Égető Melinda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Égető Melinda
Életrajzi adatok
Született1941. szeptember 15.
Budapest
Elhunyt2011. január 7. (69 évesen)
Budapest
Ismeretes mint
  • etnológus
  • néprajzkutató
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem

Gurszky Jánosné Égető Melinda (Budapest, 1941. szeptember 15. – Budapest, 2011. január 7.) néprajzkutató, muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Néprajzi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

Élete[szerkesztés]

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán végzett néprajz–történelem szakon 1967-ben. 1970-ben doktorált. 1967–1971 között a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum, majd 1971–1980 között a budapesti Néprajzi Múzeum és a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársa volt. 1980–1981-ben a GATE Agrártörténeti Kutató Csoport tudományos munkatársa, 1982-től pedig az MTA Néprajzi Kutatóintézetének tudományos munkatársa, majd 1988-tól tudományos főmunkatársa lett. 1986-ban írta kandidátusi értekezését.

Fő kutatási területe a magyar szőlő- és borkultúra, valamint a szőlőhegyi közösségek (hegyközségek) története és néprajza. Ezen kívül népi építészettel és egyes határon túli magyar csoportok (Bácska, Szerémség, Horvátország) történeti néprajzával és jelenkori kultúrájával is foglalkozott.

Elismerései és emlékezete[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • 1970 Egy szekszárdi parasztcsalád „levéltára” a reformkortól napjainkig. A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1.
  • 1971 Rézműves műhely a nagyvázsonyi Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10.
  • 1973 Az Alföld és a Dunántúl szőlőművelésének kapcsolata 3. Szőlőművelés és borkészítés a racionalizálás előtt. In: Tálasi István (szerk.): Tanulmányok az anyagi kultúra köréből. Budapest, 195-251.
  • 1974 Zenta környéki szállások. In: Hofer Tamás - Kisbán Eszter - Kaposvári Gyula (szerk.): A paraszti társadalom és műveltség a 18-20. században III. Tanyák. Szolnok, 117-132.
  • 1974 A szőlőművelés átalakulása a századfordulón a Solt-vidéken. Cumania II, 133-158.
  • 1975 A lakáshasználat változásai a szanki tanyákon az utóbbi száz évben. Cumania V, 159-197.
  • 1985/2001 Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17-19. századból. Budapest.
  • 1990 A szerémségi szórványmagyarok kultúrájáról. Népi Kultúra - Népi társadalom 15. Budapest, 89-125.
  • 1993 Az alföldi paraszti szőlőművelés és borkészítés története a középkortól a múlt század közepéig. Budapest.
  • 1993 A szőlőskertek rendszerének kiépülése a Tiszántúlon a 18- 19. század folyamán. Népi Kultúra - Népi Társadalom XVII. Budapest, 37-56.
  • 1994 Zsúpkészítés a nagyvázsonyi szabadtéri múzeumban 1967-ben. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20.
  • 2002 Hegytörvények forrásközléseinek gyűjteménye (1470-1846). Budapest.
  • 2003 A szőlőhegyek igazgatási formái és az autonómia kérdése a 17-19. században. In: Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Autonóm közösségek a magyar történelemben. Kiskunfélegyháza, 241-258.
  • 2004 Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Győr és Sopron vármegyékből (1551-1843). Budapest.
  • Vagyon szép szőlőhegyünk... Történeti-néprajzi elemzések közép- és nyugat-dunántúli magyar nyelvű hegytörvények körében, 1629-1846; L'Harmattan–MTA Néprajzi Kutatóintézet, Bp., 2004 (Documentatio ethnographica)
  • 2006 Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Veszprém vármegyéből 1626-1828.
  • 2006 Alföldi borvidék - homoki borvidék. Ethno-lore XXIII, 43-73.
  • 2011 Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből (1732-1847) (tsz. Polgár Tamás)
  • Bor és kultúra.

Irodalom[szerkesztés]

  • Ethnographia 2011, 182-191.
  • hvg.hu

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Ki kicsoda Győr-Moson-Sopron megye helyismereti kutatásában? Szerk. Mennyeiné Várszegi Judit. Győr, Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, 2006.
  • Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.
  • Magyar néprajzi lexikon. Főszerk. Ortutay Gyula. Bp., Akadémiai Kiadó, 1977-1982.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiad. 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004.