Zagorje ob Savi
| Zagorje ob Savi | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Tartomány | Felső-Krajna |
| Statisztikai régió | Zasavska |
| Község | Zagorje ob Savi |
| Irányítószám | 1410 |
| Rendszám területkód | LJ |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 6893 fő (2002)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 269.5 m |
| Terület | 147,1 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Zagorje ob Savi
Pozíció Szlovénia térképén
| |
| é. sz. 46° 08′ 23″, k. h. 14° 59′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 08′ 23″, k. h. 14° 59′ 26″ | |
 | |
| Zagorje ob Savi község elhelyezkedése | |
| Zagorje ob Savi weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zagorje ob Savi témájú médiaállományokat. | |
Zagorje ob Savi (IPA: [zaˈgoːrjɛ ɔpˈsaːvi] 
kiejtése) (németül Seger an der Sau, IPA: [ˈzeːgɐ andɛɐˈzaʊ]) város és község (járás) Szlovénia Zasavska régiójában. A Medija patak völgyében helyezkedik el Ljubljanától 52 km-re keletre, Cillitől 36 km-re délnyugatra, valamint Trbovljetől 6 km-re nyugatra. Történelmileg Krajna (Kranj) tartományhoz tartozott. A város lakosságának száma 7000 körül áll, mig a községben 17 000 ember él.[2]
Tartalomjegyzék
A község (járás) települései[szerkesztés]
Blodnik, Borje pri Mlinšah, Borje, Borovak pri Podkumu, Brezje, Breznik, Briše, Dobrljevo, Dolenja vas, Dolgo Brdo pri Mlinšah, Družina, Čemšenik, Čolnišče, Golče, Gorenja vas, Hrastnik pri Trojanah, Izlake, Jablana, Jarše, Jelenk, Jelševica, Jesenovo, Kandrše, Kisovec, Kolk, Kolovrat, Konjšica, Kostrevnica, Kotredež, Log pri Mlinšah, Loke pri Zagorju, Mali Kum, Medija, Mlinše, Mošenik, Orehovica, Osredek, Padež, Podkraj pri Zagorju, Podkum, Podlipovica, Polšina, Potoška vas, Požarje, Prapreče, Ravenska vas, Ravne pri Mlinšah, Razbor pri Čemšeniku, Razpotje, Rodež, Rove, Rovišče, Rtiče, Ržiše, Selo pri Zagorju, Senožeti, Sopota, Šemnik, Šentgotard, Šentlambert, Šklendrovec, Tirna, Vidrga, Vine, Vrh pri Mlinšah, Vrh, Vrhe, Zabava, Zabreznik, Zagorje ob Savi, Zavine, Zgornji Prhovec, Znojile és Žvarulje.
Története[szerkesztés]
Az archeológiai leletek szerint a terület a késői bronzkor és a vaskor ideje alatt lett benépesítve.[3] Zagorjet először mint Sagor említik 1296-ban az Aquileia-i érsekség iratai. A későbbi írott formákban még Zaegor, Sager, Seger és Cagoer nevek alatt is szerepel. 1755-ben szénlerakatot fedeztek fel a környéken és a város elkezdett gazdaságilag fejlődni. A szénbányászat volt a község legfontosabb gazdasági ágazata egészen 1995-ig, amikor az utolsó bányát lezárták.
Nevezetességek[szerkesztés]
A város temploma Szent Péter és Pál apostoloknak van szentelve és a Ljubljanai érsekség alá tartozik. Neoromán stílusban lett építve 1873-ban.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Szlovén Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2002. évi népszámlálás
- ↑ Zagorje ob Savi község honlapja
- ↑ Szlovén Kultúrminisztérium által megjelölt nemzeti örökség hivatkozási szám 14622 és 14623
- ↑ Szlovén Kultúrminisztérium által megjelölt nemzeti örökség hivatkozási szám 2690
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
