Wohl Janka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Wohl Janka
Wohl Janka fiatalkori képe
Wohl Janka fiatalkori képe
Született 1841. szeptember 1.
Pest
Elhunyt 1901. május 23.
(59 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása írónő,
műfordító
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Wohl Janka témájú médiaállományokat.

Wohl Janka, Wohl Ida (Pest, 1841. szeptember 1.[1]Budapest, 1901. május 23.)[2] az első magyar zsidó származású írónő. Wohl Stefánia nővére.

Pályája[szerkesztés]

Wohl Ida néven született. Apja, dr. Wohl Sándor János evangélikus pesti sebész, a szabadságharc alatt honvédfőorvos; anyja, az eredetileg izraelita, később evangélikus hitre áttért Löwy Regina (a keresztségben Löwy Johanna Mária Dorottya; szül. Pest, 1808. április 12.) művelt asszony volt, akit olyan hírességek látogattak, mint Brunszvik Teréz és Teleki Blanka grófnők, Schedius Lajos, Szemere Pál, Ballagi Mór és mások. Wohl Idát 1843. február 19-én keresztelték a Pest-Deák téri németajkú evangélikus egyházközség templomában, a keresztségben a Johanna nevet nyerte. Keresztszülei voltak ő császári és királyi fensége Mária Dorottya ausztriai főhercegné, született württembergi hercegnő, magyarországi nádorné, valamint Szirmay született Gyürky Johanna ő méltósága és nagyságos Schedius Lajos királyi tanácsos és egyetemi oktató.

Szülei házában gondos nevelést kapott, magyarul is jól megtanult, pedig a zsidóság akkor még műveltségében és társalgásában teljesen német volt. Jankát eredetileg zongoraművésznőnek szánták, de idegessége miatt erről a pályáról lemondott és író lett. Már tizenhárom éves korában megjelent néhány írása a lapokban, tizenöt éves korában pedig verseskötete. Stefánia testvérével együtt szerkesztette 1870–1872 között a Divat című lapot. 1872 novemberében megalapították a Nők Munkakörét, mely tíz hónappal később összeolvadt a Magyar Bazárral, ezt 1873. októbertől szerkesztették. Szerkesztői munkájukkal a nővilág ízlésének és műveltségének fejlesztésére törekedtek. Ő és testvére szinte elválhatatlanok voltak az életben és irodalomban; a főváros társasági életében is nevezetes tényezőkként szerepeltek. Szalonjukban számos kitűnőség találkozott, így Haynald Lajos, Trefort Ágoston, Liszt Ferenc, Zichy Géza gróf; Arany János pedig atyai barátjuk volt (verset is írt Wohl Janka emlékkönyvébe címmel).

Wohl Janka négy nyelven foglalkozott irodalommal, sokat fordított angolból. Ő volt az első nő, aki a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából fordítást végzett, nevezetesen fordított Symonds-tól (A renaissance) és Sainte-Beuve-től (Arcképek). 1897-ben a koronás arany érdemkereszttel tüntették ki. Halálát agyvérzés okozta.

Cikkei és költeményei saját lapjain kívül a következő kiadványokban jelentek meg: Kalauz (1857), Divatcsarnok (1859–1860), Hölgyfutár (1859-63), Részvét Könyve (1863), Hölgyek Lantja (1865), Fővárosi Lapok (1864. 50–52. sz. beszély és 56. sz. vers), Képes Világ (1872. vers és Emmi első szerelme című regénye); Pesti Napló 1886. 293. és Magyar Salon (Emlékezés Liszt Ferencre); a Budapesti Hirlapban láttak napvilágot azok a levelei, melyekben londoni tapasztalatairól számolt be.

Munkái[szerkesztés]

  • Wohl Janka költeményei. Kiadja Jókai Mór. Pest, 1861.
  • Betleff Károly, Feloldhatatlan kötelékek. Ford. Bpest, 1874.
  • Collins Wilkie, A gleninchi rejtély. Regény. Angolból ford. Bpest. 1875.
  • Gaboriau Emil, Mások pénze. Regény. Francziából ford. Bpest, 1875.
  • Dickens Károly, Copperfield Dávid személyes élettörténete, kalandjai, tapasztalatai és észrevételei, melyeket semmikép se szánt a nyilvánosság elé. Angolból ford. Bpest, 1877. Öt kötet.
  • Beszélyek és tárczák. Bpest; 1877. (Wohl Stefániával együtt. Új olcsó kiadás. Bpest, 1883.)
  • Mathers B. Helén, Jön a rozson át. Regény. Angolból ford. Bpest, 1878.
  • Bradton M. E.,. Lady Cecil. Angol regény. Ford. Bpest, 1878.
  • Alexander, Az ő legkedvesebb ellensége. Angol regény. Ford. Bpest, 1880. Két kötet.
  • Edwards B. Amalia, A nyoma vesztett. Angol regény. Ford. Bpest, 1881.
  • Greville Henrik, Dosia. Regény. Ford. Bpest, 1881.
  • A titokzatos hang. Regény. Angolból ford. Bpest, 1882. Két kötet.
  • Fothergill, Miss, A rokonok. Angol regény. Ford. Bpest, 1883. Két kötet.
  • Braddon, M. E., Az arany borjú. Regény. Angolból ford. Bpest, 1885. Két kötet.
  • Sand Georges, A percemonti torony. Regény. Ford. Bpest, 1885.
  • Renaissance Olaszországban. III. kötet. A szépművészetek. Írta John Addington Symonds, ford. Bpest, 1886. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Vállalata.)
  • Magunk közt. Regény három könyvben. Írta Ossip Subin. Németből ford. Bpest, 1886.
  • F. Antony, Courteille János. Ford. Bpest. 1887.
  • Franz Liszt. Erinnerungen einer Landsmännin. Jena, 1887. (Francziául is. Paris, 1887.)
  • Sainte Beuve, Arczképek a franczia újabbkori társadalomból. Francziából fordította, jegyzetekkel és bevezetéssel ellátta. Bpest, 1888.
  • Carmen Sylva, Ki kopog? Elbeszélés. Bevezetésül: Egy rajz. Írta Pierre Loti. Francziából ford. Bpest, 1890.
  • A kerékpárról. Bpest, (1891.).
  • A modern asszony breviáriuma. Budapest, 1895. (Hasonló, külföldi források nyomán írt műveltségterjesztő munkája több is megjelent: A szépség művészete, Az otthon könyve, Illemkönyv.)
  • Neuhaus Malvin, A «Perfecta». Kiadta a M. Bazár. Bpest, 1898.
  • A szépség művészete. Idegen források után összegyűjtve. Bpest, 1899.

Álnevei: Egy nagyvilági hölgy és Zichy Camilla. (Ezen a néven azonban a fordításban testvére is segítette.)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Wohl Janka témában.

További információk[szerkesztés]