Wilhelm Busch

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Wilhelm Busch
(Heinrich Christian Wilhelm Busch)
Edgar Hanfstaengl fényképe (1878)
Edgar Hanfstaengl fényképe (1878)
Született 1832. április 15.[1][2][3][4][5][6][7][8][9][10][11][12][13]
Wiedensahl[14][15]
Elhunyt 1908. január 9. (75 évesen)[1][2][3][4][5][6][7][8][9][10][11][12][13]
Mechtshausen
Állampolgársága
Foglalkozása
  • költő
  • festőművész
  • esszéíró
  • író
  • önéletrajzíró
  • illusztrátor
  • gyermekkönyvíró
Iskolái
Sírhely Alsó-Szászország

Wilhelm Busch aláírása
Wilhelm Busch aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Wilhelm Busch témájú médiaállományokat.

Wilhelm Busch (Wiedensahl, 1832. április 15.Mechtshausen, 1908. január 9.), német költő, elbeszélő, karikaturista.

Életrajz[szerkesztés]

A Busch család hét gyermeke közül elsőként látta meg a napvilágot. Szerény körülmények között éltek, így 1841-ben szülei úgy döntöttek, hogy fiuk nevelését a nagybátyjára, Georg Kleinére bízzák, aki pap volt Ebergötzenben. Csak három évvel később látta viszont szüleit. A nagybátyja tanította, amiből barátja, Erich Bachmann is részesült. A két ifjú barátsága egy életre szólt, a Bachmann család malma előjön a művész egyik történetében, a Max und Moritz-ban. A mű 1865-ben, a Münchener Bilderbogen című folyóiratban jelent meg, és valószínűleg a történet maga is a két gyermek életéből származik. 1846-ban a Kleine család Busch-sal együtt Lüthorstba költözött. Ugyanebben az évben, vagyis 15 évesen az édesapja kívánságára Hannoverben a gépészmérnöki karra iratkozott be, de tanulmányait 1851-ben abbahagyta. Mivel érdeklődése a festészet felé irányult, a düsseldorfi, az antwerpeni, majd a müncheni művészeti akadémiára tanult tovább.

1854-ben belépett egy művészeti egyesületbe, a Jung München-be. Később játszott a gondolattal, hogy Brazíliában, méhtenyésztőként kezd új életet, ezt a mesterséget is nagybátyjától tanulta. 1858 körül sokat foglalkozott anatómiával, rajzolással, festéssel. 1865-ben, diákként adta el a „Max und Moritz” jogait a kiadójának, Kaspar Braunnak, aki ezzel hatalmas vagyonhoz jutott. A szerző ezért idős korában egy szimbolikusnak nevezhető összeghez jutott, amit jótékony célokra fordított.

1864-ben fejezte be a Der Heilige Antonius von Padua (Páduai szent Antal) c. művét, amit vallásellenessége okán betiltottak, és csak hat évvel később jelenhetett meg. 1868-ban Frankfurt am Mainba költözött testvéréhez, Ottóhoz. Itt ismerte meg Johanna Keßlert, aki a barátnője lett. 1872-ben visszaköltözött Wiedensahlba, ahonnan többször utazott külföldre, így Olaszországba és Hollandiába is. 1884-ig megjelentek leghíresebb művei, például a „Fipps der Affe” és a „Die fromme Helene”.

1898-ban az unokaöccséhez költözött Mechtshausenbe (kis falu Alsó-Szászország déli részén), itt is hunyt el 1908-ban. Halála előtt arról rendelkezett, hogy teljes személyes levelezését meg kell semmisíteni.

Max und Moritz[szerkesztés]

Az egyik leghíresebb és sok nyelven újra és újra kiadott sorozata, a „Max und Moritz” (Max és Móric), egy verses, rajzos történetfüzér, két szörnyű gyerekről, akik folyamatosan rafinált galádságokat követnek el. Ez a műve – ami roppant népszerűvé vált – lényegében a világ egyik első képregénye. A mű lényege a vidéki kispolgár kigúnyolása. A látszólag vidám történetekben lényegében még a szadomazochizmus is megjelenik. Tökéletes félreértésként a mű a gyerekirodalom részévé vált. Busch Schopenhauer hatása alatt lényegében mélyen pesszimista szatirikus volt.

Max és Móric

Emlékezete[szerkesztés]

Hannoverben a Wilhelm Busch Múzeumban állandó kiállítást rendeztek műveiből.

Magyarul[szerkesztés]

  • Ugri Matyi, a vészmadár / A fuvópuska / A fürdő; Busch Vilmos után írta Cziklay Lajos; Lampel, Bp., 1891
  • Marci és Miska. Két lurkó furfangjai; ford. Cziklay Lajos; fordítói, Bp., 1895
  • Ugri Matyi, a bajszerző holló / A szélpuska / A szombatesti fürdés. Kaczagtató történetek versekben és képekben; ford. Rudnyánszky Gyula; Rozsnyai, Bp., 1899
  • Kaczagtató kalandok. Mulatságos apró történetek versekben és képekben; ford. Rudnyánszky Gyula; Rozsnyai, Bp., 1909
  • Tarka-barka tréfák. Mulatságos apró történetek versekben és képekben; ford. Rudnyánszky Gyula; Rozsnyai, Bp., 1909
  • Képes bohóságok. Jeges Péter / Macska és egér / Pipás Pista / Jancsi és Juliska; ford. Rudnyánszky Gyula; Rozsnyai, Bp., 1909
  • Tréfás terefere. Mulatságos apró történetek gyűjteménye képekben; ford. Rudnyánszky Gyula; Rozsnyai, Bp., 191?
  • Marczi és Miska. Két tacskó furfangjai hét csínyben; ford. Rudnyánszky Gyula; Rozsnyai, Bp., 1912
  • A sárkányok / A róka. Kaczagtató mókák; ford. Rudnyánszky Gyula; Rozsnyai, Bp., 1918
  • Busch album; ford. Rudnyánszky Gyula; Világirodalom–Rozsnyai, Bp., 1922
  • Páduai Szent Antal; ford. Kende István; Magyar Helikon, Bp., 1958
  • Vidám képek; ford. Majtényi Erik; Ifjúsági Kiadó, Bukarest, 1961
  • Pliss és Plum / Max és Móric; ford. Majtényi Erik; Creanga, Bukarest, 1971
  • Max und Moritz. Eine Bubengeschichte in sieben Streichen / Max és Móric. Gézengúz történet hét csínyben; ford. Gyimóthy Gábor; Interculture, Bp., 1995
  • Max és Móric; ford. Gyimóthy Gábor; Aranyhal, Bp., 2000
  • A róka / A sárkányok / A forró fürdő; ford. Rudnyánszky Gyula; Eri, Bp., 2004
  • Marci és Miska. Két tacskó furfangjai hét csínyben, kilencvenhét torzképpel; ford. Rudnyánszky Gyula; Eri, Bp., 2004
  • A szélpuska. Három csínysorozat versben-rajzban / Ugri Matyi, a bajszerző holló / A szombat esti fürdés; ford. Rudnyánszky Gyula; Eri, Bp., 2005

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. a b Wilhelm Busch
  3. a b Wilhelm Busch (angol nyelven), 2006
  4. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. a b Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  10. a b Babelio (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  11. a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  12. a b BD Gest'. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  13. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  14. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  15. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Буш Вильгельм, 2015. szeptember 28.
  16. LIBRIS, 2012. szeptember 17. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]