen hatásosak a növényekben. <ref>{{Cite journal|author=Sharma|first=P.|year=2007|title=Effects of 24-Epibrassinolide on growth and metal uptake in "Brassica juncea" L. under copper metal stress|journal=Acta Physiologiae Plantarum|volume=29|issue=3|pages=259–263|doi=10.1007/s11738-007-0032-7}}</ref> <ref>{{Cite journal|author=Sharma|first=P|year=2008|title=Effects of 28-homobrassinolide on nickel uptake, protein content and antioxidative defence system in "Brassica juncea|journal=Biol. Plant.|volume=52|issue=4|pages=767–770|doi=10.1007/s10535-008-0149-6}}</ref> Bebizonyosodott, hogy a brasszinoszteroidok uborkán történő alkalmazása fokozza a növény [[Anyagcsere|anyagcseréjét]] és a peszticidek eltávolítását. Segítségével elősegíthető a nem ökológiai gazdálkodás során termesztett zöldségekből a maradék peszticidek eltávolítása, csökkentve az emberbe jutásuk valószínűségét. <ref>{{Cite journal|author=Xiao Jian|first=Xia|title=Brassinosteroids promote metabolism of pesticides in cucumber|journal=Journal of Agricultural and Food Chemistry|volume=57|issue=18|pages=8406–13|date=September 2009|pmid=19694443|doi=10.1021/jf901915a}}</ref>

A BR-ek kezelt rizsmagokra (Oryza sativa L.) számos hatást fejtenek ki, kimutatták például, hogy csökkentik a sóstressz növekedést gátló hatását. <ref name="Anuradha, S 2003">{{Cite journal|author=Anuradha, S, and S Seeta Ram Rao|title=Application of brassinosteroids to rice seeds (Oryza sativa L.) reduced the impact of salt stress on growth, prevented photosynthetic pigment loss and increased nitrate reductase activity.|volume=40|issue=1|pages=29–32|journal=Plant Growth Regulation|date=May 2003|doi=10.1023/A:1023080720374}}</ref> A kifejlődött növények tömegének elemzésekor a kezelt magvak jobban teljesítettek, mint a szikes és nem sós táptalajon termesztett növények, azonban a száraz tömeg elemzésekor BR-kezelt magvak csak a szikes táptalajon termesztett, kezeletlen növényeknél teljesítették jobban. <ref name="Anuradha, S 2003" /> Sóstressz alatti paradicsomot vizsgálva ( ''Lycopersicon esculentum'' ) csökkent a klorofill a és klorofill b koncentrációja, és így a pigmentáció is csökkent.  A BR-vel kezelt rizsmagok jelentősen visszaállították a pigmentszintet azokban a növényekben, amelyeket sós táptalajon termesztettek, összehasonlítva a nem kezelt növényekkel azonos körülmények között. <ref name="Anuradha, S 2003" />

== Jelző mechanizmus ==

== Mezőgazdasági felhasználás ==
A kertészeti növények termesztésében BR szerepe kiemelkedő lehet. Kiterjedt kutatások alapján a BR képes a termesztett kertészeti növények mennyiségének és minőségének javítására, valamint képes megvédeni a növényeket a közvetlen környezetben előforduló számos stresszhatás ellen. <ref name="ReferenceA">{{Hivatkozás/Könyv |title=Brassinosteroids: A Class of Plant Hormone |url=https://archive.org/details/brassinosteroids00haya_168 |year=2011 |publisher=Springer |location=Dordrecht, Netherlands |isbn=978-94-007-0189-2 |doi=10.1007/978-94-007-0189-2_9 |page=269–288 |chapter=Role of Brassinosteroids on Horticultural Crops}}</ref> <ref name="Khripach, VLADIMIR 2000">{{Cite journal|first=Vladimir|author=Khripach|title=Twenty Years of Brassinosteroids: Steroidal Plant Hormones Warrant Better Crops for the XXI Century|journal=Annals of Botany|volume=86|issue=3|date=2000|pages=441–47|doi=10.1006/anbo.2000.1227}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFKhripachZhabinskiiade_Groot2000">Khripach, Vladimir; Zhabinskiia, Vladimir; de Groot, Aede (2000). [[doi:10.1006/anbo.2000.1227|"Twenty Years of Brassinosteroids: Steroidal Plant Hormones Warrant Better Crops for the XXI Century"]]. ''Annals of Botany'' (86th&nbsp;ed.). '''86''' (3): 441–47. [[Digital object identifier|doi]]:<span class="cs1-lock-free" title="Freely accessible">[[doi:10.1006/anbo.2000.1227|10.1006/anbo.2000.1227]]</span>. [[JSTOR (azonosító)|JSTOR]]&nbsp;[//www.jstor.org/stable/42766031 42766031]. [[S2CID (azonosító)|S2CID]]&nbsp;[https://api.semanticscholar.org/CorpusID:49561922 49561922].</cite></ref> A stabilabb szintetikus analógok szintézise és a sejtes BR-aktivitás genetikai manipulálásával foglalkozó technológia fejlődésével a BR felhasználása a kertészeti növények termesztésében a gyakorlatban is reménykeltő stratégiává vált a terméshozam és a termesztési siker javítása érdekében. <ref name="ReferenceA" />

