„Rhinosporidium seeberi” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Eredet: Nem biztos, hogy eza jó kifejezés.
117. sor: 117. sor:


== Járványtani szerepe ==
== Járványtani szerepe ==
Mintegy 70 országból jelentettek rinosporodiázisos fertőzéseket, azonban a túlnyomó többséget (95%) az indiai és srí lankai esetek teszik ki. A legfertőzöttebb területnek Srí Lanka számít lakosságarányosan. Természetesen a világ más országaiban találkozhatunk a betegséggel.<ref name="morelli" >{{cite journal
|pmc = 1560165
|doi = 10.1186/1746-1596-1-25
|date=Aug 2006
|author1=Morelli, L
|author2=Polce, M
|author3=Piscioli, F
|author4=Del, Nonno, F
|author5=Covello, R
|author6=Brenna, A
|author7=Cione, A
|author8=Licci, S
|title = Human nasal rhinosporidiosis: an Italian case report.
|volume = 1
|issue = 1
|pages = 25
|pmid = 16945122
|journal = Diagnostic Pathology }}</ref>
<ref>{{cite journal
|pmc = 2007358
|title = ''Rhinosporidium Seeberi'': Pathological Histology and Report of the Third Case from the United States
|author1=Carl Vernon Weller
|author2=Aaron D. Riker
|name-list-style=amp
|journal = Am J Pathol
|date=November 1930
|volume = 6
|issue = 6
|pages = 721–732
|pmid = 19969938 }}</ref>
<ref>{{citation
|pmc = 1680264
|title = Rhinosporidiosis in a Dog
|author1=B. Hoff
|author2=D. A. Hall
|name-list-style=amp
|journal = Can Vet J
|date=June 1986
|volume = 27
|issue = 6
|pages = 231–232
|pmid = 17422665 }}</ref>

Egy 1957-ben végzett felmérés szerint a fertőzés nincs jelen [[Jammu and Kashmir]], [[Himachal Pradesh]], [[Punjab]] és [[Haryana]] államokban, valamint India északkeleti részén. [[Tamil Nandu]]ban négy belső területet sikerült meghatározni: [[Madurai]], [[Ramnad]], [[Rajapalayam]] és [[Sivaganga]]. Ezek a területek megegyeznek abban, hogy tisztálkodásra közös tavakat és medencéket használnak.


== Átadás ==
== Átadás ==

A lap 2022. január 3., 22:30-kori változata

Rhinosporidium seeberi
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták
Csoport: Holozoa
Nemzetség: Rhinosporidium
Faj: R. seeberi


A Rhinosporidium seeberi egy eukarióta kórokozó, amely a rhinosporidiózis kialakulásáért felelős. Ez a betegség főleg emberk, lovak és kutyák szervezetében alakul ki, de megjelenik a háziállatok, macskák, rókák és madarak esetén is.[1] A fő elterjedési területe India és Srí Lanka, illetve általában a trópusokon jellemző.[1][2]

A betegséget magát 1892.-ben írták le, a kórokozót 1900-ban Seeber határozta meg.

A patogén Rhinosporidium seeberi és az általa okozott kór több jellemzője is rejtélyes, problematikus. Ide tartozik a természetes megjelenése, az életciklusának egyes aspektusai, az immunológiája, a lefolyása az emberben és egyes állatokban, az in vitro késése, a betegség megjelenése a kísérleti állatokban, ezért kevés az információ a gyógyszerekkel szembeni ellenállásáról. Thankamani elkülönített egy UMH.48 nevű szervezetet, amit R. seeberi-nek vélt. Ezt eredetileg szövetmintákból (váladék, biopszia) izolálta. A minták egyes fejlődési szakaszai egyezést mutattak a rhinosporidiózisos betegek szövetmintáival. Az UMH.48 spórái egy évtizedes hűtőben tárolás után is életképesnek bizonyultak, hasonlóan a Synchytrium endobioticum gombához, ami a burgonya fekete pattanásos betegségét okozza. Ugyanakkor aprolékos elemzések tisztázták a szervezet erdetét.[3] [4] [5]

Az ismeretek megvitatását és a betegséggel kapcsolatos kérdéseket Arseculeratne és Atapatti tette közzé.[6]

