Wolbachia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Wolbachia
Wolbachia baktériumok egy rovar-sejtben
Wolbachia baktériumok egy rovar-sejtben
Rendszertani besorolás
Ország: Baktériumok (Bacteria)
Törzs: Proteobacteria
Osztály: Alpha Proteobacteria
Rend: Rickettsiales
Család: Rickettsiaceae
Nemzetség: Wolbachia
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Wolbachia témájú kategóriát.

A Wolbachia nemzetségbe tartozó baktériumok elterjedt élősködők a rákok, csáprágósok, és különösen a rovarok között, de egyes fonalférgek is hordozhatnak hasonló fertőzéseket. Becslések szerint a világ rovarfajainak 18-30%-a többé-kevésbé fertőzött. A Wolbachia fertőzés csak a petesejten keresztül juthat a következő gazdaegyedbe, ezért erős szelekciós nyomás hat rá abban az irányban, hogy a gazdaállat utódai nőneműek legyenek. A hím állatok is hordozzák a fertőzést, de a baktérium bennük zsákutcába kerül, ahonnan már nem fertőzhet tovább.

A Wolbachia egyetlen ismert fertőzési módja tehát az anyából a petesejtbe való fertőzés. Csakhogy például a (Trichogramma génusz) és a bennük élő baktériumok törzsfái alapvetően különböznek. E különbségek arra utalnak, hogy a természetben olykor egyéb, fajok közötti fertőzések is előfordulnak, noha ilyen fertőzést laboratóriumban eddig nem sikerült létrehozni vagy megfigyelni.

A Wolbachia-fertőzések sokféleképpen manipulálhatják az ízeltlábúak szaporodását azért, hogy saját szaporodási esélyüket – mely a gazdafaj anya-leány leszármazásának függvénye – maximalizálják. Képesek pl.:

  • nősténnyé alakítani (feminizálni) a fertőzött hím gazdaállatokat,
  • megakadályozni, hogy a fertőzött nőstény hím utódokat hozzon létre,
  • megölni a hím embriókat,
  • szűznemzésre kényszeríteni az egyébként váltivarú állatokat,
  • inkompatibilitást okozni, vagyis terméketlenné tenni a fertőzött hím és nem-fertőzött nőstény párzását, és ezáltal akadályozni a nem-fertőzött nőstények szaporodását.

Elképzelhető, hogy ez utóbbi hatás hozzájárulhat újabb gazdafajok képződéséhez, hiszen egy korábban egységes rovarfaj kettéválhat egy fertőzött és egy nem-fertőzött fajra. E stratégiák által a Wolbachia-fertőzések alapvetően befolyásolják az ízeltlábúak jelentős részének populáció-dinamikáját és fajképződési mintázatait, így talán a bioszféra legnagyobb hatású mikroorganizmusai közé sorolhatók.

A fentiek alapján érthető, hogy például a petefürkészek szűznemzéssel szaporodó fajaiban a antibiotikum-kezelés hatására megjennek a hímek és az ivaros szaporodás.

Ázsiai rókalepke hímje. E fajban a báb-szakaszban öli meg a hímeket a fertőzés, ezért a kifejlett lepkék közt már ritkák lehetnek a hímek.

Wolbachia-fertőzések fonalférgekben is előfordulnak, többek között az afrikai Onchocerca fajokban, amelyek az ember és a szarvasmarha legfontosabb kórokozói a trópusi Afrikában. Esetükben a baktérium-féreg kapcsolat szimbiózis jellegű, ezért antibiotikum hatására – a baktériumok pusztulása után – a férgek szaporodásra képtelenné válnak, vagy elpusztulnak.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cook JM, Butcher RDJ 1999. The transmission and effects of Wolbachia bacteria in parasitoids. Researches on Population Ecology, 41, 15-28.
  • Enserink M 1997. Thanks to a parasite, asexual reproduction catches on. Science, 275, 1743.
  • Hurst GDD et al. 1999. Male-killing Wolbachia in two species of insects. Proceedings of the Royal Society of London: Series B, 266, 735-740.
  • Langworthy NG et al. 2000. Macrofilaricidal activity of tetracycline against the filarial nematode Onchocerca ochengi: elimination of Wolbachia precedes worm death and suggests a dependent relationship. Proceedings of the Royal Society of London: Series B, 267, 1063-1069.
  • O’Neil S, Hoffmann AA, Werren JH 1997. Influential Passengers: Inherited Microorganisms and Arthropod Reproduction. Oxford University Press, Oxford, UK.
  • Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318.
  • Schilthuizen M, Stouthamer R 1997. Horizontal transmission of parthenogenesis-inducing microbes in wasps. Proceedings of the Royal Society of London: Series B, 264, 361-366.