„Demencia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 42. sor: | 42. sor: | ||
A demencia fő kockázati tényezője a magas életkor. A nők magasabb aránya is a hosszabb várható élettartamra vezethető vissza. Egy másik fontos tényező a depresszió. Gyakran jelentjkezik a demencia korai szakaszában, és a demecia támogatja a depresszió megjelenését. Ehhez hozzájárul az, hogy a pszichiátriai betegségek hiányos ismerete miatt gyakran félrediagnosztizálják a betegséget. Emiatt megtörténhet, hogy a mini mentális állapotteszt egy idő után javulást mutat. |
A demencia fő kockázati tényezője a magas életkor. A nők magasabb aránya is a hosszabb várható élettartamra vezethető vissza. Egy másik fontos tényező a depresszió. Gyakran jelentjkezik a demencia korai szakaszában, és a demecia támogatja a depresszió megjelenését. Ehhez hozzájárul az, hogy a pszichiátriai betegségek hiányos ismerete miatt gyakran félrediagnosztizálják a betegséget. Emiatt megtörténhet, hogy a mini mentális állapotteszt egy idő után javulást mutat. |
||
További tényezők a keringési rendszer zavarai, például a magas vérnyomás; a magas |
További tényezők a keringési rendszer zavarai, például a [[magas vérnyomás]]; a magas [[homocisztein]]szint, a [[veseelégtelenség]], az [[elhízás]] és a cukorbetegség.<ref>{{Cite journal |
||
| doi = 10.1053/j.ajkd.2010.08.003 |
| doi = 10.1053/j.ajkd.2010.08.003 |
||
| issn = 1523-6838 |
| issn = 1523-6838 |
||
| 56. sor: | 56. sor: | ||
| date = 2010-10 |
| date = 2010-10 |
||
| url = http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20851318 |
| url = http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20851318 |
||
}}</ref><ref name="Elias">{{cite journal | author = Elias, M. F. et al. | title = Obesity, diabetes and cognitive deficit: The Framingham Heart Study | year = 2005 | journal = Neurobiol Aging. | volume = 26 | issue = 1 | pages = 11–16 | pmid = 16223549}}</ref><ref name="Wolf">{{cite journal | author = Wolf P. A. et al. | title = Relation of obesity to cognitive function: importance of central obesity and synergistic influence of concomitant hypertension. The Framingham Heart Study | year = 2007 | journal = Curr Alzheimer Res. | volume = 4 | issue = 2 | pages = 111–116 | pmid = 17430232}}</ref><ref name="Irie">{{cite journal | author = Irie F. et al. | title = Enhanced risk for Alzheimer disease in persons with type 2 diabetes and APOE epsilon4: the Cardiovascular Health Study Cognition Study | year = 2008 | journal = [[Arch Neurol]] | volume = 65 | issue = 1 | pages = 83–89 | pmid = 18195144}}</ref><ref name="Xu">{{cite journal | author = Xu W. L. et al. | title = Uncontrolled diabetes increases the risk of Alzheimer's disease: a population-based cohort study | year = 2009 | journal = [[Diabetologia]]. | volume = 52 | issue = 6 | pages = 1031–1039 | pmid = 19280172}}</ref> Itt az érrendszer károsodása, az inzulin felépítésének, lebontásának és jelző szerepének zavara, és a glükóztranszformáció hibája az agyban.<ref name="Naderali">{{cite journal | author = Naderali, E. K. et al. | title = Obesity and Alzheimer's Disease: A Link Between Body Weight and Cognitive Function in Old Age | year = 2009 | journal = Am J Alzheimers Dis Other Demen. | volume = Epub ahead of print | issue = | pages = | pmid = 19801534}}</ref> |
}}</ref><ref name="Elias">{{cite journal | author = Elias, M. F. et al. | title = Obesity, diabetes and cognitive deficit: The Framingham Heart Study | year = 2005 | journal = Neurobiol Aging. | volume = 26 | issue = 1 | pages = 11–16 | pmid = 16223549}}</ref><ref name="Wolf">{{cite journal | author = Wolf P. A. et al. | title = Relation of obesity to cognitive function: importance of central obesity and synergistic influence of concomitant hypertension. The Framingham Heart Study | year = 2007 | journal = Curr Alzheimer Res. | volume = 4 | issue = 2 | pages = 111–116 | pmid = 17430232}}</ref><ref