Zele

Zele
A városháza épülete
Zele címere Zele zászlaja
Közigazgatás
Ország	Belgium
Régió	Flandria
Közösség	Flamand Közösség
Tartomány	Kelet-Flandria
Járás	Dendermonde
Polgármester	Patrick Poppe (Open VLD)
Irányítószám	9240
Körzethívószám	052
Testvérvárosok	Lista Cham
Népesség
Teljes népesség	20 976 fő (2018. jan. 1.)
Férfi	50,13%
Nők	49,87%
Népsűrűség	618 fő/km2
Kor szerinti eloszlás (2006)
0–19	24,24%
20–64	59,78%
65 felett	15,98%
Más nemzetiségűek	3,46% (2007. január 1.)
Gazdaság
Munkanélküliségi ráta	7,26% (2006. január 1.) %
Átlagos éves jövedelem	12 298 €/fő (2003)
Földrajzi adatok
Terület	33,06 km2
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 51° 04′, k. h. 4° 02′51.066666666667, 4.0333333333333
Zele weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zele témájú médiaállományokat.

A zelei Sint-Ludgeruskerk

Zele belga város a flandriai Kelet-Flandria tartományban, Dendermonde körzetben található. A város a Schelde és a Durme folyó között fekszik, Lokeren és Dendermonde városok között található. A város kb. 20 000 fős lakosságából jelentős, közeli 12% a bevándorlók aránya.

A flamand régió városrendezési tervében (Ruimtelijk Structuurplan Vlaanderen) Zele mint gazdasági központ szerepel, emellett Zele városáé a kétes dicsőség, hogy itt található a Groene Meersch, azaz Flandria újrahasznosításra váró területeinek egyike.

Története

Zele települést legelőször Kr. u. 800 körül említik, amikor a környéket Nagy Károly Szent Ludgerus-nak, az esseni Werden-apátság alapítójának adományozta. A szerzetesek 1141-ben építettek rendházat Zeleben, ami a legenda szerint 1452-ben leégett, a helyi kastély, a malom épületével és a fél várossal együtt. 1699 és 1704 között épült a barokk stílusú Sint-Ludgeruskerk épülete, amely ma védett műemlék.

A templom nyolcszögletű, 69 méter magas tornyát csak 1718-ban sikerült befejezni és méretei miatt a „Schelde őre” („de wachter van de Schelde”) becenevet kapta. A templom tervezője és építtetője az ágoston-rendi szerzetes, Jan Vrijeels volt.

Zele a len feldolgozására alapuló textilipar egyik központja volt (a 20. század elejéig), amikor is áttértek a juta feldolgozására. Zele ekkoriban egy teljesen tipikus kelet-flandriai város volt, sok bárral, kávézóval, sörfőzdével és lepárlóval, 12 malommal és a város körül elterülő, kiterjedt tanyavilággal. A 19. század elején Zele, a szomszédos Hamme városával együtt Kelet-Flandria legszegényebb településeinek számított. Ennek oka a helyi munkaerő kihasználása, amit a polgári és egyházi hatóságok is támogattak, és amit 1901-ben megjelent könyvében, az A travers la Flandre (Door Arm Vlaanderen) című útleírásban a szocialista politikus, August De Winne is feljegyzett. A könyvben szereplő fotók közül sokat éppen Zele-ben készítette.

Az 1960-as években a városba települt egy üveggyár, nyomda és fémfeldolgozó üzemek.

Látnivalók

A már említett Sint-Ludgeruskerk épülete mellett a Kouter negyedben található egy védett kápolna és kolostorépület, az esperesség központja, a belga építész Huib Hoste műhelylakása (Stationsstraat) és a Hof ten Goede fogadó a Hoek negyedben.

Helyi politika

A 2006-os önkormányzati választások legnagyobb győztese a flamand liberális párt, a VLd volt, amelyik a szavazatok 37,5%-át szerezte meg. Ezt követte a CD&V-N-VA 23%-a, a Vlaams Belang 15%-a és a szocialisták (sp.a) 5,9%-a.

A választási eredményeknek megfelelően a helyi önkormányzat a VLD és két helyi választási szövetség, a Lijst M.A.S.S.A.R.T és a Zeelse Democratische Belangen részvételével alakult meg.

Polgármesterek

• 1830–1831 : Pieter Jozef De Decker
• 1831–1836 : Carel Domin Fruyt
• 1836–1846 : Pieter Jan Everaert
• 1846–1864 : Eugène Van Meldert
• 1864–1872 : Pieter Frans De Cleene
• 1872–1907 : Cesar Meeus (katolikus párt)
• 1908–1941 : Armand Rubbens (katolikus párt)
• 1941–1944 :
• 1944–1971 : Benoit Van Acker (CVP)
• 1971–1980 : Avil Geerinck (Zeelse Belangen)
• 1980–2000 : Jozef De Bruyne (Zeelse Democratische Belangen - ZDB)
• 2001- : Patrick Poppe (VLD)

Hitélet

Zele vallási központ, a helyi esperesség székhelye, amihez az alábbi települések és templomok tartoznak:

• Sint-Ludgerus (Zele-Centrum)
• Onze-Lieve-Vrouw van Zeven Weeën (Zele-Kouter)
• Sint-Jozef van Nazareth és Sint-Antonius (Zele-Heikant)
• Sint-Jozef (Zele-Huivelde)
• Heilig Hart (Zele-Durmen)
• Sint-Martinus (Berlare-Centrum)
• Onze-Lieve-Vrouw-Hemelvaart (Berlare-Overmere)
• Sint-Pietersbanden (Berlare-Uitbergen)

A város szülöttei

• Pierre De Decker (1812–1891), belga igazságügyi miniszter és később miniszterelnök (1855–1857), Limburg tartomány kormányzója (1871) (katolikus párt)
• Emmanuel Van Driessche (1824–1897), író
• Edmond Rubbens (1894–1938), belga munkaügyi, szociális és gyarmatügyi miniszter (1934–1938) a keresztény szakszervezet, az ACW elnöke (1927–1934) (katolikus párt)
• Raphael Hulpiau (1910–1997), belga egészségügyi miniszter (1966–1968) és az ACW elnöke (1950–1965) (CVP politikus)
• Henri Van Daele (1946–), író
• Kurt Rogiers (1971–), színész
• Jelle De Beule (1981–), programmamaker, képregény-rajzoló
• Marc Maes (1970–), zenész, a genti Muziekacademie van het Gemeenschapsonderwijs te Gent dékánja, korábban a Stockhausen Trio tagja.
• Filip De Wilde, labdarúgó, belga válogatott csapattag
• William Tackaert (1956–), kerékpárversenyző
• Avil Geerinck (1917–1980), belga szenátor, a nacionalista Volksunie politikusa
• Victor Van Cauteren (1877–1935) liberális belga szenátor
• Benoit Van Acker (1900–1981), a CD&V politikusa
• Eugène Van Cauteren (1906–1978), belga szenátor, a PVV politikusa
• Greta D'Hondt (1949), a CD&V politikusa
• Lieve Vercauteren (1982), színésznő
• Ninke Gryp (1991), színésznő

További információk

• Hivatalos weboldal
• Hagyományőrzők egylete