Zobor (hegy)
| Zobor-hegy | |
 | |
| Magasság | 586,9 m |
| Hely |  Szlovákia |
| Hegység | Tribecs-hegység |
| Elhelyezkedése | |
 Zobor-hegy
Pozíció Szlovákia térképén
| |
 é. sz. 48° 20′ 40″, k. h. 18° 06′ 20″48.344444°N 18.105556°EKoordináták: é. sz. 48° 20′ 40″, k. h. 18° 06′ 20″48.344444°N 18.105556°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zobor-hegy témájú médiaállományokat. | |
A Zobor-hegy (szlovákul Zobor) a Tribecs-hegység legdélibb részét képezi, Nyitra mellett. Legmagasabb pontja 586,9 m. A hegytető 1952 óta a Zobori erdősztyeppe (szlovákul Zoborská lesostep) természetvédelmi rezervátum része. A lejtőin napjainkban is szőlőtermesztés folyik. A tető 1994-ig felvonóval is megközelíthető volt, manapság azonban nem üzemel.
Régészeti szempontból gazdag lelőhely. A tetején őskori vár állt, melyet valószínűleg a 9. században a szlávok is használhattak, mint menedékhelyet. Délnyugatra a hegytetőtől már a 11. században a Zoborhegyi apátság kolostora állt, melyet a zobori oklevél, az apátság 1111-ből származó birtokösszeírása említ. A hegytető széles körű kihasználtságát már a Nagymorva birodalom idején feltételezik.
A monda szerint a Zobor hegyen álló öreg tölgyfára akasztották fel a honfoglalók Zobor vezért, akit 3 napos ütközetben ejtettek foglyul.[1] Györffy György a córdobai Ibn Hajján andalúz történetének említése alapján a területet egy más forrásokból ismeretlen vezér (Basman) birtokaként feltételezi.[2]
A hegyen állt az egyik Millenniumi emlékmű, melyet 1921-ben cseh legionáriusok felrobbantottak.[3] Az emlékművet korábban is érték rongálások, például 1904-ben. A hegy képének módosítására több elképzelés is született, legutóbb 2015-ben volt egy sikertelen kísérlet egy óriáskereszt felállítására.[4]
Kedvelt kirándulóhely mind a magyar mind a szlovák túrázók és helyiek körében.
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kaán Károly 1909: A természeti emlékek fentartása. Budapest, 19; Tótlipcsei Fabricius Endre 1907: Magyarország faóriásai és legöregebb fái - Zobor akasztófája. [[Pesti Hírlap (napilap, 1878–1944)|]] 29/161, 38. (1907. július 7.)
- ↑ Györffy 1993, 144.
- ↑ Motesíky Árpád 1991: A tudós politikus. A Hét 36/20, 11. (1991. május 17.); felvidek.ma
- ↑ ujszo.com[halott link]; pravda.sk
Források
[szerkesztés]- Marián Samuel - Ján Hunka: Minca Ľudovíta Veľkého z kláštora na Zobore v Nitre. Denarius 6.
- Ladislav Belás 2013: Benediktínske opátstvo Sv. Hypolita na Zobore. In: Zoborské listiny 1111 a 1113 a ich význam pre Slovensko. Nitra, 106-116.
- Marián Samuel - Marián Čurný 2012: Pottery from the cellar of a monastic dwelling at the Kamaldul monastery in Nitra-Zobor. In: Studies in Post-Medieval Archaeology 4. Praha, 429-452.
- Richard Marsina 2012: Benediktínske opátstvo (kláštor) sv. Hypolita na Zobore. Studia Historica Tyrnaviensia XIV-XV, 19-31.
- Csámpai Ottó 2011: A Zobor-hegyi ezredéves emlékmű. Budapest.
- Gyöngyössy Márton 2010: A királyi Magyarország pénztörténete (1527-1608). Budapest, 86.
- Marián Samuel 2010: Najnovšie výsledky archeologických výskumov Zoborského kláštora v Nitre. Ochrana pamiatok - Monumentorum Tutela 22, 276-287.
- Ladislav Belás 2008: Benediktínske opátstvo sv. Hypolita na Zobore. In: Almanach Nitra, 248-257.
- Vladimír Řehořek (ed.) 2007: Lišajníky, machorasty a cievnaté rastliny Zoborských vrchov. Nitra.
- Helena Rosinová et al. 2005: Náučný chodník Zoborské vrchy. Nitra.
- Marián Samuel 2005: Archeologický výskum Zoborského kláštora v rokoch 2001-2003. In: Dávne dejiny Nitry a okolia, 109-114.
- 2005 Zoborské vrchy. Štátna ochrana prírody SR. Banská Bystrica.
- František Oslanský 2002: Zoborský benediktínsky kláštor a jeho zánik. In: Nitra v slovenských dejinách. Martin, 212-219.
- Györffy György 1993: Honfoglaló fejedelmeink és a vezérek. Magyar Tudomány 1993/2
- Motesíky Árpád 1992: A Zobor-hegy egykori emlékoszlopa. Honismeret XX/1, 25.
- Binder Pál 1991: Fauna obojživelníkov (Amphibia) komplexu Zobora. Zobor 2, 321-329.
- Császta, Jozef 1977: Kostrový hrob z amfiteátra v Nitre Pod Zoborom. AVANS 1976, 83-84.
- Alojz Habovštiak 1964: Záchranný výskum pri bývalom kláštore v Nitre na Zobore. Študijné zvesti Archeologického ústavu SAV 14, 227-234.
- Lajoš a kol. 1964: Nitra slovom i obrazom. Bratislava, 33.
- Ľudmila Kraskovská 1943: Archeologický výskum na Zobore pri Nitre. Sborník slovenského národného múzea XXXVI-XXXVII, 217-227.
- Ethey Gyula 1936: Zoborvidék múltjából. Nyitra.
- Follajtár Ernő 1934: A zobori bencés apátság története. Nemzeti Kultúra.
- Štefan Janšák 1929: Slovenské hradiská z doby hallštatskej. In: Sborník Muzeálnej Slovenskej spoločnosti XXIII/1-2.
- Szmida Lajos 1877: A zobori zárda romok. Nyitramegyei Közlöny.
- Kelecsényi József 1855: Az ipolyi apátság zoborhegyi ős emlékeiről. Religió 1855, 547-548.