Wohl Janka
| Wohl Janka | |
 | |
| Wohl Janka fiatalkori képe | |
| Született | 1846. szeptember 1.[1][2] Pest |
| Elhunyt | 1901. május 23. (54 évesen)[3] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | írónő, műfordító |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (28-2-103) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wohl Janka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Wohl Janka, Wohl Ida (Pest, 1846. szeptember 1.[4] – Budapest, 1901. május 23.)[5] az első magyar zsidó származású írónő. Wohl Stefánia nővére.
Pályája[szerkesztés]
Wohl Ida néven született. Apja, dr. Wohl Sándor János evangélikus pesti sebész, a szabadságharc alatt honvédfőorvos; anyja, az eredetileg izraelita, később evangélikus hitre áttért Löwy Regina (a keresztségben Löwy Johanna Mária Dorottya; szül. Pest, 1808. április 12.) művelt asszony volt, akit olyan hírességek látogattak, mint Brunszvik Teréz és Teleki Blanka grófnők, Schedius Lajos, Szemere Pál, Ballagi Mór és mások. Wohl Idát 1843. február 19-én keresztelték a Pest-Deák téri németajkú evangélikus egyházközség templomában, a keresztségben a Johanna nevet nyerte. Keresztszülei voltak ő császári és királyi fensége Mária Dorottya ausztriai főhercegné, született württembergi hercegnő, magyarországi nádorné, valamint Szirmay született Gyürky Johanna ő méltósága és nagyságos Schedius Lajos királyi tanácsos és egyetemi oktató.
Szülei házában gondos nevelést kapott, magyarul is jól megtanult, pedig a zsidóság akkor még műveltségében és társalgásában teljesen német volt. Jankát eredetileg zongoraművésznőnek szánták, de idegessége miatt erről a pályáról lemondott és író lett. Már tizenhárom éves korában megjelent néhány írása a lapokban, tizenöt éves korában pedig verseskötete. Stefánia testvérével együtt szerkesztette 1870–1872 között a Divat című lapot. 1872 novemberében megalapították a Nők Munkakörét, mely tíz hónappal később összeolvadt a Magyar Bazárral, ezt 1873. októbertől szerkesztették. Szerkesztői munkájukkal a nővilág ízlésének és műveltségének fejlesztésére törekedtek. Ő és testvére szinte elválhatatlanok voltak az életben és irodalomban; a főváros társasági életében is nevezetes tényezőkként szerepeltek. Szalonjukban számos kitűnőség találkozott, így Haynald Lajos, Trefort Ágoston, Liszt Ferenc, Zichy Géza gróf; Arany János pedig atyai barátjuk volt (verset is írt Wohl Janka emlékkönyvébe címmel).
Wohl Janka négy nyelven foglalkozott irodalommal, sokat fordított angolból. Ő volt az első nő, aki a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából fordítást végzett, nevezetesen fordított Symonds-tól (A renaissance) és Sainte-Beuve-től (Arcképek). 1897-ben a koronás arany érdemkereszttel tüntették ki. Halálát agyvérzés okozta.
Cikkei és költeményei saját lapjain kívül a következő kiadványokban jelentek meg: Kalauz (1857), Divatcsarnok (1859–1860), Hölgyfutár (1859-63), Részvét Könyve (1863), Hölgyek Lantja (1865), Fővárosi Lapok (1864. 50–52. sz. beszély és 56. sz. vers), Képes Világ (1872. vers és Emmi első szerelme című regénye); Pesti Napló 1886. 293. és Magyar Salon (Emlékezés Liszt Ferencre); a Budapesti Hirlapban láttak napvilágot azok a levelei, melyekben londoni tapasztalatairól számolt be.
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (28-2-103), melybe 1904-ben helyezte el végakaratának megfelelően a korábban elhunyt testvérével, Wohl Stefániával együtt a Mária Dorothea Egyesület. Az immár közös sírjukat a korábban elhunyt Stefánia síremléke (Zala György szobra) díszíti.[6]
Munkái[szerkesztés]
- Wohl Janka költeményei. Kiadja Jókai Mór. Pest, 1861.
