„A holomorf függvények identitástétele” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
|||
34. sor: | 34. sor: | ||
Az 1. következik a 3.-ból. nnek belátásához hivatkozunk a tartomány [[összefüggő halmaz|összefüggőségére]]. Elég azt megmutatni, hogy <math>A=\{z\in G|\forall n\in\mathbb{N}_0:f^{(n)}(z)=g^{(n)}(z)\}</math> nem üres, zárt és nyílt <math>G</math>-ben. Az első követezik az előfeltevésből. A második látható abból, hogy <math>\textstyle A=\bigcap_{n\in\mathbb{N}_0}A_n</math>, ahol <math>A_n=\{z\in G|f^{(n)}(z)=g^{(n)}(z)\}=(f^{(n)}-g^{(n)})^{-1}(\{0\})</math> a <math>\{0\}</math> [[zárt halmaz]] folytonos ősképeként zárt kell, hogy legyen, és zárt halmazok metszete zárt. Végül <math>A</math> [[nyílt halmaz|nyílt]], hiszen ha <math>z\in A</math>, akkor <math>f-g</math> analitikus függvény, <math>z</math> egy környezetében előáll Taylor-sorából, ami azonosan nulla. Ezek a környezetek részei <math>A</math>-nak. |
Az 1. következik a 3.-ból. nnek belátásához hivatkozunk a tartomány [[összefüggő halmaz|összefüggőségére]]. Elég azt megmutatni, hogy <math>A=\{z\in G|\forall n\in\mathbb{N}_0:f^{(n)}(z)=g^{(n)}(z)\}</math> nem üres, zárt és nyílt <math>G</math>-ben. Az első követezik az előfeltevésből. A második látható abból, hogy <math>\textstyle A=\bigcap_{n\in\mathbb{N}_0}A_n</math>, ahol <math>A_n=\{z\in G|f^{(n)}(z)=g^{(n)}(z)\}=(f^{(n)}-g^{(n)})^{-1}(\{0\})</math> a <math>\{0\}</math> [[zárt halmaz]] folytonos ősképeként zárt kell, hogy legyen, és zárt halmazok metszete zárt. Végül <math>A</math> [[nyílt halmaz|nyílt]], hiszen ha <math>z\in A</math>, akkor <math>f-g</math> analitikus függvény, <math>z</math> egy környezetében előáll Taylor-sorából, ami azonosan nulla. Ezek a környezetek részei <math>A</math>-nak. |
||
==Forrás== |
==Forrás== |
||
* E. Freitag & R. Busam - ''Funktionentheorie 1'', Springer-Verlag, 4. Auflage, ISBN |
* E. Freitag & R. Busam - ''Funktionentheorie 1'', Springer-Verlag, 4. Auflage, {{ISBN|3-540-67641-4}} |
||
==Fordítás== |
==Fordítás== |
||
{{fordítás|de|Identitätssatz für holomorphe Funktionen}} |
{{fordítás|de|Identitätssatz für holomorphe Funktionen}} |
A lap 2017. november 7., 06:15-kori változata
A komplex analízisben a holomorf függvények identitástétele azt állítja, hogy ha f és g holomorf ugyanazon a D tartományon, továbbá f = g D egy nem üres nyílt részhalmazán, f = g teljes D-ben.
Sőt, az is igaz, hogy ha és holomorf, komplex szám egy környezetben, továbbá a halmaz torlódási pontja, akkor -nak van egy másik környezete, ahol minden pontban .
Ez egy erős állítás, ugyanis a részhalmaz kicsi is lehet a teljes D-hez viszonyítva. Ehhez nem elég, hogy a függvények valós értelemben differenciálhatók legyenek. Informálisan, a folytonos vagy valós értelemben differenciálható függvények lágyak, a holomorfak kemények.
Példák
A tétel állítása az első változatban nem teljesül, ha az alaphalmaz nem összefüggő. Ez könnyen belátható.
A második változatban lényeges, hogy a torlódási pont a környezet belsejében, és ne a szélén legyen:
Tekintjük a függvényt, ami holomorf a tartományon. A tartományban van a sorozat, ami a nullához tart. A nulla torlódási pontja is a sorozatnak, és , de az is teljesül, hogy . Azaz egyenlő nullával a pontokban, de nem a teljes pontozott síkon.
Következmények
Fontos következmény a valós függvények folytathatósága. Azaz, ha egy függvény kiterjeszthető holomorf módon a komplex számsíkra, akkor ez a kiterjesztés egyértelmű. Így például a valós szinuszfüggvény kiterjesztése a komplex szinuszfüggvény. Emellett erre is érvényesek az addíciós tételek, de a korlátosság nem, ahogy azt a Liouville-tétel mutatja.
Egy másik alkalmazásban : Ha tartomány, holomorf, és nullhelyeinek van torlódási pontja, akkor a teljes tartományon.
Ha tartomány, akkor az itt holomorf függvények nullosztómentes gyűrűt alkotnak. Ez azt jelenti, hogy ha , akkor vagy . Legyen holomorf, továbbá és . Ekkor van egy pont -ben, és ennek egy környezete, hogy minden esetén. Ekkor azonban a fenti speciális eset miatt .
Bizonyítás
A tétel élesíthető, mivel a tartományok összefüggők.
Állítás
Legyen tartomány, és ezen és holomorf függvények. A következők ekvivalensek:
- minden esetén.
- Az halmaznak torlódási pontja van -ben.
- Van egy , úgy, hogy minden esetén, azaz van egy pont, ahol a függvények és összes deriváltjaik egyeznek.
Bizonyítás
Először is feljegyezzük azt, hogy a holomorf függvények analitikusak, azaz a tartomány minden pontjának egy környezetében Taylor-sorba fejthetők.
A 2. azonnal következik az elsőből, hiszen a tartomány minden pontja torlódási pont.
A 3. indirekt bizonyítható a 2.-ból. Jelölje a 2.-ban jelzett halmaz torlódási pontját! Feltehető, hogy Feltesszük továbbá, hogy van , hogy . Legyen ezek közül a legkisebb! Ekkor nulla egy környezetében , hogy és nullhelyeinek halmaza éppen az a halmaz, ahol a két függvény egybeesik, mivel folytonos. Továbbá ellentmond minimális voltának.
Az 1. következik a 3.-ból. nnek belátásához hivatkozunk a tartomány összefüggőségére. Elég azt megmutatni, hogy nem üres, zárt és nyílt -ben. Az első követezik az előfeltevésből. A második látható abból, hogy , ahol a zárt halmaz folytonos ősképeként zárt kell, hogy legyen, és zárt halmazok metszete zárt. Végül nyílt, hiszen ha , akkor analitikus függvény, egy környezetében előáll Taylor-sorából, ami azonosan nulla. Ezek a környezetek részei -nak.
Forrás
- E. Freitag & R. Busam - Funktionentheorie 1, Springer-Verlag, 4. Auflage, ISBN 3-540-67641-4
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Identitätssatz für holomorphe Funktionen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.