Zsindelyné Tüdős Klára
| Zsindelyné Tüdős Klára | |
 | |
| “Zsindely Ferenc államtitkár és felesége Tüdős Klára a Gyöngyös Bokrétát vezette a körmenetben (Film Színház Irodalom 1938)” | |
| Született | Tüdős Klára 1895. július 20. Debrecen |
| Elhunyt | 1980. április 16. (84 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Zsindely Ferenc |
| Szülei | Tüdős János |
| Foglalkozása | jelmeztervező, néprajzkutató divattervező |
| Iskolái | |
| Kitüntetései | Világ Igaza díj (2001. augusztus 1.)[1] |
| Sírhelye | Farkasréti temető (8/3-1-99/100)[2][3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsindelyné Tüdős Klára témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zsindelyné Tüdős Klára (Debrecen, 1895. július 20. – Budapest, 1980. április 16.), Zsindely Ferencné, Zs. Tüdős Klára: ruha- és jelmeztervező, néprajzkutató, emlékiratíró.
Élete
Debrecenben született, liberális szabadelvű családban. Apja Tüdős János ügyvéd, országgyűlési képviselő (1862–1918), édesanyja Kálmánchey Irén (1930-ban Magyar lányok hozománya címmel adott közre egy szakácskönyvet).[4] A debreceni református felsőbb leányiskola növendéke volt, később külföldön, svájci magánintézetben tanult (Vevey). 1915-től Budapesten az Iparművészeti Iskolában folytatta tanulmányait. A budapesti tudományegyetemen a néprajz szakon Györffy István tanítványa és munkatársa volt. Eközben táncot tanult és tanított, jótékonysági rendezvényeken lépett fel táncszámokban.
Apja halála után, családi unszolásra 1919-ben férjhez ment szunyogi Szunyogh Rudolf debreceni huszárfőhadnagyhoz, akinek a trianoni országvesztés után odalettek erdélyi birtokai. Egy lányuk született, Marosszéky Emilné Szunyogh Judit (1921),[5] 1928-ban elváltak.
1925-ben került az Operaházhoz, a jelmezműhely vezetője és jelmeztervezője volt. Ő tervezte Kodály Zoltán Háry János című operájának jelmezeit (1926). 1937-ben a Belvárosban divatszalont nyitott (Pántlika), ahol tervezésében divatba hozta a paraszthímzéssel, szőttesekkel díszített ruhákat. Részt vett a falukutató mozgalomban.
1938-ban házasságot kötött Zsindely Ferenccel (kultuszminisztériumi államtitkár, a Kállay-kormányban kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter). 1944-ben Ravasz László megbízásából az Országos Református Nőszövetség elnöke lett. Megalapította a szövetség lapját, a Magyar Asszonyt. Balettszövegkönyvet és színdarabot is írt,[6] és ő volt az első magyar filmrendezőnő: Fény és árnyék címmel (saját forgatókönyv alapján).[7]
A második világháború idején a svéd misszióval együtt számos üldözöttnek adott menedéket, budapesti villájuk is menekültekkel telt meg, közel száz zsidót mentettek meg. Ezért 2001-ben Izrael Államtól megkapta a Világ Igaza kitüntető címet.[8] A háború után evangelizálva járta az országot.
1949-ben eltiltották a nőszövetségi munkától, 1951-ben férjével együtt kitelepítették. 1963-ig éltek Balatonlellén egy nyaraló házmestereként. Férje halála után Ausztráliában élő lányához költözött, de már 1966-ban hazatért. 1970-től megírta a református egyházhoz kötődő kapcsolatát, az évtized közepétől a Nők Lapja és a református sajtó is közölt vele interjúkat.
1989-ben a Magyar Református Egyház rehabilitálta. 2010-ben az Országos Református Nőszövetség Zsindelyné Tüdős Klára-díjat alapított.[9] 2012-ben kisebb botrányt kavart az egyházon belül, amikor Csizmadia Máté teológus kenyai feleségét terjesztette fel a díjra, aki végül meg is kapta a kitüntetést.[10]
Emlékezete
XII. kerület Istenhegyi út 92.
- Alkotásait az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) és a debreceni Déri Múzeum őrzi.
- 2010-ben a Református Nőszövetség Zsindelyné Tüdős Klára-díjat alapított.
- 2011-ben egykori svábhegyi lakóházán emléktáblát avattak.[11]
Művei
- Ünneplő. Új magyar díszruha sorozat (Bp., 1938)
- A falu protestáns értelmisége a magyar kultúra szolgálatában (Bp., 1940)
- Az Országos Református Nőszövetség 1944. évi csendes nagygyűlése; szerk. Zsindely Ferencné Tüdős Klára, Ravasz László; Bethlen Ny., Bp., 1944
- Isten markában (karcolatok, Bp., 1975, 1976, 1977, 1978, 1980, 1982, 1986)
- Csizma az asztalon (visszaemlékezések, Zürich, 1978, Bern, 1978)
- Arcképek; Református Zsinati Iroda, Bp., 1978
- Isten markában; sajtó alá rend. Bottyán Jánosné; 5. bőv. kiad.; Református Zsinati Iroda, Bp., 1980
- Isten markában erni élni!; sajtó alá rend. Dizseri Eszter; 9. kiad.; Kálvin, Bp., 1998
- Isten markában; szerk. Dizseri Eszter; 10. átdolg. kiad.; Kálvin, Bp., 2003
Jegyzetek
- ↑ The Righteous Among the Nations Database (angol nyelven)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/t-kalmanchey-iren-magyar-lanyok-hozomanya-605811
- ↑ http://www.nevpont.hu/view/11856
- ↑ http://intezet.nori.gov.hu/national-tombs/budapest/farkasreti-temeto/tudos-klara-szunyogh-rudolfne-zsindely-ferencne/
- ↑ https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/zsindelyne-tudos-klara
- ↑ Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában
- ↑ http://refkenese.hu/2012/zsindelyne-tudos-klara-dij-nemeth-gyulanenak.html
- ↑ Archivált másolat. [2009. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 24.)
- ↑ http://refsvabhegy.org/gallery_inst/gallery2/main.php?g2_itemId=1669[halott link]
Források
- Dizseri Eszter: Zsindelyné Tüdős Klára. Életrajz – dokumentumokban, 1895-1980; vál., szerk. Dizseri Eszter; Kálvin, Bp., 1994
- Magyar életrajzi lexikon; 1000–1990 – Tüdős Klára, Zsindelyné. Arcanum Adatbázis Kft. 2001, MEK 2002, 2001. (Hozzáférés: 2014)