Zalaegerszegi Törvényszék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Zalaegerszeg ékszerdobozaként emlegetett Deák téren található a bíróság épületegyüttese. Az épület helyén az egerszegi végvár állt, ennek jelentősége 1690-től, Nagykanizsa visszafoglalása után megszűnt. Az épület a karbantartás hiánya miatt pusztulni kezdett. Helyén építették fel 1730-1732 között Francz Allio császári hadmérnök és bécsi építész tervei alapján a régi Zala vármegye székházául szolgáló építményt.

Az épületet úgy alakították ki, hogy a megyegyűlések számára legyen benne közgyűlési terem, másrészt, hogy a megye levéltárát is el tudják helyezni, harmadrészt, hogy a vármegyei rabokat őrizhessék.

A vármegye közgyűlése 1871. november 6-án a megyeháza épületét és a hozzá tartozó régi börtönt ingyenesen az 1872-ben létrejövő törvényszék rendelkezésére bocsátotta, de a tulajdonjogáról nem mondott le, az emeleti üléstermeknek pedig csak ideiglenes használatát engedélyezte. 1880-ban a régi börtön mellett a Kincstár újabb emeletes börtönépületet emeltetett. 1893-ban tovább bővítették a törvényszék, a járásbíróság, valamint az ügyészség elhelyezésére szolgáló épületet, majd 1904-ben újabb bővítési tervek születtek, s 1908-1909-ben végezték el a tényleges munkákat. Ekkor alakult ki a "Törvényház" ma is látható épülete.

Az épületcsoportot 1968-ban tovább bővítették, s napjainkban ez az épületszárny ad helyet a Zalaegerszegi Járásbíróságnak, a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak és a Cégbíróságnak.

1991-1995 között jelentős felújítással sikerült eredeti állapotába visszaállítani a barokk főépületet, s jelentős korszerűsítésekkel, korhű berendezési tárgyakkal, modern technikai eszközökkel felszerelve az ország egyik legszebb bíróságává vált. A tervek készítésében dr. Tóth Elek, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa és Baliga Kornél építőművész, belsőépítész vettek részt.

A felújítás során előkerültek az ajtók eredeti helyei, a földszinten a kőkeretek, az udvari homlokzat és a kapukeretezések elvakolt architektúrája, a díszterem falfülkéi. A díszterem mennyezetének főpárkánya és a teknőboltozat válla is láthatóvá vált a padlástérben. A díszterem mostani festése a rekonstrukció során készült, korabeli analógiák alapján. Az épület nagymértékű átépítése során megerősítették a barokk épület megroskadt födémjét, szigetelték a falakat, kicserélték a burkolatokat és a fűtési rendszert. Új dolgozó- és tárgyalószobákat, könyvtárat alakítottak ki. A belső - korábban használaton kívüli - udvar lefedésével megnövelt várakozó valósult meg, amit Péter Ágnes falplasztikája díszít. Barokk szellemben tervezték a bútorokat, a könyvtár berendezését és a tárgyalótermeket. A bíróság jogi szakkönyvtára 1995-ben dr. Degré Alajos jogtörténész nevét vette fel.

Az egyemeletes épület barokk stílusban épült. Az egyszerű épületnek a köríves kapubejárata fölött látható timpanon az egyetlen díszítő eleme. Nagyterme a felvilágosodás korában, de különösen a reformkorban vált jelentőssé, hiszen itt kezdte politikai pályafutását Spissich János, Zala vármegye jakobinus alispánja, itt utasította el a vármegye nemessége a Napóleon elleni felkelést, majd a reformkorban itt csatázott Csány László és Deák Ferenc, aki ugyancsak itt mondta el híres beszédét a közteherviselésről 1843-ban, és adta vissza követi megbízatását, miután nem volt hajlandó a nemesi adómentességet képviselni az országgyűlésen. Az épület előtti tér közepén áll Vay Miklós munkája, magas, szürke gránittalapzaton Deák szobra, az első emlékmű, amit halála után állítottak a "haza bölcsének", 1879. szeptember 1-jén avatták fel.

Elnevezései[szerkesztés]

  • 1872-1946 között: Zalaegerszegi Királyi Törvényszék
  • 1946-1950 között: Zalaegerszegi Törvényszék 
  • 1950-1984 között: Zalaegerszegi Megyei Bíróság  
  • 1984-2011 között: Zala Megyei Bíróság   
  • 2012. január 1-től kezdődően újra Zalaegerszegi Törvényszék.

A Zalaegerszegi Törvényszék (jogelődei) elnökeinek névsora[szerkesztés]

  • 1872-1877. Horváth János
  • 1877-1880. Millutinovics Szvetozár
  • 1880-1889. Gyömörei Vince
  • 1890-1891. Grubanovics Géza
  • 1895-1905. Sztanyiszlavszky Adolf
  • 1905-1911. Degré Miklós
  • 1911-1919. Horváth Sándor
  • 1919-1939. Czikó János
  • 1939-1940. Hussy Sándor
  • 1940-1951. Kiss Dezső, Ijjas István, Korpos Ádám
  • 1951-1953. Tószegi Ferenc
  • 1953-1982. Piros Sándor
  • 1983-1992. Kutasi István
  • 1992-2014. Magyar Károly
  • 2014-2015. Sorok Norbert - megbízott elnökként
  • 2015- Sorok Norbert

Az épület, illetőleg a bírósági kiállítás előre egyeztetett, csoportos tárlatvezetések során látogatható a Nyitott Bíróság program keretében, továbbá várják a látogatókat a Múzeumok éjszakáján is.

Internetes hivatkozások[szerkesztés]

https://zalaegerszegitorvenyszek.birosag.hu/