A BR alkalmazása bizonyítottan hatásos a ''Phytophthora infestans'', az [[uborka]] penészgombája, a vírusos betegségek és számos más kórokozó ellen. <ref name="Khripach, VLADIMIR 2000">{{Cite journal|first=Vladimir|author=Khripach|title=Twenty Years of Brassinosteroids: Steroidal Plant Hormones Warrant Better Crops for the XXI Century|journal=Annals of Botany|volume=86|issue=3|date=2000|pages=441–47|doi=10.1006/anbo.2000.1227}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFKhripachZhabinskiiade_Groot2000">Khripach, Vladimir; Zhabinskiia, Vladimir; de Groot, Aede (2000). [[doi:10.1006/anbo.2000.1227|"Twenty Years of Brassinosteroids: Steroidal Plant Hormones Warrant Better Crops for the XXI Century"]]. ''Annals of Botany'' (86th&nbsp;ed.). '''86''' (3): 441–47. [[Digital object identifier|doi]]:<span class="cs1-lock-free" title="Freely accessible">[[doi:10.1006/anbo.2000.1227|10.1006/anbo.2000.1227]]</span>. [[JSTOR (azonosító)|JSTOR]]&nbsp;[//www.jstor.org/stable/42766031 42766031]. [[S2CID (azonosító)|S2CID]]&nbsp;[https://api.semanticscholar.org/CorpusID:49561922 49561922].</cite></ref>

A BR segíthet áthidalni a fogyasztók egészségügyi aggályai és a termesztők növénytermesztés intenzifikálási igénye közötti szakadékot. A BR használatának egyik fő előnye, hogy nem terheli a környezetet, mert természetes módon hatnak. Mivel természetes „növényerősítő anyag”, a BR kijuttatása kedvezőbb lenne, mint a peszticidek használata, ráadásul nem indukálja a kártevők koevolúcióját. <ref name="Khripach, VLADIMIR 2000">{{Cite journal|first=Vladimir|author=Khripach|title=Twenty Years of Brassinosteroids: Steroidal Plant Hormones Warrant Better Crops for the XXI Century|journal=Annals of Botany|volume=86|issue=3|date=2000|pages=441–47|doi=10.1006/anbo.2000.1227}}<cite class="citation journal cs1" data-ve-ignore="true" id="CITEREFKhripachZhabinskiiade_Groot2000">Khripach, Vladimir; Zhabinskiia, Vladimir; de Groot, Aede (2000). [[doi:10.1006/anbo.2000.1227|"Twenty Years of Brassinosteroids: Steroidal Plant Hormones Warrant Better Crops for the XXI Century"]]. ''Annals of Botany'' (86th&nbsp;ed.). '''86''' (3): 441–47. [[Digital object identifier|doi]]:<span class="cs1-lock-free" title="Freely accessible">[[doi:10.1006/anbo.2000.1227|10.1006/anbo.2000.1227]]</span>. [[JSTOR (azonosító)|JSTOR]]&nbsp;[//www.jstor.org/stable/42766031 42766031]. [[S2CID (azonosító)|S2CID]]&nbsp;[https://api.semanticscholar.org/CorpusID:49561922 49561922].</cite></ref>