name="Irie">{{cite journal | author = Irie F. et al. | title = Enhanced risk for Alzheimer disease in persons with type 2 diabetes and APOE epsilon4: the Cardiovascular Health Study Cognition Study | year = 2008 | journal = [[Arch Neurol]] | volume = 65 | issue = 1 | pages = 83–89 | pmid = 18195144}}</ref><ref name="Xu">{{cite journal | author = Xu W. L. et al. | title = Uncontrolled diabetes increases the risk of Alzheimer's disease: a population-based cohort study | year = 2009 | journal = [[Diabetologia]]. | volume = 52 | issue = 6 | pages = 1031–1039 | pmid = 19280172}}</ref> Itt az érrendszer károsodása, az [[inzulin]] felépítésének, lebontásának és jelző szerepének zavara, és a glükóztranszformáció hibája az agyban.<ref name="Naderali">{{cite journal | author = Naderali, E. K. et al. | title = Obesity and Alzheimer's Disease: A Link Between Body Weight and Cognitive Function in Old Age | year = 2009 | journal = Am J Alzheimers Dis Other Demen. | volume = Epub ahead of print | issue = | pages = | pmid = 19801534}}</ref> |
||
| ⚫ | A jelenlegi orvostudományi módszerek csak csekély mértékű javulást tudnak elérni. Emiatt különösen fontos a megelőzés szerepe. Így szerephez jut a vérkeringési rendszer ellenőrzése, a mozgás és az étkezés összehangolása, a társas kapcsolatok kialakítása és fenntartása, a [[depresszió]] és a [[cukorbetegség]] kezelése.<ref name="Middleton">{{cite journal | author = Middleton, L. E. et Yaffe, K. | title = Promising strategies for the prevention of dementia | year = 2009 | journal = Arch Neurol. | volume = 66 | issue = 10 | pages = 1210–1215 | pmid = 19822776}}</ref><ref name="Kirshner">{{cite journal | author = Kirshner, H. S. | title = Vascular dementia: a review of recent evidence for prevention and treatment | year = 2009 | journal = Curr Neurol Neurosci Rep. | volume = 9 | issue = 6 | pages = 437-442 | pmid = 19818230}}</ref> A dohányzás egy további lehetséges rizikófaktor, emiatt a leszokás is segíthet megelőzni a demenciát. Egy viszonylag új kutatás szerint a rendszeres mozgás, a napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás, mértékletes alkoholbevitel és a nikotin mellőzése megelőzheti a demenciát.<ref name="DOI10.1371/journal.pone.0081877">Peter Elwood, Julieta Galante, Janet Pickering, Stephen Palmer, Antony Bayer, Yoav Ben-Shlomo, Marcus Longley, John Gallacher, Krish Sathian: ''Healthy Lifestyles Reduce the Incidence of Chronic Diseases and Dementia: Evidence from the Caerphilly Cohort Study.'' In: ''[[PLoS ONE]].'' 8, 2013, S. e81877, {{DOI|10.1371/journal.pone.0081877}}.</ref> Eszerint a normális testsúlynak nincs különösebb szerepe a demencia megelőzésében. |
||
Egy 2012-ben véget ért hosszú távú kutatás kapcsolatot mutatott ki a fogazat állapota és a demencia között. Eszerint a legalább 13 hiányzó fog 1,85-szörösére növeli a demencia kockázatát, hogyha a hiányokat nem pótolják rögzített fogpótlással. Ez a kutatás 4425, kezdetben 65 éves japánt követett négy éven át. Közülük 220 betegedett meg demenciában.<ref>{{cite journal | author = Yamamoto, T. et al. | title = Association between self-reported dental health status and onset of dementia: a 4-year prospective cohort study of older Japanese adults from the Aichi Gerontological Evaluation Study (AGES) Project | year = 2012 | journal = Psychosom. Med. | volume = 74 | issue = 3 | pages = 241–248 | url = http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22408130}}</ref> |
|||
| ⚫ | A jelenlegi orvostudományi módszerek csak csekély mértékű javulást tudnak elérni. Emiatt különösen fontos a megelőzés szerepe. Így szerephez jut a vérkeringési rendszer ellenőrzése, a mozgás és az étkezés összehangolása, a társas kapcsolatok kialakítása és fenntartása, a depresszió és a cukorbetegség kezelése.<ref name="Middleton">{{cite journal | author = Middleton, L. E. et Yaffe, K. | title = Promising strategies for the prevention of dementia | year = 2009 | journal = Arch Neurol. | volume = 66 | issue = 10 | pages = 1210–1215 | pmid = 19822776}}</ref><ref name="Kirshner">{{cite journal | author = Kirshner, H. S. | title = Vascular dementia: a review of recent evidence for prevention and treatment | year = 2009 | journal = Curr Neurol Neurosci Rep. | volume = 9 | issue = 6 | pages = 437-442 | pmid = 19818230}}</ref> |