- Betleff Károly, Feloldhatatlan kötelékek. Ford. Bpest, 1874.
- Collins Wilkie, A gleninchi rejtély. Regény. Angolból ford. Bpest. 1875.
- Gaboriau Emil, Mások pénze. Regény. Francziából ford. Bpest, 1875.
- Dickens Károly, Copperfield Dávid személyes élettörténete, kalandjai, tapasztalatai és észrevételei, melyeket semmikép se szánt a nyilvánosság elé. Angolból ford. Bpest, 1877. Öt kötet.
- Beszélyek és tárczák. Bpest; 1877. (Wohl Stefániával együtt. Új olcsó kiadás. Bpest, 1883.)
- Mathers B. Helén, Jön a rozson át. Regény. Angolból ford. Bpest, 1878.
- Bradton M. E.,. Lady Cecil. Angol regény. Ford. Bpest, 1878.
- Alexander, Az ő legkedvesebb ellensége. Angol regény. Ford. Bpest, 1880. Két kötet.
- Edwards B. Amalia, A nyoma vesztett. Angol regény. Ford. Bpest, 1881.
- Greville Henrik, Dosia. Regény. Ford. Bpest, 1881.
- A titokzatos hang. Regény. Angolból ford. Bpest, 1882. Két kötet.
- Fothergill, Miss, A rokonok. Angol regény. Ford. Bpest, 1883. Két kötet.
- Braddon, M. E., Az arany borjú. Regény. Angolból ford. Bpest, 1885. Két kötet.
- Sand Georges, A percemonti torony. Regény. Ford. Bpest, 1885.
- Renaissance Olaszországban. III. kötet. A szépművészetek. Írta John Addington Symonds, ford. Bpest, 1886. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Vállalata.)
- Magunk közt. Regény három könyvben. Írta Ossip Subin. Németből ford. Bpest, 1886.
- F. Antony, Courteille János. Ford. Bpest. 1887.
- Franz Liszt. Erinnerungen einer Landsmännin. Jena, 1887. (Francziául is. Paris, 1887.)
- Sainte Beuve, Arczképek a franczia újabbkori társadalomból. Francziából fordította, jegyzetekkel és bevezetéssel ellátta. Bpest, 1888.
- Carmen Sylva, Ki kopog? Elbeszélés. Bevezetésül: Egy rajz. Írta Pierre Loti. Francziából ford. Bpest, 1890.
- A kerékpárról. Bpest, (1891.).
- A modern asszony breviáriuma. Budapest, 1895. (Hasonló, külföldi források nyomán írt műveltségterjesztő munkája több is megjelent: A szépség művészete, Az otthon könyve, Illemkönyv.)
- Neuhaus Malvin, A «Perfecta». Kiadta a M. Bazár. Bpest, 1898.
- A szépség művészete. Idegen források után összegyűjtve. Bpest, 1899.
Álnevei: Egy nagyvilági hölgy és Zichy Camilla. (Ezen a néven azonban a fordításban testvére is segítette.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Pest-Deák téri németajkú evang. egyházközség keresztelési anyakönyve, 34/1843. folyószám.. (Hozzáférés: 2023. november 15.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2023. november 15.)
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16920/17132.htm, Wohl Janka, 2017. október 9.
- ↑ A Pest-Deák téri németajkú evang. egyházközség keresztelési anyakönyve, 34/1843. folyószám.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. V. ker. állami halotti akv. 227/1901. folyószáma alatt.
- ↑ Magyarország, 1904. november 1. 261. szám, 9. oldal
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Borbíró Fanni:Csevegések
- Pintér Jenő. A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés, 8. kötet. (Regény és színmű / A zsidó irány c. alfejezet.) (1930–1941.)
- EPA OSZK
További információk[szerkesztés]
- Wohl Janka az Írónők a hálón (1880-1945) oldalon
- Török Zsuzsa: Wohl Janka és Arany János kapcsolata sajtóközlemények tükrében, 2012
