Sipos Pál (lelkész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sipos Pál
Született 1823. március 10.
Kecskemét
Elhunyt 1892. május 9. (69 évesen)
Fót
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása lelkész,
püspökhelyettes,
esperes

Vállaji Sipos Pál (Kecskemét, 1823. március 10.Fót, 1892. május 9.) református lelkész, püspökhelyettes és esperes.

Élete[szerkesztés]

Vállaji Sipos Gábor és Baky Lidia fia. 1830-tól 1844-ig a kecskeméti református iskolában tanult; a bölcseletet és jogot és 1844-től 1846-ig a teológiát végezte. 1846-47-ben a latin grammatika helyettes tanárává és seniorrá választották. A szabadságharc kitörésekor szónoklataival lelkesítette az ifjúságot. Ekkor írta lelkesítő «Nemzeti dal»-ját, melyet széltében énekeltek. 1848 júliusában ő is ott volt a verbászi táborban mint a Zrínyi zászlóaljba sorozott honvéd; ott volt Perczel Mór táborában; részt vett az isaszegi és turai csatában; ahol 17 sebtől borítva félholtan feküdt a csatatéren; ekkor nevezték ki hadnagynak.

1850-ben letette a kápláni vizsgát. Előbb Ráckevén volt lelkész; innét két év múlva, miután a II. lelkészi vizsgát is letette, Halasra ment, ahol mint káplán és gimnáziumi tanár működött egy évig; 1855-től sárbogárdi helyettes-lelkész volt és innét választották meg fóti lelkésszé, ahol sokat tett az egyház ügyében. 1862-ben aljegyzővé, 1866-ban tanácsbíróvá, 1868-ban főjegyzővé és 1871-ben alesperessé választották.

Az egyházkerület 1870-ben tanácsbíróvá, 1872-ben számvevőszéki taggá, 1877-ben államsegély-pénztárnokká választotta. 1884. március 25-től október 25-ig helyettes püspök volt. Konventi taggá választatott 1882-ben és 1886-ban. Részt vett az 1881-es debreceni zsinaton, sőt az 1891-es budapesti zsinat első ülésszakán is ott volt. Sírja a fóti református temetőben áll.

Emlékezete[szerkesztés]

  • Fóton 2011-ben a korábbi November 7-e teret az emlékére Sipos Pál térre nevezték át.[1] 2012-ben Fót posztumusz díszpolgárává avatták.[2]

Munkái[szerkesztés]

  • Nemzeti dal. Kecskemét, 1848.
  • Évi jelentése a dunamelléki református egyházkerület júniusi közgyűléséhez. Bpest, 1884.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Új utcanevek Fóton Archiválva 2014. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben 2011. június 7.
  2. Tájékoztatás örömHÍRlap 19. old.

Források[szerkesztés]

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
  • Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.