Németországban a növényből származó kivonat "növényerősítő anyagként" használható. <ref name="Roth-et-al-2000{{cite journal | authors=Udo Roth, Annette Friebe, Heide Schnabl | title=Resistance Induction in Plants by a Brassinosteroid-Containing Extract of ''Lychnis viscaria'' L. | doi=10.1515/znc-2000-7-813 | journal=[[Zeitschrift für Naturforschung C]]| year=2000 | volume=55 | issue=7–8 | pages=552–559 | s2cid=39948194 }} ==Detection and chemical analysis== BRs can be detected by [[Gas chromatography–mass spectrometry|gas chromatography mass spectrometry]] and [[bioassay]]s.<ref">{{Cite journal|author=Kim|first=Seong-Ki|title=Identification of Two Brassinosteroids from the Cambial Region of Scots Pine (''Pinus silverstris'') by Gas Chromatography-Mass Spectrometry, after Detection Using a Dwarf Rice Lamina Inclination Bioassay|journal=Plant Physiology|volume=94|issue=4|pages=1709–13|date=December 1990|pmid=16667906|doi=10.1104/pp.94.4.1709}}</ref> Léteznek biológiai tesztek, amelyek képesek kimutatni a BR-eket a növényben, például a bab második szártag megnyúlási vizsgálata és a rizslevél lemezének hajlástesztje. <ref>{{Cite journal|author=Tossi|first=Vanesa E.|title=A bioassay for brassinosteroid activity based on the in vitro fluorimetric detection of nitric oxide production|journal=Steroids|volume=102|pages=46–52|date=October 2015|pmid=26209812|doi=10.1016/j.steroids.2015.07.003}}</ref>

== Hivatkozások ==

== Külső linkek ==

[[Kategória:Laktonok]]
[[Kategória:Növényi hormonok]]
[[Kategória:Növényi hormonok]]
[[Kategória:Szteroidok]]

A lap 2022. március 29., 14:32-kori változata

Brasszinolid, az elsőként izolált brasszinoszteroid, melyről kimutatták, hogy biológiai aktivitással rendelkezik

A brasszinoszteroidok (rövidítése BR vagy ritkábban BS) [1] a polihidroxiszteroidok egy osztálya, amely a növényi hormonok egyik családjaként ismert, endokrin-reszponzív rákos megbetegedések esetén apoptózis kiváltására és növekedés gátlására alkalmasak így rákellenes gyógyszerként is hasznosak lehetnek. A brasszinoszteroidokat először az 1970-es években fedezték fel, amikor Mitchell és mtsai. felfigyeltek markáns növekedésserkentő tulajdonságukra. A repce pollen ( Brassica napus ) szerves kivonatainak kezelésével a szár megnyúlását és a sejtosztódás fokozódását idézték elő. [2] A kísérletben használt biológiailag aktív anyag a Brasszinolid volt az első izolált brasszinoszteroid. [3] [2] Az előbbi kísérletben a molekula előállításához 230 kg repce pollent használtak, melyből mindössze 10 mg. brasszinoszteroid keletkezett. Felfedezésük óta több mint 70 BR-vegyületet izoláltak növényekből. [4]

Bioszintézis

A BR-t a kampeszterolból bioszintetizálják. A bioszintézis útját japán kutatók tisztázták, és más növényfajok BR bioszintézis mutánsainak elemzésével bizonyították (lúdfű, paradicsom, borsó). [5] A növényekben a BR-szintézis helyeit kísérletileg nem igazolták. Az egyik jól alátámasztott hipotézis, hogy minden szövet termel BR-t, mivel a BR bioszintetikus és szignáltranszdukciós gének számos növényi szervben expresszálódnak, és a hormonok rövid távú aktivitása is ezt támasztja alá. [6] [7] Kísérletek kimutatták, hogy lehetséges a nagy távolságú szállítás, és az áramlás a növény tövétől a csúcsokig (akropetál) történik, de nem ismert, hogy ez a mozgás biológiailag releváns-e. [6]

Hormonális aktivitás

A BR-kről kimutatták, hogy számos növényi folyamatban részt vesznek:

  • A sejtek osztódásának és megnyúlásának elősegítése; az [6] auxinnal együttműködik a hatás elérése érdekében. [8]
  • Szerepe tisztázatlan a sejtosztódásban és a sejtfal regenerációjában. [6]
  • Az edénynyaláb differenciálódás elősegítése; A BR jelátvitelt a vaszkuláris differenciálódás során tanulmányozták. [9]
  • Szükséges a pollen megnyúlásához a pollentömlő kialakulásához. [10]
  • Az öregedés felgyorsulása haldokló szövettenyészetek sejtjeiben; a BR-hiányos mutáns növények késleltetett öregedése alátámasztja, hogy ez a hatás biológiailag releváns lehet. [6]
  • Védelmet nyújt a növényeknek hideg és szárazság idején. [6]

A Lychnis viscaria növényből származó kivonat viszonylag nagy mennyiségű brasszinoszteroidot tartalmaz. A Lychnis viscaria növeli a környező növények betegségekkel szembeni ellenálló képességét. 

