Zádor György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zádor György
Zádor György
Zádor György
Született Stettner György
1799. július 3.
Duka
Elhunyt 1866. augusztus 17. (67 évesen)
Pest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása bíró, jogtudós, író
Sírhely Fiumei Úti Sírkert[1]

Zádor György aláírása
Zádor György aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zádor György témájú médiaállományokat.

Zádor György (eredeti neve: Stettner; Duka, Vas vármegye, 1799. július 3.Pest, 1866. augusztus 17.) legfelsőbb ítélőszéki bíró, jogtudós, író, a Kisfaludy Társaság és az MTA tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Tanulmányait Kőszegen, Pápán (a Pápai Református Kollégiumban) és Győrben végezte. Pesten tett ügyvédi vizsgát. A jogtudományok mellett foglalkozott irodalommal is, és mint Vörösmartynak hűséges barátja, annak minden irodalmi vállalkozásában részes volt. Fenyéri Gyula álnév alatt írt a Tudományos Gyűjteménybe, az Aurorába, a Kassai Minervába. Szépirodalmi, esztétikai és tudományos cikkeket írt. A Kisfaludy Társaság egyik alapító tagja volt. A Magyar Tudós Társaság 1831-ben levelező, 1832-ben a Törvénytudományi Osztály rendes tagjává választotta. Mint a pápai jogakadémia tanára írta a Váltójogtan című könyvét. 1848-ban a váltófőtörvényszék ülnöke, 1861-ben a Hétszemélyes Tábla bírája lett, s mint ilyen halt meg. Írói munkásságára jellemzőek Vörösmartyval váltott levelei.

Emlékezete[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

  • A Pallas nagy lexikona
  • http://resolver.pim.hu/auth/PIM75123, Zádor György, 2018. szeptember 14.