Zágrábi pontok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A zágrábi pontok a Horvát Parasztpárt és a Horvát Jogok Pártja által 1932. november 7-én aláírt dokumentum volt, amely elítélte a január 6-iki diktatúra után fennálló államot, és Jugoszlávia szövetségi alapon történő megszervezésére szólított fel. Az említett pártok, a „pontokban” foglalt állásfoglalással elítélték a szerb hegemóniát a Jugoszláv Királyságban, követelték az állam szövetségi átszervezését és a demokratikus kormányszerkezet megteremtését.

A dokumentum[szerkesztés]

A zágrábi pontok szövege hat pontot tartalmazott:

  • az egyetlen hatalomforrás a nemzeti szuverenitás
  • az általános élet alapvető szervezeti egysége a parasztság
  • elítélik a nagyszerb hegemóniát
  • kérik az 1918-as helyzethez, illetve az ún. vidovdan-alkotmány elfogadása előtti állapotokhoz való visszatérést,
  • követelik a polgári-demokratikus államhatalom bevezetését
  • az aláírók arra a következtetésre jutottak, hogy az előző pontok alapján folytatják tevékenységüket.

Következményei[szerkesztés]

Ezen határozat és külföldi újságíróknak szóló értelmezése miatt Vladimir Mačeket, a Horvát Parasztpárt vezetőjét 1933. január 31-én letartóztatták, majd 1933. április 29-én „államellenes tevékenységért” három év fegyházra ítélték. Börtönbüntetését Srijemska Mitrovicában (Szávaszentdemeter) töltötte, majd 1934 végén szabadult a börtönből. Amíg vezetője a börtönben volt, Horvát Parasztpártot Ante Trumbić vezette, aki a zágrábi pontok szövegének szerzője volt.

A zágrábi pontok alapján a következő hónapokban elfogadták a ljubljanai és szarajevói pontokat, valamint az újvidéki határozatot.

Források[szerkesztés]