William Yarrell

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
William Yarrell
Életrajzi adatok
Született1784. június 3.
London
Elhunyt1856. szeptember 1. (72 évesen)
Great Yarmouth
Ismeretes minttermészettudós
Nemzetiségbrit
Állampolgárságbrit
Pályafutása

Hatással voltak ráThomas Bewick
A Wikimédia Commons tartalmaz William Yarrell témájú médiaállományokat.

William Yarrell (London, 1784. június 3.Great Yarmouth, 1856. szeptember 1.) brit zoológus, termékeny szerző, könyvkereskedő és természetbúvár, akit a kortársai különösen nagyra becsültek precíz tudományos munkájáért.[1] Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Yarrell”.

Yarrell leginkább a Nagy-Britannia halfaunájáról írott két kötetes műve, a The History of British Fishes (1836), illetve a szigetország madárvilágáról kiadott, 564 eredeti metszetet tartalmazó, három kötetes History of British Birds (1843) szerzőjeként ismert.[2] Ez utóbbi számos kiadást ért meg, és több generációk számára is alapműnek számított. Yarrell írta le először a kis hattyút, 1830-ban, elsőként megkülönböztetve a nagyobb termetű énekes hattyútől.

Ifjúkora[szerkesztés]

Yarrell London Westminster városrészében született, Francis Yarrell fiaként. Apja és nagybátyja egy hírlapügynökséget és egy könyvkereskedést vezettek.[3] Iskolai tanulmányait Ealingben kezdte, apját tízévesen vesztette el. 1802-ben banki hivatalnoknak állt, majd a következő évben, unokafivérével együtt csatlakozott néhai apja vállalkozásához.[4] Az üzleti ügyeket azonban gyakran az unokatestvérére hagyta, helyette inkább horgászni és vadászni ment.[3] Hamar ismertséget szerzett, mint London legjobb lövője és legjobb horgásza, és rövidesen elismert szakértőként tekintettek rá természetbúvári minőségében is. Számos madarat küldött Thomas Bewicknek, aki fametszeteket készített róluk.

Pályája[szerkesztés]

Dögkeselyű Yarrell A History of British Birds című könyvéből

1817-ben csatlakozott a Brit Királyi Intézethez, néhány év múltán pedig megjelentette első publikációját, a Brit-szigetek ritka madárfajairól (On the Occurrence of some Rare British Birds, 1825). Írása a 'Zoological Journal' második kötetében jelent meg, később pedig ő lett a folyóirat egyik szerkesztője is. A tanulmány megjelenésének évében taggá választották a Linné Társaságban is. 1827-ben újabb tanulmányokat jelentetett meg a madarak légzőrendszeréről, illetve a fácánok tollazatának variációiról. 1825-től rendszeres levelezést folytatott, illetve gyűjtött példányokat is cserélt több más természetkutatóval, többek között Thomas Bewickkel, Sir William Jardine-nel, Prideaux John Selbyvel és Nicholas Aylward Vigorsszal, nem is szólva Jonathan Couch cornwalli természetbúvárral, aki igen sok példánnyal (főleg halakkal) látta el.[5]

Yarrell a Londoni Állattani Társaság egyik alapító tagja is volt, 1833-ban pedig életre hívta azt a tudományos kört, amelyből később a Londoni Királyi Rovartani Társaság jött létre. John James Audubon nemcsak nagyrabecsült barátként ismerte el, de nagyra becsülte azokért az értékes madárpéldányokért és madártojásokért, amelyeket az embernemjárta északi területekről gyűjtött.[6] Hosszú éveken keresztül volt a Rovartani Társaság és a Linné Társaság kincstárnoka.[4]

Munkái[szerkesztés]

Yarrell fő művei a Nagy-Britannia halairól 1836-ban megjelentetett A History of British Fishes. illetve a Brit-szigetek madárfaunáját áttekintő A History of British Birds (1843). Ez utóbbi címe egyébként azonos volt annak a könyvnek a címével, amelyet Thomas Bewick jelentetett meg 1797–1804-ben, de a benne található metszetek teljesen mások voltak.[7]

Madaraskönyve először 37, 3-3 íves részben jelent meg, az első rész 1837 júliusában, az utolsó 1843-ban.[8] Az ívekből később két kötetet szerkesztettek, kiegészítve a Nagy-Britanniában ritka vagy újonnan észlelt madárfajok előfordulásaival. Ezekről az utólag hozzáadott fajokről külön lista és leírás készült, ábráik pedig úgy lettek elkészítve, hogy a könyvkötő be tudja illeszteni ezeket a különálló lapokat a megfelelő nemzetségekhez."[8]

A kiadvány illusztrációinak túlnyomó többségét Alexander Fussell készítette, néhány illusztráció készítője nincs nevesítve.[8][9][10][11]

Kiadása idején Yarrell művét tudományosan és művészileg is a legjobb elérhető madártani kiadványnak tekintették, ahogy ezt Alfred Newton professzor le is írta az 1871-es kiadásban, amelyből elhagyták Yarrell eredeti bevezetőjét és a közreműködő művészek névsorát.[9] Yarrell könyvei olyan népszerűek voltak, hogy a kiadó mintegy 4,000 fontnyi bevételhez jutott csak ezekből a kiadványokból. Thomas R. Forbes, Yarrellről írt életrajzában azt írta, hogy madaraskönyvének minden kiadása kiemelkedő színvonalat képviselt a szerző tiszta, narratív stílusa, pontossága, alapos tudományossága és szerény bája folytán."[12]

