Zeki Ömer Defne

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zeki Ömer Defne
Élete
Született 1903
Elhunyt 1992. december (88-89 évesen)
Isztambul, Törökország
Sírhely Karacaahmet temető

Zeki Ömer Defne (Çankırı, 1903Isztambul, 1992. december) török költő.

Az ankarai Muallim Mektebi abszolválása után általános iskolai tanárként dolgozott, valamint az érettségi vizsgákon felügyelt. Ezt követően a kastamonui Líceumban dolgozott a török nyelv és irodalom tanáraként, ahol később az intézmény igazgatója lett, majd az isztambuli Kabataş Líceum lett a következő munkahelye. 1939-ben az Isztambuli Egyetem bölcsészettudományi karának török nyelv és irodalom tanszékén is tanított. Később a Galatasaray Líceum, a Német Líceum, a Şişli kerületi Terakki Líceum, végül a Katonai Akadémia (Harp Akademisi) irodalom tanára lett.

1923-ban jelent meg az első verse a Nép Útja c. lapban. Csatlakozott a kortárs népi irodalom akkoriban népszerű szótagoló versírási hagyományához. 1940-ben kezdett publikálni verseket a Juhar, a Művészet és Irodalom, a Mozgalom, a Hírnév, a Szökőkút, az Irodalmi Világ c. magazinokba. 1969-ben ment nyugdíjba a Galatasaray középiskolából. Az 1970-es években a Jelenlét c. folyóiratban jelent meg sok verse.

Verseinek fő témája Anatólia volt. Az 1970-es évek elejétől a költészetét erős narratívák és az érzékenység hatotta át.

1992-ben az isztambuli Karacaahmet temetőben temették el.

Verseskötetei[szerkesztés]

  • Az ellopott tengeri országok (Denizden Çalınmış Ülke (1971)
  • Csendes folyók (Sessiz Nehir) (1985)
  • Hóvirágok (Kardelenler) (1988)
  • Ilgaz
  • Közép-Anatólia (Orta Anadolu)
  • Csengőszó (Ziller Çalacak)

Irodalomtörténeti munkái[szerkesztés]

  • Dede Korkut Hikâyeleri Üzerinde Edebi Sanatlar Bakımından Bir Araştırma (1994)

Fordítások[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Zeki Ömer Defne című török Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]