Horváth Sándor (evangélikus lelkész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Horváth Sándor
Igazmondó 1871. 9. l.
Igazmondó 1871. 9. l.
Született1837. január 9.
Nemesládony
Elhunyt1917. február 7. (80 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaevangélikus lelkész
SablonWikidataSegítség

Horváth Sándor (Nemesládony, 1837. január 9.Budapest, 1917. február 7.) ágostai evangélikus lelkész.

Élete[szerkesztés]

Kisbirtokos szülők gyermeke. Iskoláit Sopronban, a teológiát a pesti protestáns teológiai intézetben, végül Halléban végezvén, 1861-ben lelkésszé avatták fel. Ezután Nagygeresden néhai Trsztyenszky Gyula esperes és híres szónok mellett, utóbb Dömölkön a hírneves Edvi Illés Pálnál káplánkodott és 1863-ban a vései (Somogy megye) gyülekezetbe rendes lelkésznek választatott. Egyházmegyéje által csakhamar egy iskolai kör felügyelőjévé s jegyzőjévé választatott, a dunántúli ágostai hitvallású egyházkerület pedig tiszteletbeli jegyzőjévé emelte.

Az 1869-72. és az 1872-75. évi országgyűlésen a marcali kerületet képviselte, szabadelvű demokrata programmal. 1877-től Kővágóörsön lelkészkedett és 1884-ben a zalai egyházmegye esperesének választotta. 1888. virágvasárnapjától a budapesti ágostai evangélikus egyház lelkésze volt.

Álneve: Ládonyi Sándor a Napkeletben és Nefelejtsben (1859 körül).

Eredeti és fordított költeményei 1858-66. között a Napkeletben, a Nefelejtsben, a Hölgyfutárban (1860., 1862-63. Goethe, Hemans Felicia, Landon L. E. költeményei), a Lelki kincstárban és a Protestáns Naptárban jelentek meg; munkatársa volt a Margócsy, Hazafias elmélkedések c. kötetének.

Munkái[szerkesztés]

  • Sion őröme. Győr, 1866 (alkalmi költemény)
  • Üdv az evangyélioni gyámintézetnek. Miskolcz, 1880 (egyházi beszéd)
  • Ki láthatja meg Isten országát? Egyházi beszéd, melyet 1886. jan. 31. Bogláron mondott. Bpest, 1886
  • Egyházi beszéd. A bányai ág. hitv. evang. egyházkerület aszódi leánynevelő-intézetének megnyitó ünnepén 1891. szept. 8. Bpest, 1891 (Sárkány Sámuelnek oltári imádságával együtt)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Életutak. Sárvár és Sárvár környéki személyek életrajzgyűjteménye. Szerk. Sulyokné Matócza Eleonóra. Sárvár, Sylvester Könyvtár, 1993