Willy Wonka és a csokigyár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Willy Wonka és a csokoládégyár szócikkből átirányítva)
Willy Wonka és a csokigyár
(Willy Wonka & the Chocolate Factory)
1971-es brit–amerikai film

RendezőMel Stuart
ProducerStan Margulies
David L. Wolper
AlapműRoald Dahl: Karcsi és a csokoládégyár
Műfajfantasyfilm
ForgatókönyvíróRoald Dahl
FőszerepbenGene Wilder
Jack Albertson
Peter Ostrum
Roy Kinnear
Julie Dawn Cole
Leonard Stone
Denise Nickerson
Dodo Denney
Paris Themmen
ZeneLeslie Bricusse (dalok)
Anthony Newley (dalok)
Walter Scharf (jelenetek)
OperatőrArthur Ibbetson
VágóDavid S. Saxon
Gyártás
GyártóParamount Pictures
Ország Amerikai Egyesült Államok
Nyelvangol
Forgatási helyszínNémetország
Játékidő100 perc
Költségvetés3 millió USD
Képarány4:3
Forgalmazás
Forgalmazó
Bemutató1971. június 30.
Bevétel4,5 millió USD
Kronológia
Kapcsolódó filmCharlie és a csokigyár (2005)
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Willy Wonka és a csokigyár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Willy Wonka és a csokigyár (eredeti cím: Willy Wonka & the Chocolate Factory) 1971-ben bemutatott amerikai fantasy film, amely Roald Dahl Karcsi és a csokoládégyár című regényén alapszik. (maga az író írta a film forgatókönyvét is) A film főszerepét Gene Wilder játssza, aki a filmmel világszerte ismert lett.

Cselekmény[szerkesztés]

Charlie Bucket, egy szegény újságosfiú az iskolából hazafelé tartva figyeli, ahogy a gyerekek meglátogatnak egy édességboltot, majd elhalad Willy Wonka (Gene Wilder) csokoládégyára mellett, ahol egy titokzatos bádogos elmondja William Allingham[1] „A tündérek” című versének első sorait, és azt mondja Charlie-nak, hogy senki sem megy be, és senki sem jön ki.

Charlie hazasiet özvegy édesanyjához és ágyhoz kötött nagyszüleihez. Aznap este Charlie elmondja Joe nagyapjának, hogy mit mondott a bádogos, és Joe elárulja, hogy Wonka évekkel korábban bezáratta a gyárat, mert más édességgyártók, köztük legnagyobb riválisa, Arthur Slugworth kémeket küldött, hogy ellopják a receptjeit. Wonka a gyárat három év múlva újraindította, és folytatta az édességárusítást. De a gyárkapuk zárva maradtak, az eredeti munkások nem tértek vissza a munkahelyükre, így mindenki azon tűnődött, hogy ki végzi most a régi munkájukat.

Wonka ekkor a nagy nyilvánosság számára bejelenti, hogy öt aranyjegyet rejtett el a csokoládés „Wonka szelet”-ekbe. Aki megtalál egy jegyet, az gyárlátogatást és életre szóló csokoládé-ellátást nyer.

Az első négy jegyet az alábbi gyerekek találják meg: a falánk Augustus Gloop Nyugat-Németországból; az elkényeztetett Veruca Salt, akinek az apja az angol dióbizniszben szerezte vagyonát; az állandóan rágógumit rágó Violet Beauregarde (Montana állam); és a tévémániás Mike Teevee (Arizona állam).

Miután a televízióban bemondják az egyes nyerteseket, később a helyszínen egy baljós kinézetű férfi jelenik meg, és valamit súg nekik.

Egy későbbi híradóból kiderül, hogy az ötödik jegyet Paraguayban találta meg egy milliomos kaszinótulajdonos, ami miatt Charlie elveszíti a reményt, hogy övé lehet az egyik nyeremény.

Másnap Charlie hazafelé tart az iskolából, pénzt talál egy csatornában, abból vesz egy kisebb Wonka-szeletet, a visszajáróból vesz egy rendes méretű Wonka-szeletet Joe nagyapának. Hazafelé menet Charlie meghallja, hogy a milliomos meghamisította az ötödik szelvényt. Charlie kinyitja a Wonka-szeletet, és megtalálja az ötödik szelvényt. Hazafelé sietve odajön hozzá ugyanaz a férfi, akit a többi nyertessel suttogni látott, aki Slugworth néven mutatkozik be, és jutalomként felajánlja Wonka legújabb kreációjának, az Örökkévaló Gobstopper-nek a kóstolóját, de Charlie visszautasítja.

Hazatérve az aranyjeggyel, Charlie Joe nagyapát választja kísérőjének, aki húsz év után először kel ki izgatottan az ágyból.

Másnap Wonka a gyár kapujánál fogadja a jegynyerteseket, és bevezeti őket a gyárba, ahol a túra előtt mindegyikük aláír egy szerződést. A gyárban található egy édességország, csokoládé- és egyéb édességfolyóval. A látogatók találkoznak Wonka munkásaival, az Umpa-Lumpaként ismert törpe emberekkel. Az egyéni jellemhibák miatt a többi nyertes enged a kísértésnek, aminek következtében sorra kiesnek a túráról, miközben az Umpa-Lumpák egy-egy erkölcsi tanulságú dalt énekelnek és táncolnak mindegyikük után. Ahogy a túra folytatódik, Charlie és Joe belépnek a Fizzy Lifting Drinks nevű szobába, és Wonka parancsa ellenére megkóstolják az italokat. Lebegni kezdenek, és majdnem végzetes találkozásuk van a szoba tetején lévő elszívó ventilátorral, mielőtt a büfögésük lehetővé teszi számukra, hogy visszasüllyedjenek a földre.

A túra végén Charlie és Joe, akik már csak ketten maradtak, megkérdezik, mi történt a többi gyerekkel, mire Wonka biztosítja őket, hogy a többiekkel minden rendben van. Wonka ezután sietve visszavonul az irodájába, anélkül, hogy megajándékozná őket a beígért, életre szóló csokoládéval. Joe nagypapa és Charlie belépnek az irodájába, hogy erről kérdezzenek, ahol Wonka dühösen közli velük, hogy megszegték a szerződést, amikor megitták a Fizzy Lifting Drink-et, és ezzel elvesztették a nyereményüket. Joe feljelenti Wonkát, és azt javasolja Charlie-nak, hogy bosszúból adja oda Slugworth-nak a Gobstopper-t, de Charlie visszaadja az édességet Wonkának. Wonka hirtelen örömmel Charlie-t győztesnek nyilvánítja, és elárulja, hogy a „Slugworth” néven bemutatkozó ember valójában az ő egyik alkalmazottja, Mr. Wilkinson; a Gobstopper megvásárlására tett ajánlat egy erkölcsi teszt volt a szelvény nyerteseinek, és csak Charlie ment át rajta.

A trió belép a Wonkavátorba, egy többirányú üvegliftbe, amely kirepül a gyárból. Repülés közben Wonka elmondja Charlie-nak, hogy azért hozta létre a versenyt, hogy találjon valakit, aki elég méltó arra, hogy átvegye a gyár irányítását, és amikor nyugdíjba vonul, Charlie-nak és családjának adja azt.

Szereplők[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Willy Wonka & the Chocolate Factory című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. William Allingham 1824–1889, ír költő.

További információk[szerkesztés]