„Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
helyesírás jav. |
Buda (vitalap | szerkesztései) frissítés |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Image:Erzsebet korut 01.jpg|right|120px|thumb|Az Erzsébet körút a Király utca felől]] |
|||
[[Kép:Angkor Wat W-Seite.jpg|left|120px|Angkor-Vat]] |
|||
Az '''Erzsébet körút''' a [[budapest]]i belső kerületeken áthaladó [[Nagykörút (Budapest)|Nagykörút]] [[Budapest VII. kerülete|VII. kerületi]], [[erzsébetváros]]i szakasza, amely a [[Blaha Lujza tér|Blaha Lujza tértől]] a [[Király utca (Budapest)|Király utcáig]] húzódik 764 méter hosszan. Erzsébetváros fő közlekedési útvonala, egyben kiskereskedelmi zónája a két oldalán sorakozó üzletek, vendéglátó-ipari egységek révén. Az Erzsébet körutat merőlegesen átszelő fontosabb utcák a Blaha Lujza tér felől haladva: [[Dohány utca]], [[Wesselényi utca]], [[Dob utca]], [[Király utca (Budapest)|Király utca]]. |
|||
<p align="justify"> |
|||
'''Angkor''', a [[Khmerek|khmer]] [[templom]]ok ősi [[város]]a [[Kambodzsa]] szívében a [[9. század]]ban létrejött [[Khmer Birodalom|Khmer Királyság]] [[főváros]]a volt [[802]]–[[1432]] között. A birodalom legnagyobb kiterjedése idején magában foglalta Csenla államot, a mai Kambodzsa síkságait, valamint a mai [[Laosz]] és [[Thaiföld]] jelentős részét és a hajdani [[Kokinkína|Kokinkínát]]. Az uralkodók sorban megerősítették Angkor fővárosi státuszát, és tiszteletben tartották eredeti városszerkezetét, de mindegyikük a korábbiaktól elkülönülő, saját várost épített hozzá. Így egészen különleges épületkomplexum jött létre a [[Mekong]] medencéjének „nagy tava”, a Tonlé Sap közelében, [[Phnompen]]től 242 kilométerre északnyugatra.</p> |
|||
<p align="justify">A [[20. század]]ban 200 négyzetkilométeres területet tisztítottak meg az őserdőtől, s ezen több száz templom és szentély áll – közöttük a világ legnagyobb vallási célú épülete, [[Angkorvat]]. Csak a templomokat rakták kőből, az összes többi építményt – a királyi palotákat is – fából ácsolták, mára tehát ezek mind az enyészeté lettek, így Angkor ma egy hatalmas „templomváros” képében mutatkozik, noha természetesen nem csak vallási épületek voltak annak idején a városban. A Khmer Birodalom fénykorában a fővárosnak hatszázezer–egymillió lakója lehetett, több mint a világ bármely korabeli [[európa]]i városának. [[1431]]-ben a [[sziám]]i thaiok megtámadták Angkort. A város hét hónapos ostrom után elesett, majd nem sokkal a támadók visszavonulása után elnéptelenedett, ha nem is teljesen. A khmerek új fővárost alapítottak a délebbre fekvő [[Phnompen]]ben, az őserdő pedig lassan benőtte, elrejtette az épületeket, és a város hírét csak legendák őrizték. Angkort [[franciák|francia]] kutatók „fedezték fel” újra a [[19. század]] közepén. A város kilépett a múlt homályából és világhírre tett szert. Ma Angkor Dél-Ázsia egyik leglátogatottabb helye; [[1992]]-ben az [[UNESCO]] a [[Világörökség]] részévé nyilvánította.</p> |
|||
<div align=right>''[[ |
<div align=right>''[[Erzsébet körút|Tovább a szócikkhez…]]''</div> |
||
---- |
---- |
||
<center>''A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek'' · [[Homérosz]] · [[Cserkészet]] · [[Antiochia]] · [[nemez]] · [[normannok]]<div align=right>''[[Wikipédia:Kiemelt szócikkek|További kiemelt szócikkek…]]''</div> |
<center>''A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek'' · [[Angkor]] · [[Homérosz]] · [[Cserkészet]] · [[Antiochia]] · [[nemez]] · [[normannok]]<div align=right>''[[Wikipédia:Kiemelt szócikkek|További kiemelt szócikkek…]]''</div> |
||
<!-- A kiemelt szócikkek listája a [[Wikipédia:Kiemelt szócikkek]] lapon található. A kezdőlapra helyezendő összefoglalókat a [[Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon]] lapra írhatod. --> |
<!-- A kiemelt szócikkek listája a [[Wikipédia:Kiemelt szócikkek]] lapon található. A kezdőlapra helyezendő összefoglalókat a [[Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon]] lapra írhatod. --> |
||
A lap 2007. augusztus 19., 23:48-kori változata
Az Erzsébet körút a budapesti belső kerületeken áthaladó Nagykörút VII. kerületi, erzsébetvárosi szakasza, amely a Blaha Lujza tértől a Király utcáig húzódik 764 méter hosszan. Erzsébetváros fő közlekedési útvonala, egyben kiskereskedelmi zónája a két oldalán sorakozó üzletek, vendéglátó-ipari egységek révén. Az Erzsébet körutat merőlegesen átszelő fontosabb utcák a Blaha Lujza tér felől haladva: Dohány utca, Wesselényi utca, Dob utca, Király utca.