Zöld ara
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Súlyosan veszélyeztetett       | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Ara ambiguus (Bechstein, 1811) | ||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
|
Ara ambigua | ||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 |
A zöld ara (Ara ambiguus), korábban nagy katonaara, a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.[1][2][3]
Rendszerezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajt Johann Matthäus Bechstein német természettudós és ornitológus írta le 1811-ben, a Psittacus nembe Psittacus ambiguus néven. Használták az Ara ambigua nevet is.[4]
Alfajai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ara ambigua ambigua - Nicaragua északnyugati részétől Kolumbia középső részéig él.
- Ara ambigua guayaquilensis - Délnyugat-Kolumbia és Ecuador lakója.
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Honduras, Nicaragua, Costa Rica, Panama, Ecuador és Kolumbia területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, valamint másodlagos erdők. Állandó, nem vonuló faj.[5]
 |
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza 90 centiméter, testtömege 1260–1400 gramm.[6] Alapszíne sárga és halványsárga, homlokán a bozontos tollak és a kantárán lévő, szőrszerű dísztollak skarlátvörösek, a pofafolt szem alatti részen a dísztollak feketék, a torka feketésbarna. Csőre meghaladja a 4 cm hosszúságot is. A tojó valamivel kisebb mint a hím.
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kisebb létszámú csapatokban keresi magvakból álló táplálékát.
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Más madarak által készített odút tágít a megfelelő méretűre. Tavasszal költi ki 2–3 tojásból álló fészekalját.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az elterjedési területe még nagyon nagy, de csökken, egyedszáma 500–1000 példány közötti és gyorsan csökken. Élőhelyeinek pusztulása és a kereskedelem veszélyezteti. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján súlyosan veszélyeztetett fajként szerepel.[5]
Összehangolt tenyésztéssel próbálják meg megmenteni a fajt a teljes kipusztulástól. Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 20211224.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - ↑ "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 20211224.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - ↑ Oláh György (2022). "A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei". Állattani Közlemények. 107 (1–2): 109–174. doi:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.
{{cite journal}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ "Avibase". Hozzáférés: 20211224.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 20211224.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - ↑ "Oiseaux.net". Hozzáférés: 20211222.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Papagájok hivatalos magyar neve, természetvédelmi státusza és bejelentési kötelezettsége Magyarországon
- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 20211224.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - EUR-Lex – magyar neve
- Parrotland – magyar neve
