Wolff Károly (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wolff Károly
fényképe az 1920-as évekből (FSZEK)
fényképe az 1920-as évekből (FSZEK)
SzületettWolff Károly}
1874. október 1.[1]
Érsekújvár
Elhunyt1936. július 22. (61 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásajogász, politikus
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1922–1931)
SírhelyeFarkasréti temető (49/1-1-1/2)[2][3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Wolff Károly témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Wolff Károly (Érsekújvár, 1874. október 1.Budapest, 1936. július 22.) jogász, kereszténypárti politikus, a két világháború közötti Budapest politikai életének meghatározó szereplője.

Életpályája[szerkesztés]

Érsekújváron és Trencsénben járt gimnáziumba, a jogot Pozsonyban, Budapesten, Lipcsében, Halléban és Berlinben végezte. 1896-ban joggyakornok a trencséni törvényszéken, 1898-ban a nagybiccsei járásbíróságon. A bírói vizsga letétele után 1899-ben az Igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályán dolgozott. Tagja volt a polgári törvénykönyvet előkészítő bizottságnak; a kötelmi jogi rész szövege és indokolása nagyrészt az ő munkája.

1901-től udvari fogalmazó a bécsi főudvarnagyi hivatalban, ahol csakhamar udvari titkár lett. 1906-tól a Közös Külügyminisztériumban osztálytanácsosként a magyar közjogi ügyek előadója. 1909-től udvari és miniszteri tanácsos és az általa szervezett magyar főudvarnagyi bíróság első elnöke.

1918 novemberében fölajánlotta szolgálatait a Magyar Nemzeti Tanácsnak, mely megbízta a királyi javak kezelésével és fölszámolásával. Taktikázással a korona vagyonát és a király magánvagyonát sikerült megmentenie.

A keresztény nacionalista mozgalom egyik vezetője lett. A Tanácsköztársaság megdöntése után az általa létrehozott irredenta fajvédő alapon álló szervezetnek, az Egyesült Keresztény Ligának ügyvezető elnöke, mely a 20-as években legnagyobb riválisa volt az Etelközi Szövetségnek. 1922-től nemzetgyűlési, 1926-tól országgyűlési képviselő.

Elnöke volt az Országos Bírói és Ügyészi Egyesületnek, ő alapította és elnöke volt haláláig a főváros politikai életében vezető szerepet játszó Keresztény Községi Pártnak. Vezetője volt a kormánypártot támogató Keresztény Gazdasági és Szociális Párt Wolff-frakciójának, az Ébredő Magyarok Egyesülete igazgatósági, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének (TESZ) választmányi tagja, s a 30-as években haláláig helyet foglalt a 33-as bizottságban.

Jegyzetek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Dávid István: Wolff Károly emlékezete (Bp., 1936)
  • A Wolff Károly-emlékünnep (Bp., 1938)
  • Wolff Károly élete, politikája, alkotásai (Szerk. Szigethy Endre, Bp., 1943)
  • Régi jó világ (A Horthy-korszak nagy panamáiból. Bp., 1959)
  • Gergely Jenő: A Keresztény Községi (Wolff-) Párt. 1920–1939; Gondolat–MTA-ELTE Pártok, Pártrendszerek, Parlamentarizmus Kutatócsoport, Bp., 2010 (Pártok és politika) + CD-ROM

Források[szerkesztés]