||
[[Kategória:Mentális zavarok]] |
[[Kategória:Mentális zavarok]] |
||
A lap 2014. július 17., 20:06-kori változata
A demencia a gondolkodás, az érzelmek és a társas képességek hanyatlása, ami korlátozza a társas életet és a teljesítőképességet. Többnyire az agy igazolható betegségével jár együtt. Mindenekelőtt a rövid távú emlékezet, távolabbról azonban a hosszú távú memória, a nyelv és a mozgás is érintett, amely azonban csak a betegség előrehaladásával válik feltűnővé. A korábbi szellemi teljesítményhez, akár a veleszületett értelmi fogyatékossághoz képest mértékadó a már meglevő képességek elvesztése. Ma többféle okot ismerünk, amelyek demenciát okozhatnak, és ezek némelyikét gyógyszeres kezeléssel lassítani tudjuk. Leggyakoribb és legismertebb oka az Alzheimer-kór. A demencia a sérülések által okozott intelligenciavesztéstől eltekintve majdnem mindig idős korban, a 60. életév után kezdődik, így az idős kori pszichiátriai zavarok közé tartozik.
Definíciója
A demencia diagnosztikai kritériumai magukban foglalják az értelmi, érzelmi és a társas képességek hanyatlását, és korlátozza a társas életet és a teljesítőképességet. Vezető tünete az emlékezetzavar. Kezdetben a rövid távú memória károsodik, mind a felidézés, mind a megjegyzés zavart szenved. Később a hosszú távú emlékezetből is eltűnnek emlékek, így a beteg egyre több készséget és képességet veszít el.
Az ICD 10 szerint
A demencia egy szindróma, ami egy krónikus vagy egyre súlyosbodó agybetegség következménye. A magasabb kognitív funkciók károsodásával jár, így károsodik az emlékezet, a gondolkodás, tájékozódás, megértés, számolás, tanulás, nyelv, véleményalkotás, döntéshozatal. Az öntudat tiszta. A demencia megállapításához a tüneteknek legalább fél éven át fenn kell állniuk. Az érzékszervek a megszokott módon működőképesek, az érzékelés zavartalan. Mindezeket rendszeresen kísérik az érzelmi élet zavarai , az érzelmi kontroll, a motiváció és a társas viselkedés megváltozása. Lehet, hogy éppen ezek a változások a legfeltűnőbbek. Előfordulnak az Alzheimer-kórban, az agy érbetegségei miatt, és más állapotokban is, amelyek közvetlenül vagy közvetve károsítják az idegsejteket.
A DSM-IV szerint
A kognitív deficit észrevehető károsodást okoz a társas életben és a munkateljesítményben, és a korábbiakhoz képest lényeges rosszabbodást eredményez. Mindezek nem az öntudat hirtelen zavara vagy delírium miatt jelentkeznek. Az emlékezet zavarához ezek közül még egynek társulnia kell:
- Afázia: a nyelv és a beszéd zavara
- Apraxia: a cselekvés zavara
- Agnózia: a tárgyak és a személyek felismerésének zavara
- Diszexekutív szindróma: a tervkészítés, szervezés, sorrend megtartásának zavara
Gyakorisága
Egy Berlinben végzett, időseket vizsgáló felmérés ezeket a gyakoriságokat találta:
| Korcsoport | A demenciabetegek aránya |
|---|---|
| 65-69 | 1,2 % |
| 70-74 | 2,8 % |
| 75-79 | 6,0 % |
| 80-84 | 13,3 % |
| 85-89 | 23,9 % |
| 90 éves kor fölött | 34,6 % |
A kutatók abból indultak ki, hogy a demens betegek felét háziorvosuk nem diagnosztizálta.[1]
Rizikófaktorok és megelőzés
A demencia fő kockázati tényezője a magas életkor. A nők magasabb aránya is a hosszabb várható élettartamra vezethető vissza. Egy másik fontos tényező a depresszió. Gyakran jelentjkezik a demencia korai szakaszában, és a demecia támogatja a depresszió megjelenését. Ehhez hozzájárul az, hogy a pszichiátriai betegségek hiányos ismerete miatt gyakran félrediagnosztizálják a betegséget. Emiatt megtörténhet, hogy a mini mentális állapotteszt egy idő után javulást mutat.
