Ytong

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ytong elemekből épülő ház a franciaországi Ablisban

Az Ytong márkanév pórusbeton falazóelemeket és a pórusbeton falazatokhoz tartozó kiegészítő elemeket (áthidalók, kéreg- és hőszigetelő elemek) takar. A világ első márkázott építőanyaga ötvözte a fa kiváló hőszigetelő-képességét és a könnyű megmunkálhatóságát, a magas nyomószilárdsággal, a tartóssággal, valamint a rendkívül jó tűzálló képességgel.

Neve[szerkesztés]

Az „Ytong” márkanév mozaikszó, ami a svéd YXHULT Angherdede Lättbetong = „szárított pórusbeton Yxhultból” elnevezésből származik.

Története[szerkesztés]

A világ első márkanévvel ellátott építőanyaga az Ytong. Az 1900-as évek elején Svédországban fejlesztések indultak azzal a céllal, hogy a természetből közvetlenül kinyert építőanyag, a fa kiváló tulajdonságaival (hőszigetelő képesség, könnyű megmunkálhatóság, magas nyomószilárdság) megegyező, de ipari technológiával, nagy mennyiségben előállítható építőanyagot hozzanak létre. A kísérletek eredményeként jött létre a pórusbeton, melyet a fenti tulajdonságok mellett további előnyök is jellemeznek, mint például tartósság, kiváló páraáteresztő képesség, valamint tűzállóság. A pórusbeton „sorozatgyártását” 1929-ben Karl August Carlen vállalkozó kezdte meg Dr. Axel Erikson építész szabadalma alapján. Mára világszerte több mint 8 millió köbméter pórusbetont állítanak elő évente. Az Ytong az elmúlt közel 90 év alatt az egyik legsikeresebb márkanévvé vált. Európában a legismertebb építőanyagok közé tartozik.

Magyarországon a 60-as évek elejétől kezdődött meg az ilyen típusú falazóelem gyártása. Akkoriban gázbeton, illetve gázszilikát néven volt ismert, és a mai homokkal ellentétben fő alkotóeleme a kohópernye volt, melyből adódott szürke színe. Magyarországon az Ytong pórusbeton gyártása (mely már homok alapú és fehér színű) 1991-ben kezdődött meg, amikor a németországi Ytong Deutschland AG 1991-ben Halmajugrán megalapította az Ytong Hungary Kft.-t. Ahogy a magyarországi pórusbeton előállítás beépült a nemzetközi vérkeringésbe, úgy bővült hazai termékválaszték a cégcsoport más gyáraiban előállított termékeikkel. A Halmajugrán gyártott Ytong falazóelemek mellett megjelentek a vasalt pórusbeton áthidalók, illetve vasalt pallók is. 2003-ban a magyarországi Ytong gyárat több európai pórusbeton gyárral együtt megvásárolta a Haniel család tulajdonában álló Xella Baustoffe GmbH. Az Ytong Hungary nevet így 2003-ban a Xella Pórusbeton Magyarország Kft váltotta fel. A vállalatcsoport 2004-ben megvásárolta az Iszkaszentgyörgy közelében található régi téglagyárat. A gyár korszerűsítését követően 2004-ben megindul a Silka mészhomoktégla gyártása is. Így 2005-ben egy újabb névváltoztatás követően a cég Xella Magyarország Kft. néven működik tovább. 2008-ban egy újabb tulajdonos váltás történt, a Haniel család eladta a teljes nemzetközi építőipari vállalatcsoportot a Goldman Sachs amerikai befektetői csoportnak. A Xella Magyarország Kft. Ytong falazóelem gyára Gyöngyöstől 15 km-re, Halmajugra és a Mátrai Hőerőmű szomszédságában található.

Gyártás[szerkesztés]

Az Ytong pórusbeton főbb alapanyagai: a kvarchomok, a mész, a cement és a víz. A megfelelő szemcsefinomság eléréséhez, a magas kvarctartalmú homokot golyós hengermalomban megőrlik, majd számítógépes méréssel és vezérléssel hozzákeverik a többi összetevőt is. A formába öntött keverék a pórusképző adalék hatására megduzzad, térfogata növekszik, mely során zárt pórusok milliói jönnek létre. A kialakult pórusszerkezet biztosítja a termék kiváló hőszigetelő képességét. Az öntőformák 60°C hőalagútba kerülnek, ahol 8-12 óra alatt elérik kezdeti szilárdságukat. Az előszilárdult pórusbeton tömböket az öntőformákból kiemelik és vágógépre helyezik. A kívánt elemek méretre vágása mm-es pontossággal történik. A gyártási folyamat az európai uniós irányelveknek megfelelően energiatakarékos, és környezetbarát. A keletkező vágási hulladék a gyártás során újra felhasználásra kerül. A felszeletelt tömbök egy újabb hőalagútba kerülnek, ahol 100°C-ra melegítik azokat. Az elemek innen kerülnek az autoklávokba, ahol magas hőmérsékletű és nagy nyomású gőzben szilárdulnak meg. Az építőelemek e folyamat végén nyerik el végleges fizikai tulajdonságaikat. Az építőanyag stabil kristályszerkezetének alapja a kalcium-hidroszilikát, mely a természetben megtalálható ásványi Tobermorithoz hasonló. Ez önmagában hordozza az építőanyag rendkívül hosszú élettartalmát. A gyárban az 1992-ben történt privatizációt követően megközelítően több mint 4,5 millió köbméter Ytong terméket állítottak elő.

Környezetvédelem[szerkesztés]

A természetes alapanyagok, az alacsony előállítási energia-szükséglet, a kikerülő melléktermék nélküli gyártás és hulladékmentes felhasználás mind a természeti környezet terhelésének csökkentését jelenti. Az Ytong gyártása és alkalmazása során nem szabadulnak fel mérgező gázok. Az alapanyagoknak, és a gyártástechnológiai illetve felhasználási tulajdonságoknak köszönhetően az Ytong építési rendszer megfelel a vonatkozó környezetvédelmi követelményrendszernek, melyet független tanúsító szervezet a „Környezetbarát” védjegy használatának jogosultságával is igazol.

Termékek[szerkesztés]

  • falazóelemek
  • előfalazó lapok
  • áthidalók
  • koszorúelemek
  • furatos elemek
  • zsaluelemek
  • vasalt pallók

Ezzel a technológiával készült[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Commons:Category:Ytong
A Wikimédia Commons tartalmaz Ytong témájú médiaállományokat.