Ugrás a tartalomhoz

Zöld ara

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zöld ara
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Öregcsalád: Papagájszerűek (Psittacoidea)
Család: Papagájfélék (Psittacidae)
Alcsalád: Araformák (Arinae)
Nemzetség: Ararokonúak (Arini)
Nem: Ara
Faj: A. ambiguus
Tudományos név
Ara ambiguus
(Bechstein, 1811)
Szinonimák

Ara ambigua

Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Zöld ara témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Zöld ara témájú médiaállományokat és Zöld ara témájú kategóriát.

A zöld ara (Ara ambiguus), korábban nagy katonaara, a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.[1][2][3]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Johann Matthäus Bechstein német természettudós és ornitológus írta le 1811-ben, a Psittacus nembe Psittacus ambiguus néven. Használták az Ara ambigua nevet is.[4]

Alfajai

[szerkesztés]
  • Ara ambigua ambigua - Nicaragua északnyugati részétől Kolumbia középső részéig él.
  • Ara ambigua guayaquilensis - Délnyugat-Kolumbia és Ecuador lakója.

Előfordulása

[szerkesztés]

Honduras, Nicaragua, Costa Rica, Panama, Ecuador és Kolumbia területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, valamint másodlagos erdők. Állandó, nem vonuló faj.[5]

Portré

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 90 centiméter, testtömege 1260–1400 gramm.[6] Alapszíne sárga és halványsárga, homlokán a bozontos tollak és a kantárán lévő, szőrszerű dísztollak skarlátvörösek, a pofafolt szem alatti részen a dísztollak feketék, a torka feke­tésbarna. Csőre meghaladja a 4 cm hosszúságot is. A tojó valamivel kisebb mint a hím.

Életmódja

[szerkesztés]

Kisebb létszámú csapatokban keresi magvakból álló táplálékát.

Szaporodása

[szerkesztés]

Más madarak által készített odút tágít a megfelelő méretűre. Tavasszal költi ki 2–3 tojásból álló fészekalját.

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe még nagyon nagy, de csökken, egyedszáma 500–1000 példány közötti és gyorsan csökken. Élőhelyeinek pusztulása és a kereskedelem veszélyezteti. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján súlyosan veszélyeztetett fajként szerepel.[5]

Összehangolt tenyésztéssel próbálják meg megmenteni a fajt a teljes kipusztulástól. Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
  3. Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5. 
  4. Avibase. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
  5. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
  6. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. december 22.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]