Yarrell utolsó kiadványa, amit A nemi szerveknek a külső megjelenést módosító hatásáról ("On the Influence of the Sexual Organ in Modifying External Character") címmel jelentetett meg 1856-ban, leírt egy kísérletet, amely igazolta annak a hiedelemnek a valótlanságát, mely szerint ha egy szarvasbikának hiányzik, vagy nem egészséges az egyik heréje, nem fog agancsa fejlődni testének azon az oldalán.[12]

Emlékezete[szerkesztés]

Yarrell egy túrán vesztette életét Great Yarmouthban, tisztelői a Piccadillyn, a Szent Jakab templomban emeltek emlékművet a tiszteletére. A hertfordshire-i Bayford templomkertjében temették el, sírján az általa választott sírfelirat olvasható: "Túléló volt 12 fivér és nővér közül, akik szüleikkel együtt mind e hely közelében nyugszanak", valamint egy idézet William Wordsworth-től: "First and last, The earliest summon'd and the longest spared – Are here deposited." (Az első és az utolsó. A legkorábban hívatott és a legtovább megkímélt – ehelyt fekszenek.)[4]

Nevét számos állatfaj neve őrzi, mint például a Carduelis yarrellii nevű dél-amerikai pintyfaj, a chilei erdőcsillag nevű kolibrifaj (Eulidia yarrellii), vagy a Chirolophis ascanii nevű nyálkáshal-faj angol neve (Yarrell's blenny). Ugyancsak az ő nevét őrzi a barázdabillegető brit alfajának tudományos neve (Motacilla alba yarrellii).

Publikációi[szerkesztés]

  • Observations on the Tracheae of Birds, with Descriptions and Representations of several not hitherto figured – Linn. Trans. 1827, 15. 378.
  • Description of a species of Tringa, killed in Cambridgeshire, new to England and Europe – Linn. Trans. 16. 109.
  • On the Organs of Voice in Birds – Linn. Trans. 16. 305.
  • On a new species of Wild Swan, taken in England, and hitherto confounded with the Hooper – Linn. Trans. 16. 445.
  • Description of the Organs of Voice in a new species of Wild Swan (Cygnus buccinator, Richards) – Linn. Trans. 17.
  • Descriptions of Three British Species of Freshwater Fishes, belonging to the genus Leuciscus of Klein – Linn. Trans. 17. 5.
  • On the Habits and Structure of the Great Bustard (Otis tarda of Linnaeus) – Linn. Trans. 21. 155.
  • Notice of an Interwoven Mass of Filaments of Conferva fluviatilis of extraordinary size – Proc. Linn. Soc. 1. 65.
  • On the Influence of the Sexual Organ in modifying External Character – Journ. Linn. Soc. 1857, 1. 76–82.
  • On the Growth of the Salmon in Freshwater, with six coloured illustrations of the fish of the natural size. Oblong Folio. van Voorst, London, 1839

Jegyzetek[szerkesztés]

  1.   Yarrell, William, Dictionary of National Biography. London: Smith, Elder & Co (1885–1900) 
  2. William Yarrell: History of British Birds (PDF file, direct download, 28.3 MB, courtesy of Ebook and Texts Archive available in 6 different formats). First edition: 1843. Second edition: 1845. Third edition: 1856. Original publisher: John van Voorst (digitized by University of Illinois Urbana-Champaign in 2011). (Hozzáférés: 2013. január 19.)
  3. a b DNB Vol 63 Page 286. Yarrell, William (1784–1856)
  4. a b c Anon. (1858) [Obituary] J. of the Proceedings of the Linnean Society 2:33–36 scanned
  5. Bettany, G. T.: Couch, Jonathan (1789–1870), naturalist, by G. T. Bettany. Dictionary of National Biography Vol. XXII. Smith, Elder & Co., 1887. [2012. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 13.)
  6. Audubon, John James. Ornithological Biography, Or an Account of the Habits of the Birds of the United States of America, Volume 3. Edinburgh: Adam & Charles Black, vii. o. (1835) 
  7. A history of British birds (1885). Attribution. Ebook and Texts Archive. (Hozzáférés: 2013. január 19.)
  8. a b c Yarrell, William. A History of British Birds: Preface. London: John Van Voorst, v–xii. o. (1843) 
  9. a b The Literary Gazette and Journal of the Belles Lettres, Arts, Sciences, &c. Original from Princeton University. Digitized 2 February 2010. W.A. Scripps, 1837. (Hozzáférés: 2013. január 21.)
  10. Colour Prejudice and William Yarrell. News from the Independent Booksellers' Network. Isabelline Books. (Hozzáférés: 2013. január 21.)
  11. Williams, RB (2011. április 1.). „The artists and wood-engravers for Thomas Bell's History of British quadrupeds”. Archives of Natural History 38, 170–172. o. DOI:10.3366/anh.2011.0015.  
  12. a b Forbes, Thomas R (1962. december 1.). „William Yarrell, British Naturalist”. Proceedings of the American Philosophical Society 106 (6), 505–515. o.  

További információk[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a William Yarrell című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.