A bengálibirsből (Aegle marmelos) (Rutaceae) izolált 24-epibrasszinolidot (EBL) (mely brasszinoszteroid) antigenotoxikus hatását vizsgálták maleinsav-hidrazid (MH) által kiváltott vöröshagyma (Allium cepa) kromoszóma-rendellenesség esetén. Kimutatták, hogy a maleinsav-hidraziddal kiváltott kromoszóma-rendellenességek százalékos aránya szignifikánsan csökkent a 24-epibraszinolid kezelés hatására. [11]

Beszámoltak arról, hogy a BR-k mind az abiotikus, mind pedig a biotikus stressz ellen hatásosak a növényekben. [12] [13] Bebizonyosodott, hogy a brasszinoszteroidok uborkán történő alkalmazása fokozza a növény anyagcseréjét és a peszticidek eltávolítását. Segítségével elősegíthető a nem ökológiai gazdálkodás során termesztett zöldségekből a maradék peszticidek eltávolítása, csökkentve az emberbe jutásuk valószínűségét. [14]

A BR-ek kezelt rizsmagokra (Oryza sativa L.) számos hatást fejtenek ki, kimutatták például, hogy csökkentik a sóstressz növekedést gátló hatását. [15] A kifejlődött növények tömegének elemzésekor a kezelt magvak jobban teljesítettek, mint a szikes és nem sós táptalajon termesztett növények, azonban a száraz tömeg elemzésekor BR-kezelt magvak csak a szikes táptalajon termesztett, kezeletlen növényeknél teljesítették jobban. [15] Sóstressz alatti paradicsomot vizsgálva ( Lycopersicon esculentum ) csökkent a klorofill a és klorofill b koncentrációja, és így a pigmentáció is csökkent.  A BR-vel kezelt rizsmagok jelentősen visszaállították a pigmentszintet azokban a növényekben, amelyeket sós táptalajon termesztettek, összehasonlítva a nem kezelt növényekkel azonos körülmények között. [15]

Jelző mechanizmus

Mezőgazdasági felhasználás

A kertészeti növények termesztésében BR szerepe kiemelkedő lehet. Kiterjedt kutatások alapján a BR képes a termesztett kertészeti növények mennyiségének és minőségének javítására, valamint képes megvédeni a növényeket a közvetlen környezetben előforduló számos stresszhatás ellen. [16] [1] A stabilabb szintetikus analógok szintézise és a sejtes BR-aktivitás genetikai manipulálásával foglalkozó technológia fejlődésével a BR felhasználása a kertészeti növények termesztésében a gyakorlatban is reménykeltő stratégiává vált a terméshozam és a termesztési siker javítása érdekében. [16]

A BR alkalmazása bizonyítottan hatásos a Phytophthora infestans, az uborka penészgombája, a vírusos betegségek és számos más kórokozó ellen. [1]

A BR segíthet áthidalni a fogyasztók egészségügyi aggályai és a termesztők növénytermesztés intenzifikálási igénye közötti szakadékot. A BR használatának egyik fő előnye, hogy nem terheli a környezetet, mert természetes módon hatnak. Mivel természetes „növényerősítő anyag”, a BR kijuttatása kedvezőbb lenne, mint a peszticidek használata, ráadásul nem indukálja a kártevők koevolúcióját. [1]

Németországban a növényből származó kivonat "növényerősítő anyagként" használható. [17] Léteznek biológiai tesztek, amelyek képesek kimutatni a BR-eket a növényben, például a bab második szártag megnyúlási vizsgálata és a rizslevél lemezének hajlástesztje. [18]

