Ziegler Géza (építész, 1869–1953)
| Ziegler Géza | |
| Született | 1869. január 6. Temesvár[1] |
| Elhunyt | 1953. október 11. (84 évesen)[2][1] Budapest[2] |
| Gyermekei | Ziegler Géza (építész, 1896–1966) |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ziegler Géza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Idősebb Ziegler Géza (Temesvár, 1869. január 6. – Budapest, 1953. október 11.)[3] magyar építész és építőmester.[4]
Élete[szerkesztés]
Viszonylag kevés adat ismert az életéről. Édesanyja Ziegler Mária. A budapesti Műegyetemen tanult. Az 1890-es évektől ismertek épületei Budapest és Kiskunfélegyháza területén. Az 1920-as években az ő elnökletével alakult meg Alpár Ignác tiszteletére az úgynevezett „Alpárszobor-bizottság”.[5]
1953-ban hunyt el 84 éves korában.
Felesége Nocker Anna volt, akivel 1895-ben Budapesten kötött házasságot. Az ő 1939-es halála után fiához költözött.[6] Ifjabb Ziegler Géza (1896–1966)[7] szintén építészként működött.[5]
Ismert épületei[szerkesztés]
- 1897–1899: Hoffer-ház, Kiskunfélegyháza, Petőfi tér 2.[5][8]
- 1900–1902: Vármegyeháza, Rimaszombat[9][8]
- 1901: Puky-ház, Kiskunfélegyháza, Holló Lajos utca 23.[5]
- 1905–1906: Ziegler-bérház, Budapest, Klauzál u. 33.[10][8]
- 1907: Hoffer-ház, Kiskunfélegyháza, Pázmány utca 6-8.[5][8]
- 1910: Ganz-bérház, Budapest, Krisztina körút 2-4.[11]
- 1913: Hernád udvar, Budapest, Hernád utca 40. / István u. 20.[12][5][13]
- 1914–1918: József-szanatórium, Budakeszi[8]
Tervben maradt épületek[szerkesztés]
- 1901: Sarlós Boldogasszony-templom átalakítása, Kiskunfélegyháza[5][8]
- 1904: városháza, Kiskunfélegyháza[5]
- 1905: bérház, Budapest, Klauzál u. 49-53. (Nocker Ferenccel közös munka)[5][8]
- 1929–1930: Szent Rókus Kórház bővítése, Budapest, Gyulay Pál u.[8]
Csak kivitelező[szerkesztés]
- 1902: Országos Vakok Tan- és Nevelőintézete, Budapest, Ajtósi Dürer sor 39. (tervező: Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond)[5]
- 1903: Szent István-templom tetőzetének javítása, Kiskunfélegyháza (tervezte: Dötzer Ferenc és Pártos Gyula)[8]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/17300/17349/17349.pdf
- ↑ a b https://hegyvidekujsag.hu/archivum/archivum-2021-szeptember-211006/ziegler-palota-kulonos
- ↑ Budapest VI. kerületi állami halotti anyakönyv 744/1953.
- ↑ https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2016/06/01/klauzal_utca_33
- ↑ a b c d e f g h i j budapest100.hu
- ↑ https://hegyvidekujsag.hu/archivum/archivum-2021-szeptember-211006/ziegler-palota-kulonos
- ↑ http://kiskunfelegyvaroshaza.blogspot.com/2012/12/
- ↑ a b c d e f g h i Takáts, i. m., 58. o.
- ↑ http://kiskunfelegyvaroshaza.blogspot.com/2012/12/
- ↑ https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2016/06/01/klauzal_utca_33
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=12&cim=krisztina-krt-2-4&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=07&cim=hernad-u-40&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
- ↑ https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2017/04/03/istvan_ut_20
Források[szerkesztés]
- Ziegler Géza, id. (budapest100.hu)
- Budapest szecessziós épületei – térkép (szecessziosmagazin.com)
- Verrasztó Gábor: A Ziegler-palota különös története (hegyvidekujsag.hu, 2021. szept. 22.)
- Takáts Rózsa: Színek, fények, árnyak. Tanulmány a M. kir. Mezőgazdasági Múzeum építéséről (1896–1944 [–1991) különös tekintettel Alpár Ignác és Róth Miksa együttműködésére], Budapest, 2017 (Kézirat gyanánt)
Egyéb irodalom[szerkesztés]
- (szerk.) Szemerjai Dr. Deák Imre: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932, Budapest, 1927. A felsőház póttagjai, XXII. Városok által választottak. 439. p