További tényezők a keringési rendszer zavarai, például a magas vérnyomás; a magas homociszteinszint, a veseelégtelenség, az elhízás és a cukorbetegség.[2][3][4][5][6] Itt az érrendszer károsodása, az inzulin felépítésének, lebontásának és jelző szerepének zavara, és a glükóztranszformáció hibája az agyban.[7]
A jelenlegi orvostudományi módszerek csak csekély mértékű javulást tudnak elérni. Emiatt különösen fontos a megelőzés szerepe. Így szerephez jut a vérkeringési rendszer ellenőrzése, a mozgás és az étkezés összehangolása, a társas kapcsolatok kialakítása és fenntartása, a depresszió és a cukorbetegség kezelése.[8][9] A dohányzás egy további lehetséges rizikófaktor, emiatt a leszokás is segíthet megelőzni a demenciát. Egy viszonylag új kutatás szerint a rendszeres mozgás, a napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás, mértékletes alkoholbevitel és a nikotin mellőzése megelőzheti a demenciát.[10] Eszerint a normális testsúlynak nincs különösebb szerepe a demencia megelőzésében.
Egy 2012-ben véget ért hosszú távú kutatás kapcsolatot mutatott ki a fogazat állapota és a demencia között. Eszerint a legalább 13 hiányzó fog 1,85-szörösére növeli a demencia kockázatát, hogyha a hiányokat nem pótolják rögzített fogpótlással. Ez a kutatás 4425, kezdetben 65 éves japánt követett négy éven át. Közülük 220 betegedett meg demenciában.[11]
- ↑ Boustani M et al 2003, Ann Intern Med
- ↑ Murray, Anne M, David S Knopman (2010. október 1.). „Cognitive impairment in CKD: no longer an occult burden”. American Journal of Kidney Diseases 56 (4), 615–618. o. DOI:10.1053/j.ajkd.2010.08.003. ISSN 1523-6838. (Hozzáférés: 2011. szeptember 10.)
- ↑ Elias, M. F. et al. (2005). „Obesity, diabetes and cognitive deficit: The Framingham Heart Study”. Neurobiol Aging. 26 (1), 11–16. o. PMID 16223549.
- ↑ Wolf P. A. et al. (2007). „Relation of obesity to cognitive function: importance of central obesity and synergistic influence of concomitant hypertension. The Framingham Heart Study”. Curr Alzheimer Res. 4 (2), 111–116. o. PMID 17430232.
- ↑ Irie F. et al. (2008). „Enhanced risk for Alzheimer disease in persons with type 2 diabetes and APOE epsilon4: the Cardiovascular Health Study Cognition Study”. Arch Neurol 65 (1), 83–89. o. PMID 18195144.
- ↑ Xu W. L. et al. (2009). „Uncontrolled diabetes increases the risk of Alzheimer's disease: a population-based cohort study”. Diabetologia. 52 (6), 1031–1039. o. PMID 19280172.
- ↑ Naderali, E. K. et al. (2009). „Obesity and Alzheimer's Disease: A Link Between Body Weight and Cognitive Function in Old Age”. Am J Alzheimers Dis Other Demen. Epub ahead of print. PMID 19801534.
- ↑ Middleton, L. E. et Yaffe, K. (2009). „Promising strategies for the prevention of dementia”. Arch Neurol. 66 (10), 1210–1215. o. PMID 19822776.
- ↑ Kirshner, H. S. (2009). „Vascular dementia: a review of recent evidence for prevention and treatment”. Curr Neurol Neurosci Rep. 9 (6), 437-442. o. PMID 19818230.
- ↑ Peter Elwood, Julieta Galante, Janet Pickering, Stephen Palmer, Antony Bayer, Yoav Ben-Shlomo, Marcus Longley, John Gallacher, Krish Sathian: Healthy Lifestyles Reduce the Incidence of Chronic Diseases and Dementia: Evidence from the Caerphilly Cohort Study. In: PLoS ONE. 8, 2013, S. e81877, doi:10.1371/journal.pone.0081877.
- ↑ Yamamoto, T. et al. (2012). „Association between self-reported dental health status and onset of dementia: a 4-year prospective cohort study of older Japanese adults from the Aichi Gerontological Evaluation Study (AGES) Project”. Psychosom. Med. 74 (3), 241–248. o.