Mizse
| Mizse | |
| Született | 13. század nem ismert |
| Elhunyt | 13. század[1] nem ismert |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | a Magyar Királyság nádora (1290 – 1290. július 10.) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mizse (?-?), Magyarország nádora, Tolna és Bodrog vármegye ispánja a 13. század végén.
Élete[szerkesztés]
IV. László rövid idővel halála előtt nevezte ki nádorrá a csak nemrégiben keresztény hitre tért, eredetileg muszlim vallású Mizsét. László 1290. július 10-én történt megöletéséért testvérével, Lizsével a király gyilkosain, a kun Arbocon, Törtelen és Kemencén kegyetlen bosszút állt; rájuk tört és családostul lemészároltatta őket.
László halála után Mizse egy ideig III. András király párthíve, egy 1291 július 10.-i okiratban Tolna és Bodrog ispánjaként szerepel, ezután nem fordul elő az ország méltóságai sorában.
1291 augusztusában Helblingi Szigfried krónikája szerint részt vett III. András királynak Ausztria ellen vezetett hadjáratában. 1295-ben az Anjouk pártjára állt és bevette a király anyjának, Morosini Tomasinának szekcsői várát; Miklós nádor és László comes azonban csakhamar szétszórta hadait. Ezután nem szerepel többé a forrásokban.
A Mizse név sok kérdést vet fel. A 19. század történész hagyomány alapján róla nevezték el a kun Mizse-széket, így napjainkban Lajosmizse település az ő emlékét őrzi. A 14. század elején felbukkan egy Mizse Heves-megyében is (Alattyán és Jásztelek között,a Zagyva holt ága mellett), templomos hely, pápai tizedet fizet.[2] A század során a Mizsei nevek is ott jelennek meg az oklevelekben. Ugyanakkor felbukkan a Mizse név Tolna-Baranya-Bodrog-megyében, ők Mizse nádor direkt leszármazottai.[3] Később egy Mizser családrólis olvashatunk. A kun származású Mizser János még Szeged bírája is a 15. században. A dél-alföldi Mizse/Mizsér név már utlhat egyfajta kapocsra a kiskunsági Mizsezsékkel. Mizser János egy ideig Beneszállás tulajdonosa is volt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://epa.oszk.hu/00900/00979/00057/pdf/EM_1893_10_10_584-587.pdf
- ↑ Kürti László: Lajosmizse. Jászok a Kiskunság peremén. Lajosmizse, 2016. 39-40. old.
- ↑ Reiszig Ede: Bács-Bodrog vármegye nemes családai.