Hivatkozások

Külső linkek

  1. a b c d Khripach (2000. június 29.). „Twenty Years of Brassinosteroids: Steroidal Plant Hormones Warrant Better Crops for the XXI Century”. Annals of Botany 86 (3), 441–47. o. DOI:10.1006/anbo.2000.1227.   Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „Khripach, VLADIMIR 2000” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  2. a b (1970. március 1.) „BrassinsSablon:Emdasha new family of plant hormones from rape pollen”. Nature 225 (5237), 1065–6. o. DOI:10.1038/2251065a0. PMID 16056912.  
  3. Grove (1979). „Brassinolide, a plant growth-promoting steroid isolated from Brassica napus pollen”. Nature 281 (5728), 216–217. o. DOI:10.1038/281216a0.  
  4. Bajguz (2007. február 1.). „Metabolism of brassinosteroids in plants”. Plant Physiology and Biochemistry 45 (2), 95–107. o. DOI:10.1016/j.plaphy.2007.01.002. PMID 17346983.  
  5. Fujioka (1997). „Biosynthesis and metabolism of brassinosteroids”. Physiologia Plantarum 100 (3), 710–15. o. DOI:10.1111/j.1399-3054.1997.tb03078.x.  
  6. a b c d e f Clouse (1998. június 1.). „Brassinosteroids: Essential Regulators of Plant Growth and Development”. Annual Review of Plant Physiology and Plant Molecular Biology 49, 427–451. o. DOI:10.1146/annurev.arplant.49.1.427. PMID 15012241.  Clouse, SD; Sasse, JM. (June 1998). "Brassinosteroids: Essential Regulators of Plant Growth and Development". Annual Review of Plant Physiology and Plant Molecular Biology. 49: 427–451. doi:10.1146/annurev.arplant.49.1.427. PMID 15012241. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „Clouse” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  7. Li (1997. szeptember 1.). „A putative leucine-rich repeat receptor kinase involved in brassinosteroid signal transduction”. Cell 90 (5), 929–38. o. DOI:10.1016/S0092-8674(00)80357-8. PMID 9298904.  
  8. Nemhauser (2004. szeptember 1.). „Interdependency of brassinosteroid and auxin signaling in Arabidopsis”. PLOS Biology 2 (9), E258. o. DOI:10.1371/journal.pbio.0020258. PMID 15328536.  
  9. Caño-Delgado (2004. november 1.). „BRL1 and BRL3 are novel brassinosteroid receptors that function in vascular differentiation in Arabidopsis”. Development 131 (21), 5341–51. o. DOI:10.1242/dev.01403. PMID 15486337.  
  10. Hewitt (1985). „Effect of brassinolide and other growth regulators on the germination and growth of pollen tubes of "Prunus avium" using a multiple hanging drop assay”. Aust. J. Plant Physiol. 12 (2), 201–11. o. DOI:10.1071/PP9850201.  
  11. Sondhi (2008). „Isolation of 24-epibrassinolide from leaves of "Aegle marmelos" and evaluation of its antigenotoxicity potential employing Allium cepa chromosomal aberration assay”. Plant Growth Regul 54 (3), 217–224. o. DOI:10.1007/s10725-007-9242-7.  
  12. Sharma (2007). „Effects of 24-Epibrassinolide on growth and metal uptake in "Brassica juncea" L. under copper metal stress”. Acta Physiologiae Plantarum 29 (3), 259–263. o. DOI:10.1007/s11738-007-0032-7.  
  13. Sharma (2008). „Effects of 28-homobrassinolide on nickel uptake, protein content and antioxidative defence system in "Brassica juncea”. Biol. Plant. 52 (4), 767–770. o. DOI:10.1007/s10535-008-0149-6.  
  14. Xiao Jian (2009. szeptember 1.). „Brassinosteroids promote metabolism of pesticides in cucumber”. Journal of Agricultural and Food Chemistry 57 (18), 8406–13. o. DOI:10.1021/jf901915a. PMID 19694443.  
  15. a b c Anuradha, S, and S Seeta Ram Rao (2003. május 1.). „Application of brassinosteroids to rice seeds (Oryza sativa L.) reduced the impact of salt stress on growth, prevented photosynthetic pigment loss and increased nitrate reductase activity.”. Plant Growth Regulation 40 (1), 29–32. o. DOI:10.1023/A:1023080720374.  
  16. a b Role of Brassinosteroids on Horticultural Crops, Brassinosteroids: A Class of Plant Hormone. Dordrecht, Netherlands: Springer, 269–288. o.. DOI: 10.1007/978-94-007-0189-2_9 (2011). ISBN 978-94-007-0189-2 
  17. Kim (1990. december 1.). „Identification of Two Brassinosteroids from the Cambial Region of Scots Pine (Pinus silverstris) by Gas Chromatography-Mass Spectrometry, after Detection Using a Dwarf Rice Lamina Inclination Bioassay”. Plant Physiology 94 (4), 1709–13. o. DOI:10.1104/pp.94.4.1709. PMID 16667906.  
  18. Tossi (2015. október 1.). „A bioassay for brassinosteroid activity based on the in vitro fluorimetric detection of nitric oxide production”. Steroids 102, 46–52. o. DOI:10.1016/j.steroids.2015.07.003. PMID 26209812.