Eredet

A 20. század legnagyobb részében a Rhinosporidium seeberi hovatartozása bizonytalan volt (leginkább a gombák vagy a protiszták közé sorolták), amíg ki nem derült, hogy a Mesomycetozoea[7] csoportba (közkeletű nevén a DRIP kládba)[8] tartozik, más, főleg a halakat fertőző kórokozók közé. A mesomycetozoeák nem gombák és nem is állatok, de nagyjából akkor váltak külön az előbbi kettőtől, amikor azok egymástól.[5][9]

A Rhinosporidium seeberit általábana nemének egyetlen fajaként írják le, azonban újabb kutatások szerint a különböző hordozók eltérő szervezetektől fertőződik.[10]

Járványtani szerepe

Mintegy 70 országból jelentettek rinosporodiázisos fertőzéseket, azonban a túlnyomó többséget (95%) az indiai és srí lankai esetek teszik ki. A legfertőzöttebb területnek Srí Lanka számít lakosságarányosan. Természetesen a világ más országaiban találkozhatunk a betegséggel.[2] [11] [12]

Egy 1957-ben végzett felmérés szerint a fertőzés nincs jelen Jammu and Kashmir, Himachal Pradesh, Punjab és Haryana államokban, valamint India északkeleti részén. Tamil Nanduban négy belső területet sikerült meghatározni: Madurai, Ramnad, Rajapalayam és Sivaganga. Ezek a területek megegyeznek abban, hogy tisztálkodásra közös tavakat és medencéket használnak.

Átadás

Viselkedése

Patológia

Klinikai jelenségek

Kezelés

Források

  1. a b Alexis Berrocal & Alfonso López (March 2007), "Nasal rhinosporidiosis in a mule", Can Vet J 48 (3): 305–6
  2. a b (2006. augusztus 1.) „Human nasal rhinosporidiosis: an Italian case report.”. Diagnostic Pathology 1 (1), 25. o. DOI:10.1186/1746-1596-1-25. PMID 16945122.  
  3. V, Thankamani (2005. június 1.). „Rhinosporidium Seeberi Grown in Culture”. Sajosps, 118–123. o.  
  4. V, Thankamani (2011). „Demonstration of viability & developmental stages of 10 year old refrigerated culture of Rhinosporidium seeberi (?) UMH.48 first ever isolated from nasal Rhinosporidiosis- Yet another milestone, a tribute to Guillermo Seeber”. IJPI's Journal of Biotechnology and Biotherapeutics 1 (3), 11–21. o.  
  5. a b Raquel, Vilela (2012. október 1.). „The taxonomy and phylogenetics of the human and animal pathogen Rhinosporidium seeberi: A critical review”. Revista Iberoamericana de Micología 29 (4), 185–199 [190]. o. DOI:10.1016/j.riam.2012.03.012. PMID 22504725.  
  6. Arseculeratne, Sarath N. Rhinosporidiosis in Humans and Animals & Rhinosporidium seeberi. Faculty of Medicine, University of Peradeniya (2011). ISBN 978-9555891578 
  7. Arseculeratne SN (April 2005), "Rhinosporidiosis: what is the cause?", Curr. Opin. Infect. Dis. 18 (2): 113–8, DOI 10.1097/01.qco.0000160898.82115.e8
  8. Arseculeratne SN (2002), "Recent advances in rhinosporidiosis and rhinosporidium seeberi", Indian J Med Microbiol 20 (3): 119–31, <http://www.ijmm.org/article.asp?issn=0255-0857;year=2002;volume=20;issue=3;spage=119;epage=131;aulast=Arseculeratne>
  9. Roger A. Herr, Libero Ajello, John W. Taylor, Sarath N. Arseculeratne, and Leonel Mendoza1 (September 1999), "Phylogenetic Analysis of Rhinosporidium seeberi's 18S Small-Subunit Ribosomal DNA Groups This Pathogen among Members of the Protoctistan Mesomycetozoa Clade", J Clin Microbiol 37 (9): 2750–2754
  10. (2005. április 1.) „Molecular evidence for multiple host-specific strains in the genus Rhinosporidium.”. Journal of Clinical Microbiology 43 (4), 1865–8. o. DOI:10.1128/JCM.43.4.1865-1868.2005. PMID 15815010.  
  11. (1930. november 1.) „Rhinosporidium Seeberi: Pathological Histology and Report of the Third Case from the United States”. Am J Pathol 6 (6), 721–732. o. PMID 19969938.  
  12. B. Hoff & D. A. Hall (June 1986), "Rhinosporidiosis in a Dog", Can Vet J 27 (6): 231–232

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Rhinosporidium seeberi című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.